Gazdaság
Kiskunhalas Bács-Kiskun megye déli részén a szerb határtól 40 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátság legmagasabb részén található. Budapesttől 140 km-re, Kecskeméttől és Szegedtől 60-60 km-re fekszik. A megye negyedik legnépesebb és harmadik legnagyobb területű (227 km2) települése, járási központ.
Kiskunhalas a térség egyik meghatározó városa. Környezetében betöltött vezető szerepét kedvező adottságainak, jó helyi, helyzeti energiáinak és a benne megtalálható számos központi ellátó funkcióinak köszönheti. A városban lévő egészségügyi, oktatási és kereskedelmi intézmények nem csak a helyi lakosok szükségleteit látják el, hanem a szomszédos kisebb települések igényeit is kielégítik.
A város alapvető célja, hogy hosszútávon képes legyen hasznosítani azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket, melyekkel jelenleg is rendelkezik. Az értékek megőrzése és azok gazdasági potenciálként való kezelése párhuzamosan zajlik, így a város hosszútávon is dinamikusan fejlődik, támaszkodva a táji, természeti adottságokra, az épített környezet örökségére és a gazdasági hagyományokra.
A KSH adatai alapján 2015 januárjában a város állandó lakossága 29 127 fő volt. Kiskunhalas lakossága a nemzetiségenkénti megoszlást tekintve homogén. A településen döntő többségében római katolikus vallásúak élnek, de jelentős számban képviseltetik magukat, a görög katolikus, evangélikus és izraelita egyházhoz tartozók is.
Kiskunhalas Bács-Kiskun megye déli részén a szerb határtól 40 km-re, a Duna-Tisza közi homokhátság legmagasabb részén található. Budapesttől 140 km-re, Kecskeméttől és Szegedtől 60-60 km-re fekszik. A megye negyedik legnépesebb és harmadik legnagyobb területű (227 km2) települése, járási központ.
Kiskunhalas a térség egyik meghatározó városa. Környezetében betöltött vezető szerepét kedvező adottságainak, jó helyi, helyzeti energiáinak és a benne megtalálható számos központi ellátó funkcióinak köszönheti. A városban lévő egészségügyi, oktatási és kereskedelmi intézmények nem csak a helyi lakosok szükségleteit látják el, hanem a szomszédos kisebb települések igényeit is kielégítik.
A város alapvető célja, hogy hosszútávon képes legyen hasznosítani azokat a gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket, melyekkel jelenleg is rendelkezik. Az értékek megőrzése és azok gazdasági potenciálként való kezelése párhuzamosan zajlik, így a város hosszútávon is dinamikusan fejlődik, támaszkodva a táji, természeti adottságokra, az épített környezet örökségére és a gazdasági hagyományokra.
A KSH adatai alapján 2015 januárjában a város állandó lakossága 29 127 fő volt. Kiskunhalas lakossága a nemzetiségenkénti megoszlást tekintve homogén. A településen döntő többségében római katolikus vallásúak élnek, de jelentős számban képviseltetik magukat, a görög katolikus, evangélikus és izraelita egyházhoz tartozók is.
A település kommunális és infrastrukturális hálózata folyamatosan fejlődik. A város belterületén 103 km szilárd burkolattal ellátott, míg a külterületen 9 km burkolt és 340 km burkolatlan út található. A kerékpárosok biztonságos közlekedését segítve 12 km kerékpárút szeli át a várost észak-déli irányban. Önkormányzati kiépített járda hossza 143 km. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a járda- és úthálózat fejlesztésére, ezért minden évben járda- és útépítési támogatásra szóló lakossági pályázatokat nyit meg.
A város közműellátottsága jó. Villanyárammal a lakások közel 100%-a rendelkezik. Közvilágítással a város teljes belterülete ellátott, a külterületen pedig folyamatos bővítések, fejlesztések valósulnak meg.
A város gázellátása belterületen 100%-os. A hálózat korszerű, beépített körzeti nyomásszabályozói stabil nyomást biztosítanak az ellátó hálózatban. Az iparterületen lévő üzemek egyedi nyomásszabályzókkal rendelkeznek, gázellátásuk megoldott.
A távhő szolgáltatásáért az önkormányzat két cége a Halas-T Kft. és a Halasi Városgazda Zrt. a felelős.
