Adókedvezmények

Kisvállalkozások egyszerűsített helyi iparűzési adózása 2023.

Tisztelt Vállalkozók/Vállalkozások!

Az „Egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény” 2023. évtől jelentősen módosította „A helyi adózásról szóló 1990. évi C törvényt” (továbbiakban: Htv.), így a helyi iparűzési adóztatást.

Kik minősülnek kisvállalkozónak 2023. évtől, akik választhatják az egyszerűsített adózást az iparűzési adóban?

Az idei évtől egy új fogalom jelenik meg a helyi iparűzési adóztatásban, úgynevezett „kisvállalkozó” kerül bevezetésre, akik/amelyek ennek a fogalmi körnek megfelelnek bizonyos árbevételi határokon belül, bevallás nélkül is egyszerűsödhet a helyi iparűzési adófizetésük. A Htv. szerint kisvállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek/amelynek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.

A kisvállalkozók közül lesznek olyan csoportok, akinek ezt az egyszerűsített módot választania kell és lesznek olyanok is, akik akkor kerülnek ki ebből az egyszerűsített módból, ha kifejezetten ezt kérik. (Például a 2022. szeptember 1-jétől az iparűzési adóba belépő új Katások, ha nem tesznek semmit automatikusan bekerülnek ebbe a körbe.)

2023. évtől az egyszerűsített adóztatást bármely vállalkozói csoport választhatja, legyen ő társaság, vagy egyéni vállalkozó magánszemély. Az egyszerűsítés egységesebbé teszi a kisvállalkozók iparűzési adófizetési kötelezettségét, és egyenletes éves bevételi szint mellett adminisztrációs könnyebbséget is fog jelenteni, ezen kisvállalkozások számára.

Egyszerűsített helyi iparűzési adózás lényege 2023. évtől

A helyi adókról szóló 1990. évi törvény 2023. évi módosítása három bevételi sávot és ahhoz tartozó tételes adóalapot határoz meg. A bevételi sávokat éves szinten kell tekinteni, tehát 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi időarányosítással kisebb a bevételi sáv összege is. A hatályba lépő új szabályok szerinti tételes adóalap-megállapítás egyik jelentős egyszerűsítése, hogy ha a kisvállalkozó ezt az adóalap-megállapítási módszert választja, akkor iparűzési adóját adóbevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (jellemzően: május 31-ig) köteles majd megfizetni iparűzési adóelőlegét/adóját.

Eszerint a kisvállalkozó székhelyére és a telephelyére/telephelyeire jutó iparűzési adóalap

- 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,

- (éves iparűzési adó: 47.500.- forint)

- 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg,

- (éves iparűzési adó: 114.000.- forint)

- 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg. Utóbbi kategóriába tartozik az a kisvállalkozó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózó kiskereskedő és bevétele éves szinten nem több, mint 120 millió forint.

- (éves iparűzési adó: 161.500.- forint)

A kisvállalkozó a tételes adóalap-megállapítási módszert csak a teljes adóévre választhatja, s a döntése – erre vonatkozó külön, évenkénti bejelentés nélkül – mindaddig érvényes, amíg azt vissza nem vonja, illetve kilép a sávhatárból.

Az új Kata adózókon kívül, általánosságban a kisvállalkozóknak a 22HIPAK adóbevalláson tett nyilatkozatban lehet (2023. május 31-ig tett nyilatkozat végleges, az későbbiekben (pl.: önellenőrzéssel) nem módosítható) ezt kérni.

A 2023. januárjától életbe lépő szabályok alapján az adóalap-megállapítási módszer választását a kisvállalkozó annak az adóévnek az ötödik hónapja utolsó napjáig (az adóév május 31-ig) köteles bejelenteni, amelyben e módszert először kívánja alkalmazni (tehát 2023-ban, a 2023-ban kezdődő adóévre 2023. május 31-ig). A bejelentés az előző adóévről szóló adóbevallási nyomtatványon tehető meg (tehát 2023-ban a 2022. adóévről szóló helyi iparűzési adóbevallási nyomtatványon (22HIPAK)).

A Htv. azt is tartalmazza, hogy az egyes adózói csoportoknál mit kell bevétel alatt érteni. Eszerint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemély vállalkozó esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti bevételt, egyéb vállalkozó esetén pedig a Htv. szerinti nettó árbevételt [Htv. 52. § 22. pont] kell bevételnek tekinteni (a KATA alanyok esetén utóbbi a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény szerinti bevétel).

Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra jogosult kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált, (a székhelyük és a telephelyeik fekvése szerinti) önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg lesz.

Az egyszerűsített módot választó kisvállalkozóknak

- tételesen nem kell gyűjteniük azokat a számlákat, melyekkel hipa adóalapjukat csökkenthetik, és

- adójukat sem megosztani egyes önkormányzatok között majd éves adóbevallásaikban,

- sávhatárban maradás esetén bevallást sem adnak, és

- adót csak egyszer május 31-ig fizetnek.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó 2023. évi helyi iparűzési adózása

2022. évben már a Kata adóalanyoknak már volt változás az iparűzési adózást érintően és jelentős változás lesz a 2023. évi adózásukban is. Köztudott, hogy a „régi” KATA szerinti adózás megszűnt a törvény erejénél fogva, melyről nem volt bejelentési kötelezettség és nem kellett évközi (záró) bevallást benyújtani. Az „új” KATA alanyai adózhatnak tételes adóalappal, melyről 2022. október 22-ig kellett bejelentést tenni és ez az adó 2022. szeptember 1-2022. december 31 közötti időszakra jár.

2022. január 1-jétől 2022. augusztus 31-ig a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó (a továbbiakban: kisadózó vállalkozás) bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

2022. szeptember 1-jétől 2022. december 31-ig a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban: tételes adózó vállalkozó) bejelentett döntése esetén, az adó adóévi alapja - a 39. § (1) bekezdésében, vagy a 39/A. §-ban foglalt előírásoktól eltérően - székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint.

2023. január 1-jétől az a kisvállalkozó, akinek/amelynek az adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással 12 hónapra számítva időarányosan - a bevétele nem haladja meg

a) a 25 millió forintot, ₃

b) a 120 millió forintot, feltéve, hogy az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózónak minősül, így ők mint kisvállalkozók, az adóévi adó alapjukat egyszerűsített módon is megállapíthatják.

Arra is figyelemmel kell lennie a kisvállalkozásnak, hogy ha több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia.

Sajátos szabályok lépnek életbe az új Kata alanyokra, a bevallási határidő is kitolódik május 31-i határidőre

A módosuló Htv. 51/Q. §-a (1) bekezdése értelmében a 2022. december 31-én hatályos 39/B. § (3) bekezdése szerinti iparűzési adóalap-megállapítást alkalmazó vállalkozó a 2022. évben kezdődő adóévről 2023. május 31-ig nyújthatja be az iparűzési adóbevallást. A bevallás benyújtása nem kötelező.

A 2022. december 31-ig tételes adózó vállalkozó – iparűzési adóban új katás - 2023. január 1-jétől nem kívánja az iparűzési adó alapját a 39/A. § szerinti adóalap-megállapítási egyszerűsített módszer szerint megállapítani, akkor e döntését 2023. május 31-ig teheti meg. Ha így dönt, akkor a bejelentéssel egyidejűleg a 2023. január 1. és a 2024. június 30. közötti előlegfizetési időszakra 75.000.- forint adóelőleget is be kell vallani, amelyet két részletben kell megfizetni, 2023. május 31-ei esedékességgel 50.000.- forintot és 2024. március 18-ai esedékességgel 25.000.- forintot.

Ha a 2022. december 31-ig tételes adózó vállalkozó bejelentését nem teszi meg, akkor azzal a vélelemmel kell élni az önkormányzati adóhatóságnak, hogy az iparűzési adó alapját 2023. január 1-jétől a 39/A. §-a szerint az új egyszerűsített módon állapítja meg. Azaz, magát az új egyszerűsített mód választását külön nem kell megtennie és bejelenteni.

Természetesen, ha adóbevallást tesz (2023.05.31-ig) a 2022. évről, úgy ebben bevallásában jelölheti az egyszerűsített választást. Ez ugyanazt jelenti, mintha bevallást nem adna, és nem jelölné, hogy nem kíván élni ezzel a lehetőséggel.

Az egyszerűsített adózás előnye, hogy későbbiekben nem kell számláit gyűjtenie és vélelmezett adóalap után fizet egyszer adót, valamint egyben 2024. évtől jelentősen csökken az adóadminisztráció (megszűnik a bevallási kötelezettség és évente egyszer kell majd adót/előleget fizetni) is.

