A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!

A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!