A vezetékes ivóvízzel a lakásállomány közel 100%-a rendelkezik. 2014 áprilisában indult meg az Új Széchenyi Terv, Környezet és Energia Operatív Programjának keretén belül megvalósuló térségi ivóvízjavító program. A több, mint 3,1 milliárd forintos beruházás költségeit 85%-ban az Európai Unió fedezi, míg a fennmaradó részt az állami költségvetés biztosítja. A pályázatban 14 település dolgozik együtt és 2015 végére fejeződtek be a munkálatok. Kiskunhalason, a projekt során a minőségjavításon kívül egy új víztorony is kialakításra kerül.
A közelmúltban zárult le egy közel 4 milliárd forintos beruházás, amelynek köszönhetően mára a település 92%-a csatornahálózattal lefedett. A program keretén belül sor került a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelésére, valamint 48 km-rel bővült a hálózat hossza is. A település a szennyvízelvezető csatornától elkülönülő csapadékvíz elvezető hálózattal is rendelkezik.
A hulladékelszállítás kistérségi együttműködés keretein belül teljesen megoldott. 2010-ben zárult le a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt, amelyben 82 település vett részt, köztük Kiskunhalas is. Az Európai Unió által 75%-os arányban támogatott, 11,2 milliárd összköltségű program keretén belül 17 településen kerültek kialakításra modern hulladéklerakó létesítmények, köztük egy hulladékválogató- és egy komposztáló üzem is.
Lezárult a Jókai utcai kommunális szilárdhulladék-lerakó kármentesítése is, amely az országban az elsők között kezdődött el és valósult meg 2015 augusztusára. A kiskunhalasi önkormányzat a kármentesítési kivitelezésre 1,5 milliárd forintot nyert KEOP pályázaton, amely 100%-ban fedezte a megvalósítás költségeit. Ezen projekt során rekultiválták a város 1990-es évek elejétől használaton kívüli szemétlerakóját. A kármentesítés keretében a teljes hulladékmennyiséget kitermelték és mechanikai előkezeléssel rostálták, átválogatták, majd a területről elszállították.
A település kommunális és infrastrukturális hálózata folyamatosan fejlődik. A város belterületén 103 km szilárd burkolattal ellátott, míg a külterületen 9 km burkolt és 340 km burkolatlan út található. A kerékpárosok biztonságos közlekedését segítve 12 km kerékpárút szeli át a várost észak-déli irányban. Önkormányzati kiépített járda hossza 143 km. Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a járda- és úthálózat fejlesztésére, ezért minden évben járda- és útépítési támogatásra szóló lakossági pályázatokat nyit meg.
A város közműellátottsága jó. Villanyárammal a lakások közel 100%-a rendelkezik. Közvilágítással a város teljes belterülete ellátott, a külterületen pedig folyamatos bővítések, fejlesztések valósulnak meg.
A város gázellátása belterületen 100%-os. A hálózat korszerű, beépített körzeti nyomásszabályozói stabil nyomást biztosítanak az ellátó hálózatban. Az iparterületen lévő üzemek egyedi nyomásszabályzókkal rendelkeznek, gázellátásuk megoldott.
A távhő szolgáltatásáért az önkormányzat két cége a Halas-T Kft. és a Halasi Városgazda Zrt. a felelős.
A vezetékes ivóvízzel a lakásállomány közel 100%-a rendelkezik. 2014 áprilisában indult meg az Új Széchenyi Terv, Környezet és Energia Operatív Programjának keretén belül megvalósuló térségi ivóvízjavító program. A több, mint 3,1 milliárd forintos beruházás költségeit 85%-ban az Európai Unió fedezi, míg a fennmaradó részt az állami költségvetés biztosítja. A pályázatban 14 település dolgozik együtt és 2015 végére fejeződtek be a munkálatok. Kiskunhalason, a projekt során a minőségjavításon kívül egy új víztorony is kialakításra kerül.
A közelmúltban zárult le egy közel 4 milliárd forintos beruházás, amelynek köszönhetően mára a település 92%-a csatornahálózattal lefedett. A program keretén belül sor került a szennyvíztisztító telep kapacitásának növelésére, valamint 48 km-rel bővült a hálózat hossza is. A település a szennyvízelvezető csatornától elkülönülő csapadékvíz elvezető hálózattal is rendelkezik.
