A szobrász Falusi Mihály volt, a kőfaragó Gulyás József. Az első felavatás ideje 1935. május 26. A zászlórúd 12 m magas. Az emlékmű avatásakor Szabó Zsigmond református lelkész mondott beszédet. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, majd az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók, adatok felhasználásával készült. A készítők Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász, Horváth Gyula és a Gránit Bt. tulajdonosa volt. Eredeti visszaállításra törekedtek, de 180 fokkal elfordították. Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata és Thorma János Múzeum. 
Az országzászló emlékmű, egyben millenniumi országzászló. Városunk főterén áll. Aki Kiskunhalasra látogat, az megnézi az emlékművet. Június 4-én, október 6-án és november 4-én, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni. A város meghatározó emlékműve.

A szobrász Falusi Mihály volt, a kőfaragó Gulyás József. Az első felavatás ideje 1935. május 26. A zászlórúd 12 m magas. Az emlékmű avatásakor Szabó Zsigmond református lelkész mondott beszédet. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, majd az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók, adatok felhasználásával készült. A készítők Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász, Horváth Gyula és a Gránit Bt. tulajdonosa volt. Eredeti visszaállításra törekedtek, de 180 fokkal elfordították. Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata és Thorma János Múzeum. 
Az országzászló emlékmű, egyben millenniumi országzászló. Városunk főterén áll. Aki Kiskunhalasra látogat, az megnézi az emlékművet. Június 4-én, október 6-án és november 4-én, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni. A város meghatározó emlékműve.