Az új KATA-t (2022.09.01-től) már nem alkalmazó vállalkozóknak az új egyszerűsített adóalap-megállapításról szóló döntésüket a 2022. adóévről szóló bevallás esedékességéig, azaz 2023. május 31-ig van lehetőségük meghozni és azt az előző adóévről szóló (22HIPAK) adóbevallásban jelezni az önkormányzati adóhatóságok felé.

Összefoglalva: A 2022-ben a Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást választó Katásnál, amíg erre vonatkozóan ellentétes nyilatkozatot nem tesz az önkormányzati adóhatóság vélelmezi, hogy 2023-ra a Htv. új 39/A. §-a szerinti adóalapmegállapítást választja. Az ezt cáfoló (vélelmet megdöntő) nyilatkozatát az adózó – a Htv. 51/Q. §-a szerint – 2023. május 31-ig teheti meg.

Az új adózási mód választása - vélelme - későbbiekben jelentős adminisztrációs könnyítést jelenthet.

Fontos azonban azt is tudni, hogy a kisvállalkozó, aki a lényegesen egyszerűsített, új tételes adóalap-megállapítást alkalmazza, sem törvényi, sem önkormányzati rendeleti adómentességre, adókedvezményre, adócsökkentésre nem lesz jogosult!

Ha az iparűzési adóban új Katás adózó „lemondja” az egyszerűsített adózást az alábbiakkal számolhat:

A nem egyszerűsített módot választók adóalapjukat az általános módon határozzák meg, így a nettó árbevételt akkor tudják csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével és az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével, ha ilyen bizonylattal, számlákkal rendelkeznek.

Egyúttal, ha a kisvállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az iparűzési adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a kisvállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania, ezért évente adóbevallást adnak, adóelőleget és éves adót fizetnek.

Mely sávhatárba fog tartozni és adózni 2023. évtől az új Katás?

Azt, hogy mely sávhatárba fog tartozni azt magának a kisvállalkozónak kell tudnia, hiszen az általa valószínűsített sávba tartozás határozza meg, hogy mennyi adóelőleget (később adót) fizet be 2023. május 31-ig az önkormányzatnak.

Abban az adóévben, amelyikben a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalap-megállapítási mód alkalmazására áttér, úgy az áttérés adóévében (leghamarabb 2023. év) minden, az új módszert választó adózó számára az adóelőleg összege az előző adóév bevétele alapján, a Htv. 39/A. § (2) bekezdés szerint megállapított adóalap (ami lehet 2,5 millió forint, 6 millió forint, vagy 8,5 millió forint x 1,9% /az önkormányzat rendelete szerinti adómérték szorzata), feltéve, hogy a kisvállalkozó előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti bevétel (azaz nem több, mint 25 vagy 120 millió forint).

Ekkor az adózó „csak” megfizeti az általa helyes összegűnek tartott előleget (47.500.-, 114.000.-, 161.500 Ft), bevallás-benyújtási kötelezettség erről az előlegről nem terheli. Amennyiben jól paraméterezi a 2023-ban rá vonatkozó sávot, akkor a 2023-as adóévről bevallás-benyújtási kötelezettség sem terheli 2024-ben!

Ha a kisvállalkozó az új egyszerűsített adóalap-megállapítást alkalmazza, akkor adóját az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig (első esetben: 2023. május 31.) köteles megfizetni. A fizetés teljesítését megelőzően érdemes az adószámla egyenlegüket megnézni az E-Önkormányzat Portálon, hogy az esetlegesen fennálló tartozást, vagy túlfizetést figyelembe tudják venni a befizetésnél.

Általános szabályok szerint adózó kisvállalkozások az új egyszerűsített iparűzési adóalapba történő belépése a következő módon lehetséges:

- főszabály: folyamatosan működő vállalkozó az adóévre az adóévet megelőző évről szóló bevalláson (pl.:2022. évi),

- jogelőd nélkül kezdő vállalkozó az első adóévre is, ezen adóévről (pl.: 2023. évi) szóló bevallásban (Htv. 39/A. (4) bek a)),

- bejelentkezéskor, bejelentési változás-bejelentési nyomtatványon adóévre a településen székhelyet áthelyező, telephelyet nyitó vállalkozónak. (Htv. 39/A. (4) bek b))

A kisvállalkozó e döntése a teljes adóévre vonatkozik és mindaddig érvényes, amíg a kisvállalkozó az adóalapját az új egyszerűsített módon kívánja megállapítani.

