Dr. Fekete Imre polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16.

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult. Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt.

Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án.

Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.

Dr. Fekete Imre polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16.

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult. Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt.

Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án.

Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.