A várostól keletre, az Olajosok útja mellett található homokdomb. Egy részét elhordták. A Fráter-domb az egyik legmagasabban fekvő, természet alkotta képződménye a környéknek. A tengerszint feletti magassága 137 méter. Magassági, tájékozódási, háromszögelési pont. A Fráter dombhoz hasonló hordalékkúpok az Ős Duna kiszáradt medreiből a szél által elhordott „homokmagaslatok”. Ahol a növényborítottság nem volt elégséges, ott a szél tartósan homokbuckákat emelt ezekből. A környezeti tényezők miatt akár 10 méter magasságot is elérő buckák, ha nincs, ami „megfogja” ezeket elkezdenek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így természetesen Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak. A területet az 1880-as években vásárolta meg dr. Fráter Gyula (1851-1914) szegedi ügyvéd. Róla nevezték el a dombot. Hosszú ideig kedvelt kirándulóhely volt. Ma már magánterület.

 A várostól keletre, az Olajosok útja mellett található homokdomb. Egy részét elhordták. A Fráter-domb az egyik legmagasabban fekvő, természet alkotta képződménye a környéknek. A tengerszint feletti magassága 137 méter. Magassági, tájékozódási, háromszögelési pont. A Fráter dombhoz hasonló hordalékkúpok az Ős Duna kiszáradt medreiből a szél által elhordott „homokmagaslatok”. Ahol a növényborítottság nem volt elégséges, ott a szél tartósan homokbuckákat emelt ezekből. A környezeti tényezők miatt akár 10 méter magasságot is elérő buckák, ha nincs, ami „megfogja” ezeket elkezdenek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így természetesen Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak. A területet az 1880-as években vásárolta meg dr. Fráter Gyula (1851-1914) szegedi ügyvéd. Róla nevezték el a dombot. Hosszú ideig kedvelt kirándulóhely volt. Ma már magánterület.