Menü bezárása
Asztali nézet
Akadálymentes nézet

                  Elektronikus ügyintézés

  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2024. július 23. | Ma Lenke napja van.

Tooth János életműve

Tooth János (1774. február 5., Karcag – 1826. szeptember 6., Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkortól megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ebben az évben lemondott a jegyzőségről, és a református egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megyei esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a református egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő érdemeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján megírta a város és a református egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot.
Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszakereshetővé váltak adatok a város múltjából.

Tooth János (1774. február 5., Karcag – 1826. szeptember 6., Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkortól megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ebben az évben lemondott a jegyzőségről, és a református egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megyei esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a református egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő érdemeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján megírta a város és a református egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot.
Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszakereshetővé váltak adatok a város múltjából.