A hulladékelszállítás kistérségi együttműködés keretein belül teljesen megoldott. 2010-ben zárult le a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt, amelyben 82 település vett részt, köztük Kiskunhalas is. Az Európai Unió által 75%-os arányban támogatott, 11,2 milliárd összköltségű program keretén belül 17 településen kerültek kialakításra modern hulladéklerakó létesítmények, köztük egy hulladékválogató- és egy komposztáló üzem is.
Lezárult a Jókai utcai kommunális szilárdhulladék-lerakó kármentesítése is, amely az országban az elsők között kezdődött el és valósult meg 2015 augusztusára. A kiskunhalasi önkormányzat a kármentesítési kivitelezésre 1,5 milliárd forintot nyert KEOP pályázaton, amely 100%-ban fedezte a megvalósítás költségeit. Ezen projekt során rekultiválták a város 1990-es évek elejétől használaton kívüli szemétlerakóját. A kármentesítés keretében a teljes hulladékmennyiséget kitermelték és mechanikai előkezeléssel rostálták, átválogatták, majd a területről elszállították.
Kiskunhalas hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó településnek számít. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás, a malomipar, növénynemesítő kutatás és gyártás. Jelentős számban képviseltetik magukat ugyanakkor építőipari és szállítmányozó vállalkozások, valamint számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó szolgáltatás telephelye Halas.
A városnak - határközeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Minden hónap első vasárnapján országos személygépkocsi-, állat-, és kirakodóvásárt rendeznek a vásártéren, heti piacot tartanak minden szerdán és szombaton, a piactéren. Halason jelen van számos pénzintézet, biztosító és egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltató is megtalálható. A város ad otthont több kereskedelmi áruházláncnak, a déli városkapunál bevásárló központ is található. A kommunikációs és marketingszolgáltatások jól kiépítettek. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek. Megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. Több melegkonyhás étterem és vendéglő nyújt színvonalas vendéglátást.
A városban a regisztrált vállalkozások száma 4000 felett van, a működő vállalkozások száma azonban nem éri el a 2000 db-ot sem. Az 1000 lakosra vetített vállalkozások száma tekintetében Kiskunhalas kedvezőbb helyzetben van a megye egészéhez képest. Habár a településen nem üzemel 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalat, a megyében működő vállalkozások számottevő része Kiskunhalason található. Az egyetlen 500 fő feletti nagyvállalat a Levi’s 2011-ben megszűnt, amely a foglalkoztatottság szempontjából megrendítő hatással bírt.
Kiskunhalas hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozó településnek számít. A mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan jelentős feldolgozóipar alakult ki a térségben. Hagyományosnak számít a borászat mellett a baromfifeldolgozás, a malomipar, növénynemesítő kutatás és gyártás. Jelentős számban képviseltetik magukat ugyanakkor építőipari és szállítmányozó vállalkozások, valamint számos informatikai, vagyonvédelmi, raktározó szolgáltatás telephelye Halas.
A városnak - határközeli helyzetéből is adódóan – fejlett a kereskedelmi és szolgáltató hálózata. Minden hónap első vasárnapján országos személygépkocsi-, állat-, és kirakodóvásárt rendeznek a vásártéren, heti piacot tartanak minden szerdán és szombaton, a piactéren. Halason jelen van számos pénzintézet, biztosító és egyéb pénzügyi, befektetési szolgáltató is megtalálható. A város ad otthont több kereskedelmi áruházláncnak, a déli városkapunál bevásárló központ is található. A kommunikációs és marketingszolgáltatások jól kiépítettek. A vállalkozások és a lakosság szolgálatában ügyvédi, közjegyzői, fordító és hitelesítő irodák működnek. Megtalálhatóak az országos kamarák és vállalkozásfejlesztési ügynökség helyi irodái is. Több melegkonyhás étterem és vendéglő nyújt színvonalas vendéglátást.
A városban a regisztrált vállalkozások száma 4000 felett van, a működő vállalkozások száma azonban nem éri el a 2000 db-ot sem. Az 1000 lakosra vetített vállalkozások száma tekintetében Kiskunhalas kedvezőbb helyzetben van a megye egészéhez képest. Habár a településen nem üzemel 250 főnél több embert foglalkoztató nagyvállalat, a megyében működő vállalkozások számottevő része Kiskunhalason található. Az egyetlen 500 fő feletti nagyvállalat a Levi’s 2011-ben megszűnt, amely a foglalkoztatottság szempontjából megrendítő hatással bírt.
