Asztali nézet
Akadálymentes nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2021. október 26. | Ma Dömötör napja van.

19. Szabó Károly

Kép: 19. Szabó Károly

Tanácselnök 1985. június 19. – 1988. december 21.

1945. november 10-én született Hajóson. Családja régóta a Halas-Császártöltés-Illancs közötti tanyavilágban lakott. Édesapja Szabó Károly, édesanyja Csókás Terézia. Bogárzón járta ki a 8. osztályt. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. Gimnáziumi évei alatt kezdett futballozni, amit versenyszerűen folytatott 28 éves koráig. 1964-ben érettségizett. Ősztől Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta tanulmányait történelem-földrajz szakon. Középiskolás korában bekapcsolódott a KISZ mozgalomba, amit az egyetemen és utána is folytatott. Rengeteg barátot szerzett ezek alatt az évek alatt, alapvető szervezői és vezetői tapasztalatokra tett szert. 1969-ben végzett az egyetemen. Utána ugyanabban a gimnáziumban tanított, amelyben tanult. Elvégezte a Marxista Esti Egyetem 4 éves szakosító képzését. Közben tanított, ifjúsági vezető volt és versenyszerűen sportolt. 1975-ben a Városi Pártbizottságba került politikai munkatársként. Három év után a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója lett, ami 32 évesen nagy kihívás volt. 1985-ben megválasztották a Kiskunhalasi Városi Tanács elnökévé. Addigra már több kitüntetés birtokosa volt: KISZ Dicsérő Oklevél, KISZ Érdemérem, Ifjúsági Érdemérem, Művelődési Miniszteri Dicséret, Kiváló Munkáért kitüntetés, Munka Érdemrend ezüst fokozat. A Városi Tanács élére izgalmas történelmi időszakban került. Látványos lakásépítési hullám zajlott. Ekkor fejeződött be az ÁMK másik szárnya, felépült a vasúti felüljáró, sok-sok intézmény gazdagodott és szerveződött, városi utak és járdák kilométerei épültek. Ezek tervezése és előkészítése jórészt elődje, Tánczos Sándor, valamint a Városi Pártbizottság akkori első titkára – dr. Szabó Miklós – érdeme volt. A Városi Tanácsnál arra törekedett, hogy a szakmai munka színvonala emelkedjen. A Kádár-rendszer utolsó éveiben (1988) átkerült a Városi Pártbizottságba. Ő volt az „utolsó első titkár”. 1989-ben ott találta a rendszerváltás, ott kapta kézhez a munkakönyvét. Küldöttként vett részt az MSZP 1989-es alapító kongresszusán, alapító tagja volt ennek a pártnak, amelynek első megyei elnöke lett 1989-90-ben. 1990 februárjától a Kereskedelmi Iskola igazgatóhelyettese, levelező tagozatának vezetője, majd az összevonás után a Garbai Szakképző Iskola Kollégiumának vezetője. A rendszerváltás időszakában néhány rosszmájú megjegyzésen (és átmeneti munkanélküliségen) túl semmilyen atrocitás nem érte. Közéleti tevékenységet az MSZP megyei szervezetében és az Országos Választmányban folytatott 1990-1994 között. Az 1994-es helyi választásokon tagja lett a Városi Önkormányzatnak úgy, hogy körzetben választották meg. 1996-tól 1998-ig az MSZP megyei elnöke. 1994-2002 között tagja a megyei önkormányzatnak. 1998-2002 között a Foglalkozáspolitikai Bizottság elnöke, a Megyei Munkaügyi Tanács tagja. Működése során feladatának mindig a szakmai munka színvonalának javítását, az emberek helyzetének.

Kép: 19. Szabó Károly

Tanácselnök 1985. június 19. – 1988. december 21.

1945. november 10-én született Hajóson. Családja régóta a Halas-Császártöltés-Illancs közötti tanyavilágban lakott. Édesapja Szabó Károly, édesanyja Csókás Terézia. Bogárzón járta ki a 8. osztályt. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. Gimnáziumi évei alatt kezdett futballozni, amit versenyszerűen folytatott 28 éves koráig. 1964-ben érettségizett. Ősztől Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta tanulmányait történelem-földrajz szakon. Középiskolás korában bekapcsolódott a KISZ mozgalomba, amit az egyetemen és utána is folytatott. Rengeteg barátot szerzett ezek alatt az évek alatt, alapvető szervezői és vezetői tapasztalatokra tett szert. 1969-ben végzett az egyetemen. Utána ugyanabban a gimnáziumban tanított, amelyben tanult. Elvégezte a Marxista Esti Egyetem 4 éves szakosító képzését. Közben tanított, ifjúsági vezető volt és versenyszerűen sportolt. 1975-ben a Városi Pártbizottságba került politikai munkatársként. Három év után a Kiskunhalasi Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója lett, ami 32 évesen nagy kihívás volt. 1985-ben megválasztották a Kiskunhalasi Városi Tanács elnökévé. Addigra már több kitüntetés birtokosa volt: KISZ Dicsérő Oklevél, KISZ Érdemérem, Ifjúsági Érdemérem, Művelődési Miniszteri Dicséret, Kiváló Munkáért kitüntetés, Munka Érdemrend ezüst fokozat. A Városi Tanács élére izgalmas történelmi időszakban került. Látványos lakásépítési hullám zajlott. Ekkor fejeződött be az ÁMK másik szárnya, felépült a vasúti felüljáró, sok-sok intézmény gazdagodott és szerveződött, városi utak és járdák kilométerei épültek. Ezek tervezése és előkészítése jórészt elődje, Tánczos Sándor, valamint a Városi Pártbizottság akkori első titkára – dr. Szabó Miklós – érdeme volt. A Városi Tanácsnál arra törekedett, hogy a szakmai munka színvonala emelkedjen. A Kádár-rendszer utolsó éveiben (1988) átkerült a Városi Pártbizottságba. Ő volt az „utolsó első titkár”. 1989-ben ott találta a rendszerváltás, ott kapta kézhez a munkakönyvét. Küldöttként vett részt az MSZP 1989-es alapító kongresszusán, alapító tagja volt ennek a pártnak, amelynek első megyei elnöke lett 1989-90-ben. 1990 februárjától a Kereskedelmi Iskola igazgatóhelyettese, levelező tagozatának vezetője, majd az összevonás után a Garbai Szakképző Iskola Kollégiumának vezetője. A rendszerváltás időszakában néhány rosszmájú megjegyzésen (és átmeneti munkanélküliségen) túl semmilyen atrocitás nem érte. Közéleti tevékenységet az MSZP megyei szervezetében és az Országos Választmányban folytatott 1990-1994 között. Az 1994-es helyi választásokon tagja lett a Városi Önkormányzatnak úgy, hogy körzetben választották meg. 1996-tól 1998-ig az MSZP megyei elnöke. 1994-2002 között tagja a megyei önkormányzatnak. 1998-2002 között a Foglalkozáspolitikai Bizottság elnöke, a Megyei Munkaügyi Tanács tagja. Működése során feladatának mindig a szakmai munka színvonalának javítását, az emberek helyzetének.