A bevallást a NAV-on keresztül benyújtott 22HIPAK nyomtatvány megfelelő lapján és blokkjában teheti majd meg.

Ha bejelentési nyomtatványon teszi ezt meg, úgy a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány végrehajtható okiratnak is minősül.

Ez utóbbi nyomtatványt nem a NAV-on keresztül, hanem önkormányzatonként az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap nyújtható be.

Fontos azzal is tisztában lenni, hogy ha a kisvállalkozó (nem új Katás) adózó bevallását késedelmesen (2023. május 31-jét követően) nyújtja be és azt igazolási kérelemmel nem menti ki, akkor a bevallás feldolgozásra kerül, ám az egyszerűsített adóalap-megállapításra vonatkozó bejelentés már nem fogadható el. Azaz ő az általános szabályok szerint adózik.

Új jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, hogyan választhatja ezt az adózási formát?

A Htv. 2023. január 1-jétől hatályos 39/A. § (4) bekezdése alapján az adóköteles tevékenységét jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozó az első adóévéről szóló adóbevallásban jelentheti be az első adóévre is az egyszerűsített adóalap-megállapítás választását. Ez azt jelenti, hogy ennek a vállalkozói körnek a tevékenysége megkezdése évében nem kell nyilatkoznia az önkormányzati adóhatóság felé arról, hogy az első adóévére az egyszerűsített adóalap-megállapítást kívánja-e választani, elegendő, ha az erről szóló bejelentését az első adóévéről szóló bevallásában teszi meg. Azaz, ebben az esetben egy év haladékot kap a kisvállalkozó, hogy eldöntse akarja-e az első adóévre is választani az új Htv. 39/A. § szerinti adózási módot.

A jogelőd nélkül kezdő kisvállalkozónak külön bejelentkeznie az önkormányzati adóhatóság felé nem kell, hiszen ezt – az általános szabályok szerint - a NAV-on keresztül teszi meg. Ám ekkor az adózási mód választásáról még nem kell nyilatkoznia.

2023. január 1-jét követően Kiskunhalason nyit telephelyet a kisvállalkozó, ám ő már más önkormányzat területén rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel, hogyan választhatja ezt az adózási formát?

Ekkor bejelentési nyomtatványon teszi meg a választást, ahol a bejelentkezési, változás-bejelentési nyomtatvány egyben végrehajtható okiratnak is minősül. A nyomtatványt az Elektronikus Önkormányzati Portálon https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap nyújtható be.

A Htv. 39/A. § (9) bekezdése szerint a kisvállalkozó adóelőleg-fizetése az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, azaz 2023. május 31-ig esedékes. Ez azt is jelenti, hogy ha Kiskunhalason újonnan kezd tevékenységet, „jelenik meg” a kisvállalkozó (egyébként máshol már adóalany) iparűzési adóalanyként, akkor adóelőleget oda csak akkor kell vallania, ha a települési jelenléte az adóév ötödik hónapjának utolsó napja előtt kezdődik és személyét tekintve megfelel a Htv. 39/A. § (10) bekezdés b) pontjának, azaz az előző adóévi bevétele nem több, mint a Htv. 39/A. § (1) bekezdés szerinti összeg [alapesetben 25 millió forint, az átalányadózó kiskereskedő esetében 120 millió forint]. Ellenkező esetben – törvényi esedékességi határidő hiányában – nem.

Hogyan léphet ki az egyszerűsített adózási módból a kisvállalkozó?

A Htv. 39/A. § (6) bekezdése alapján, ha a kisvállalkozó már nem a (2) bekezdés szerint kívánja megállapítani az adóalapját, akkor e döntését az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig jelentheti be az önkormányzati adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettségét bevallási nyomtatványon teljesítheti. E bejelentéssel egyidejűleg iparűzési adóelőleg bevallására köteles, a bevallott adóelőleg két részletben esedékes.

Arra is figyelemmel kell lennie a kisvállalkozásnak, hogy ha több önkormányzat illetékességi területén is végez tevékenységet, úgy minden településen egységes módon kell adóznia.