Kiskunhalas város 1999 decemberében nyert Ipari Park címet. A terület nagysága 42 hektár, amely tovább bővíthető. A park jól kiépített műszaki infrastruktúrával rendelkezik. A Kiskunhalasi Ipari Park a város keleti területén fekszik, amelyet északról a Majsai út, nyugatról a Szegedi út, délről a kiskunfélegyházi vasútvonal határol. A területen iparvágány halad át és rakodó található. Az Ipari Parkban már működő gazdasági társaságok száma 14 darab, amelyek jelenleg mind hazai tulajdonú vállalkozások, széleskörű tevékenységi kört folytatnak, többek között foglalkoznak csomagolóanyag- és irodaszergyártással, nyomdaiparral, szállítmányozással, építőiparral, műanyag-feldolgozással, faipari termékgyártással. Az ipari parkkal érintkező utakon rendszeres a buszközlekedés. A területen megoldott a dolgozók étkeztetése és egészségügyi ellátása is.
Fontos, hogy a növelhető területű ipari parkban diverzifikálódjanak a megjelenő iparágak, szolgáltatások, illetve figyelembe kell venni a térség ipari hagyományait és adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó-, hűtő- és tárolókapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti. Az ilyen irányú fejlesztések révén nemcsak az iparban foglalkoztatottak száma nő és helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is kedvezőbb körülmények teremtődnek.
Kiskunhalas város 1999 decemberében nyert Ipari Park címet. A terület nagysága 42 hektár, amely tovább bővíthető. A park jól kiépített műszaki infrastruktúrával rendelkezik. A Kiskunhalasi Ipari Park a város keleti területén fekszik, amelyet északról a Majsai út, nyugatról a Szegedi út, délről a kiskunfélegyházi vasútvonal határol. A területen iparvágány halad át és rakodó található. Az Ipari Parkban már működő gazdasági társaságok száma 14 darab, amelyek jelenleg mind hazai tulajdonú vállalkozások, széleskörű tevékenységi kört folytatnak, többek között foglalkoznak csomagolóanyag- és irodaszergyártással, nyomdaiparral, szállítmányozással, építőiparral, műanyag-feldolgozással, faipari termékgyártással. Az ipari parkkal érintkező utakon rendszeres a buszközlekedés. A területen megoldott a dolgozók étkeztetése és egészségügyi ellátása is.
Fontos, hogy a növelhető területű ipari parkban diverzifikálódjanak a megjelenő iparágak, szolgáltatások, illetve figyelembe kell venni a térség ipari hagyományait és adottságait, ami jelen esetben a helyi mezőgazdaságra alapuló feldolgozó-, hűtő- és tárolókapacitások kiépítésének, bővítésének ösztönzését jelenti. Az ilyen irányú fejlesztések révén nemcsak az iparban foglalkoztatottak száma nő és helyzete javul, hanem a helyi gazdálkodók számára is kedvezőbb körülmények teremtődnek.
A település közlekedés földrajzi helyzete előnyös. Az M5 autópálya 40 km távolságra található, amelynek közelsége meghatározó térségünk megközelíthetősége szempontjából. Kiskunhalas várost szinte kettészeli a nagy forgalmú 53-as számú főút, ami a térség egyik fő észak-déli irányú közlekedési tengelye. Kiemelt szerepének is köszönhető, hogy az útvonal jelentős felújítás előtt áll, aminek köszönhetően egyes helyeken szélesítenek és magasabb biztonsági elemeket is magában foglaló változások kerülnek megvalósításra.
A 2014-2020-as közlekedésfejlesztési elképzelések között szerepel az M9 gyorsforgalmi út tervezési munkáinak elkészítése is, amely a várakozások szerint Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged tervezett nyomvonallal érintheti városunkat is. A bekapcsolódás komoly jelentőséggel bírhat a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés, valamint belső gazdasági és társadalmi erősítés kialakításában is.
