Római Katolikus Templom
A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.
A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.