Asztali nézet
Akadálymentes nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2022. augusztus 19. | Ma Huba napja van.
Kép: Lepoglava

Ország: Horvátország

Postai irányítószám: 42250

Lakosainak száma: 4164 fő

Hivatalos partnervárosi kapcsolat kezdete: 2021.

Távolsága Kiskunhalastól: 367 km

Elérhetőség:http://www.lepoglava.hr/

Lepoglava (németül: Schönhaupt) város Horvátországban, Varasd megyében található. Varasdtól 32 km-re délnyugatra az Ivaneci-hegység északi részén, a Bednja-folyó jobb partján fekszik. Közigazgatásilag még 15 település Bednjica, Crkovec, Donja Višnjica, Gornja Višnjica, Jazbina Višnjička, Kamenica, Kamenički Vrhovec, Kameničko Podgorje, Muričevec, Očura, Viletinec, Vulišinec, Zalužje, Zlogonje és Žarovnica.tartozik hozzá.

Lepoglava egykori vára, melyet a Bednja-folyó völgye fölé emelkedő 320 m magas Gorica-hegyen építettek fel a zagorai ispánsághoz tartozott. A vár stratégiailag fontos helyen épült és a folyó völgyében haladó kereskedelmi utat őrizte. A mai Szent János kápolna közelében állt. Róla kapta a nevét a település is. A név szláv eredetű, szó szerint lefordítva szép fejet jelent. 1399-ben Cillei Hermann kapta meg, aki 1400 körül leronttatta és uradalmát az itt alapított pálos kolostornak adta. Néhány történész azonban a vár későbbi, török általi pusztulását feltételezi, mivel az még 1435-ben is megtalálható oklevélben. Pálos kolostorát magyar pálosok alapították a 15. század elején és hamarosan a horvátországi pálosok központja lett.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1415 körül építették fel. A kolostor és temploma a neki adományozott javakból gyorsan gazdagodott. Legfőbb patrónusa továbbra is a Cillei család volt. Cillei Frigyes a szőlők utáni hegyvámot engedte el a pálosoknak, Cillei Ulrik pedig amellett hogy megerősítette korábbi birtokaiban újabb birtokadománnyal is gazdagította. 1457-ben Ulrik gróf nándorfehérvári meggyilkolásával kihalt a Cillei család. 1458-ban Hunyadi Mátyás felmentette a kolostort és a hozzá tartozó birtokokat az adózás elől, 1466-ban pedig a rend itteni elöljárója pallosjogot kapott. A szépen fejlődő kolostort 1481-ben felégette a török, ekkor pusztult el értékes könyvtára és levéltára is. A kolostort pálosok György perjel vezetésével még abban az évben újjáépítették. A település ekkor királyi birtok. Hunyadi Mátyás, majd halála után fia Corvin János herceg a régi templom helyett új, nagyobb, fényesebb templomot építtetett és a kolostort is megújíttatta. A templom és a kolostor falait erődszerűen vaskos falakkal építették meg, hogy a lakosságnak veszély esetén menedéket nyújtson. A templomot és monostort egyben hatalmas vízárokkal és őrtornyokkal vétette körül. Ezt a templomot választotta nyughelyéül is, majd fiát Corvin Kristófot is ide temették. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix itt eltemetett férje és fia lelki üdvéért a pálosokat újabb adományokkal és birtokokkal gazdagította. A város zászlajában a cipót hozó holló a pálosok évszázados jelenlétére utal.

Miután a török 1526-ban elpusztította a pálosok budaszentlőrinci kolostorát, a hadiállapot 1570-ben arra kényszerítette a Szerzetesrend vezetését, hogy magyarországi tartománya székhelyét Lepoglavára költöztesse át. Nem sokkal később pedig a rend többi magyarországi kolostorának kincseit is ide hozatta. Még 1503-ban alapították meg itt a pálos szemináriumot, mely 1582-ben gimnáziummá alakult át. 1658-ban a rend filozófiai, 1684-ben pedig teológiai akadémiája is itt nyílt meg. Növendékei között, nemcsak horvátok, hanem más nemzetiségűek is többen akadtak és egy gazdag könyvtár is rendelkezésükre állt, melyet 1710-ben Kristolovecz János pálos szerzetes alapított. Lepoglava ebben az időben Horvátország első egyetemi központja, egyben a horvát kultúra egyik központja is volt. 1714-ben itt alakult meg a magyarországitól elszakadt önálló horvát pálos rendtartomány.

A pálosok a templomot is újjáépítették, melyet 1637-ben Vinkovich Benedek zágrábi püspök szentelt fel. A templom az adományozók jóvoltából több kápolnával is gazdagodott. 1673-ban Balagovich Judit, 1692-ben Draskovich János és neje, 1702-ben özvegy Rátkai Zsigmondné, 1705-ben Patachich Kelemen építtetett kápolnát a templomhoz. 1676-ban a rend hálája jeléül egyik legnagyobb patrónusának gróf Erdődy Farkasnak a címerét helyeztette el a templom bejárata fölé. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet. A kolostort 1854-ben börtönné alakították át, de később visszakapta eredeti funkcióját. Lepoglava a trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. A templomot a második világháborúban súlyos károk érték. A megújítás 1953-ban ugyan elkezdődött, de a munkát Belgrádból nyíltan akadályozták, végül a megújított templomot csak 1989-ben a szeplőtelen fogantatás ünnepén szentelték fel. A város műemlékei mellett ma is börtönéről hírhedt országszerte, mely sokáig a kolostorban, ma pedig a kolostor szomszédságában működik. A kolostort 2001-ben visszaadták a varasdi püspökségnek. 2001-ben a városnak 4084, a községnek összesen 8718 lakosa volt.