Kiskunhalas kedvező adottságokkal rendelkezik a vasúti közlekedést tekintve is. A település csomóponti helyzetű. Itt halad keresztül a 150-es számú Budapest-Belgrád fővasútvonal. A vonal fejlesztésére vonatkozó kormányközi megállapodás napjainkban került aláírásra. A fejlesztési tervek szerint 350 km-nyi vasúti szakaszt újítanak meg és a teljes magyar szakaszt, mintegy 166 km hosszan, kétvágányúsítják. A két főváros között az új vasúti pályán közlekedő személyvonatok menetideje két és fél órára csökken. Az előkészítő munkák már 2015 végén elkezdődnek. A kivitelezés megkezdését követően a beruházás várhatóan 2 év alatt valósul meg.
A település közlekedés földrajzi helyzete előnyös. Az M5 autópálya 40 km távolságra található, amelynek közelsége meghatározó térségünk megközelíthetősége szempontjából. Kiskunhalas várost szinte kettészeli a nagy forgalmú 53-as számú főút, ami a térség egyik fő észak-déli irányú közlekedési tengelye. Kiemelt szerepének is köszönhető, hogy az útvonal jelentős felújítás előtt áll, aminek köszönhetően egyes helyeken szélesítenek és magasabb biztonsági elemeket is magában foglaló változások kerülnek megvalósításra.
A 2014-2020-as közlekedésfejlesztési elképzelések között szerepel az M9 gyorsforgalmi út tervezési munkáinak elkészítése is, amely a várakozások szerint Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Szekszárd-Szeged tervezett nyomvonallal érintheti városunkat is. A bekapcsolódás komoly jelentőséggel bírhat a kiegyensúlyozottabb térségi fejlődés, valamint belső gazdasági és társadalmi erősítés kialakításában is.
Kiskunhalas kedvező adottságokkal rendelkezik a vasúti közlekedést tekintve is. A település csomóponti helyzetű. Itt halad keresztül a 150-es számú Budapest-Belgrád fővasútvonal. A vonal fejlesztésére vonatkozó kormányközi megállapodás napjainkban került aláírásra. A fejlesztési tervek szerint 350 km-nyi vasúti szakaszt újítanak meg és a teljes magyar szakaszt, mintegy 166 km hosszan, kétvágányúsítják. A két főváros között az új vasúti pályán közlekedő személyvonatok menetideje két és fél órára csökken. Az előkészítő munkák már 2015 végén elkezdődnek. A kivitelezés megkezdését követően a beruházás várhatóan 2 év alatt valósul meg.
1761-ben készült Kiskunhalas határtérképén a szőlőterület „Szőlőskert” néven jelölt, ez ma az Öregszőlők puszta. A 19. század közepéig szőlőt csak ezen a területen lehetett telepíteni Nagyobb területen telepítettek 1853-ban, a mai Iparszőlők területén. Kiskunhalas a szőlő-bor városává a 19. század végén vált, több, egyszerre kedvezően ható okból:
- a filoxérával szemben a kiskunhalasi homok immunis volt,
- a megépült a Pest-Zimonyi vasút versenyképessé tette a halasi borokat,
- a városi lakosság, és az ipari munkásság is vásárlóvá vált,
- korszerű, a homoki termesztésre adaptált technológiák jelentek meg,
- 1893-ban bortörvényt léptettek életbe, Halast besorolták, a Dunán- inneni kerület kerti szőlők borvidékbe.
A halasi szőlőterület 1912-re már 2806 ha. Az ültetvények vegyesek, de háromnegyedük kék szőlő.
Az I. világháborút az ágazat a harmincas évek elejére heverte ki. A korszerű szőlőfeldolgozás, borászat megteremtésére Halason állami pincét építettek 1937-ben. A II. világháború, az államosítások, a beszolgáltatási rendszer, a magas boradó a termelést és feldolgozást tönkretette. Gyökeres változást az 1960-as évek hoztak. Az Állami Gazdaságnak 1965-re 335 ha szőlőültetvénye volt, a szövetkezetek 430 ha szőlőt telepítettek és magas művelésre tértek át a jobb gépesíthetőség érdekében. 1980-ra a halasi ÁG szőlőtermesztése a világ élvonalába került. A privatizációt követően, számos pincészet kezdte meg újra működését.
1987-ben a Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve alkalmából Kiskunhalas megkapta a „Szőlő és a Bor Városa” címet. A város tagja a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének. 1995-ben megalakult a halasi hegyközség, összefogva a lakosság szőlő-és bortermelőit.
