Menü bezárása
Asztali nézet
Normál nézet

                  Elektronikus ügyintézés

  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás a normál honlapra  2025. február 11. | Ma Bertold és Marietta napja van.

Zsigray Julianna életműve

Zsigray Julianna 1903. február 15-én született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Iskoláit Budapesten végezte, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját, majd a következő évtől a lap munkatársa lett. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerkesztő a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra, a Tőr és paróka című 1986-os regénye is itt készült. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették, 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket.

Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. 1987. febr. 21-én halt meg Kiskunhalason.

Főbb művei: Szüts Mara házassága, Férficél, Aranyharang, Zsuzsa és a komondor, Kristály muzsika, Utolsó farsang ,Marci, Egy férfi-két nő, Csillagos ég, Erzsébet magyar királyné, A római százados, Hét jegenye, Holtomiglan holtodiglan, Féltékenység, Ég az Alföld, Lázadó szív, Két világ, Visszhang , Májusi eső, Hűség, A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye), Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye), Tékozló élet (Reményi Ede életregénye), Csendességi fogadalom, Távoli fény, Tőr és paróka.

Zsigray Julianna 1903. február 15-én született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Iskoláit Budapesten végezte, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját, majd a következő évtől a lap munkatársa lett. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerkesztő a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra, a Tőr és paróka című 1986-os regénye is itt készült. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették, 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket.

Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. 1987. febr. 21-én halt meg Kiskunhalason.

Főbb művei: Szüts Mara házassága, Férficél, Aranyharang, Zsuzsa és a komondor, Kristály muzsika, Utolsó farsang ,Marci, Egy férfi-két nő, Csillagos ég, Erzsébet magyar királyné, A római százados, Hét jegenye, Holtomiglan holtodiglan, Féltékenység, Ég az Alföld, Lázadó szív, Két világ, Visszhang , Májusi eső, Hűség, A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye), Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye), Tékozló élet (Reményi Ede életregénye), Csendességi fogadalom, Távoli fény, Tőr és paróka.