Kép: Lepoglava

Ország: Horvátország

Postai irányítószám: 42250

Lakosainak száma: 4164 fő

Hivatalos partnervárosi kapcsolat kezdete: 2021.

Távolsága Kiskunhalastól: 367 km

Elérhetőség:http://www.lepoglava.hr/

Lepoglava (németül: Schönhaupt) város Horvátországban, Varasd megyében található. Varasdtól 32 km-re délnyugatra az Ivaneci-hegység északi részén, a Bednja-folyó jobb partján fekszik. Közigazgatásilag még 15 település Bednjica, Crkovec, Donja Višnjica, Gornja Višnjica, Jazbina Višnjička, Kamenica, Kamenički Vrhovec, Kameničko Podgorje, Muričevec, Očura, Viletinec, Vulišinec, Zalužje, Zlogonje és Žarovnica.tartozik hozzá.

Lepoglava egykori vára, melyet a Bednja-folyó völgye fölé emelkedő 320 m magas Gorica-hegyen építettek fel a zagorai ispánsághoz tartozott. A vár stratégiailag fontos helyen épült és a folyó völgyében haladó kereskedelmi utat őrizte. A mai Szent János kápolna közelében állt. Róla kapta a nevét a település is. A név szláv eredetű, szó szerint lefordítva szép fejet jelent. 1399-ben Cillei Hermann kapta meg, aki 1400 körül leronttatta és uradalmát az itt alapított pálos kolostornak adta. Néhány történész azonban a vár későbbi, török általi pusztulását feltételezi, mivel az még 1435-ben is megtalálható oklevélben. Pálos kolostorát magyar pálosok alapították a 15. század elején és hamarosan a horvátországi pálosok központja lett.

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemplomot 1415 körül építették fel. A kolostor és temploma a neki adományozott javakból gyorsan gazdagodott. Legfőbb patrónusa továbbra is a Cillei család volt. Cillei Frigyes a szőlők utáni hegyvámot engedte el a pálosoknak, Cillei Ulrik pedig amellett hogy megerősítette korábbi birtokaiban újabb birtokadománnyal is gazdagította. 1457-ben Ulrik gróf nándorfehérvári meggyilkolásával kihalt a Cillei család. 1458-ban Hunyadi Mátyás felmentette a kolostort és a hozzá tartozó birtokokat az adózás elől, 1466-ban pedig a rend itteni elöljárója pallosjogot kapott. A szépen fejlődő kolostort 1481-ben felégette a török, ekkor pusztult el értékes könyvtára és levéltára is. A kolostort pálosok György perjel vezetésével még abban az évben újjáépítették. A település ekkor királyi birtok. Hunyadi Mátyás, majd halála után fia Corvin János herceg a régi templom helyett új, nagyobb, fényesebb templomot építtetett és a kolostort is megújíttatta. A templom és a kolostor falait erődszerűen vaskos falakkal építették meg, hogy a lakosságnak veszély esetén menedéket nyújtson. A templomot és monostort egyben hatalmas vízárokkal és őrtornyokkal vétette körül. Ezt a templomot választotta nyughelyéül is, majd fiát Corvin Kristófot is ide temették. Corvin János özvegye Frangepán Beatrix itt eltemetett férje és fia lelki üdvéért a pálosokat újabb adományokkal és birtokokkal gazdagította. A város zászlajában a cipót hozó holló a pálosok évszázados jelenlétére utal.

Miután a török 1526-ban elpusztította a pálosok budaszentlőrinci kolostorát, a hadiállapot 1570-ben arra kényszerítette a Szerzetesrend vezetését, hogy magyarországi tartománya székhelyét Lepoglavára költöztesse át. Nem sokkal később pedig a rend többi magyarországi kolostorának kincseit is ide hozatta. Még 1503-ban alapították meg itt a pálos szemináriumot, mely 1582-ben gimnáziummá alakult át. 1658-ban a rend filozófiai, 1684-ben pedig teológiai akadémiája is itt nyílt meg. Növendékei között, nemcsak horvátok, hanem más nemzetiségűek is többen akadtak és egy gazdag könyvtár is rendelkezésükre állt, melyet 1710-ben Kristolovecz János pálos szerzetes alapított. Lepoglava ebben az időben Horvátország első egyetemi központja, egyben a horvát kultúra egyik központja is volt. 1714-ben itt alakult meg a magyarországitól elszakadt önálló horvát pálos rendtartomány.

A pálosok a templomot is újjáépítették, melyet 1637-ben Vinkovich Benedek zágrábi püspök szentelt fel. A templom az adományozók jóvoltából több kápolnával is gazdagodott. 1673-ban Balagovich Judit, 1692-ben Draskovich János és neje, 1702-ben özvegy Rátkai Zsigmondné, 1705-ben Patachich Kelemen építtetett kápolnát a templomhoz. 1676-ban a rend hálája jeléül egyik legnagyobb patrónusának gróf Erdődy Farkasnak a címerét helyeztette el a templom bejárata fölé. 1786-ban II. József feloszlatta a pálos rendet. A kolostort 1854-ben börtönné alakították át, de később visszakapta eredeti funkcióját. Lepoglava a trianoni békeszerződésig Varasd vármegye Ivaneci járásához tartozott. A templomot a második világháborúban súlyos károk érték. A megújítás 1953-ban ugyan elkezdődött, de a munkát Belgrádból nyíltan akadályozták, végül a megújított templomot csak 1989-ben a szeplőtelen fogantatás ünnepén szentelték fel. A város műemlékei mellett ma is börtönéről hírhedt országszerte, mely sokáig a kolostorban, ma pedig a kolostor szomszédságában működik. A kolostort 2001-ben visszaadták a varasdi püspökségnek. 2001-ben a városnak 4084, a községnek összesen 8718 lakosa volt.