1997-ben, a szőlő- és borkultúráért tenni akarók megalapították a Kiskunhalasi Borlovagrendet. Az egyesület célja Kiskunhalas és vidéke borainak, borpárlatainak és pezsgőinek ismertté tétele. A kulturált borfogyasztás propagálásával, rendezvényekkel járulnak hozzá a borturizmus fejlesztéséhez, és támogatják a szakképzést. Jelvényül a Thorma János Múzeumban őrzött, halas környéki avar lovas sírban talált ivókürtöt választották. A Borlovagrend zászlósborának, a városunk borászatát Közép-Európában elismerté tevő Veltelíni bort választotta.
Forrás: Kunszeri Miklós- Kiskunhalas a szőlő és bor városa (Kiskunhalasi almanach 2002.)
Kiskunhalason hagyományosan szeptemberben ülik a szőlő és a bor ünnepét, a Halasi Szüreti Napok keretében.
Info: www.halasiszuretinapok.hu
A Halasi Borudvar rendezvényen az ország legkiválóbb pincészeteinek nedűit kóstolhatja a nagyérdemű május első napjaiban.
Info: www.halasiborudvar.hu
1761-ben készült Kiskunhalas határtérképén a szőlőterület „Szőlőskert” néven jelölt, ez ma az Öregszőlők puszta. A 19. század közepéig szőlőt csak ezen a területen lehetett telepíteni Nagyobb területen telepítettek 1853-ban, a mai Iparszőlők területén. Kiskunhalas a szőlő-bor városává a 19. század végén vált, több, egyszerre kedvezően ható okból:
- a filoxérával szemben a kiskunhalasi homok immunis volt,
- a megépült a Pest-Zimonyi vasút versenyképessé tette a halasi borokat,
- a városi lakosság, és az ipari munkásság is vásárlóvá vált,
- korszerű, a homoki termesztésre adaptált technológiák jelentek meg,
- 1893-ban bortörvényt léptettek életbe, Halast besorolták, a Dunán- inneni kerület kerti szőlők borvidékbe.
A halasi szőlőterület 1912-re már 2806 ha. Az ültetvények vegyesek, de háromnegyedük kék szőlő.
Az I. világháborút az ágazat a harmincas évek elejére heverte ki. A korszerű szőlőfeldolgozás, borászat megteremtésére Halason állami pincét építettek 1937-ben. A II. világháború, az államosítások, a beszolgáltatási rendszer, a magas boradó a termelést és feldolgozást tönkretette. Gyökeres változást az 1960-as évek hoztak. Az Állami Gazdaságnak 1965-re 335 ha szőlőültetvénye volt, a szövetkezetek 430 ha szőlőt telepítettek és magas művelésre tértek át a jobb gépesíthetőség érdekében. 1980-ra a halasi ÁG szőlőtermesztése a világ élvonalába került. A privatizációt követően, számos pincészet kezdte meg újra működését.
1987-ben a Szőlő és a Bor Nemzetközi Éve alkalmából Kiskunhalas megkapta a „Szőlő és a Bor Városa” címet. A város tagja a Magyar Szőlő és Borvárosok Egyesületének. 1995-ben megalakult a halasi hegyközség, összefogva a lakosság szőlő-és bortermelőit.
1997-ben, a szőlő- és borkultúráért tenni akarók megalapították a Kiskunhalasi Borlovagrendet. Az egyesület célja Kiskunhalas és vidéke borainak, borpárlatainak és pezsgőinek ismertté tétele. A kulturált borfogyasztás propagálásával, rendezvényekkel járulnak hozzá a borturizmus fejlesztéséhez, és támogatják a szakképzést. Jelvényül a Thorma János Múzeumban őrzött, halas környéki avar lovas sírban talált ivókürtöt választották. A Borlovagrend zászlósborának, a városunk borászatát Közép-Európában elismerté tevő Veltelíni bort választotta.
Forrás: Kunszeri Miklós- Kiskunhalas a szőlő és bor városa (Kiskunhalasi almanach 2002.)
Kiskunhalason hagyományosan szeptemberben ülik a szőlő és a bor ünnepét, a Halasi Szüreti Napok keretében.
Info: www.halasiszuretinapok.hu
A Halasi Borudvar rendezvényen az ország legkiválóbb pincészeteinek nedűit kóstolhatja a nagyérdemű május első napjaiban.
Info: www.halasiborudvar.hu