Thorma János: Talpra magyar! című festménye
Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.
Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.