Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Budapest, 1883. július 16.) jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, de ügyvédi oklevelét 1847-ben Pesten szerezte. Ügyvédi gyakorlatát Kiskunhalason folytatta. 1848- 1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben a város aljegyzőjeként, és szabadcsapatot is szervezett. 1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten. 1870-1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt. Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterülete a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek. Emlékét szobor, intézmény, utcanév őrzi, sírja a régi református temetőben található. Cikkei, tanulmányai a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban olvashatók.

Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Budapest, 1883. július 16.) jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, de ügyvédi oklevelét 1847-ben Pesten szerezte. Ügyvédi gyakorlatát Kiskunhalason folytatta. 1848- 1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben a város aljegyzőjeként, és szabadcsapatot is szervezett. 1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten. 1870-1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt. Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterülete a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek. Emlékét szobor, intézmény, utcanév őrzi, sírja a régi református temetőben található. Cikkei, tanulmányai a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban olvashatók.