Menü bezárása
Asztali nézet
Normál nézet

                  Elektronikus ügyintézés

  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás a normál honlapra  2024. május 21. | Ma Konstantin napja van.

Természeti környezet

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

fotó: Pap Brigitta

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

fotó: Pap Brigitta

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

 A várostól keletre, az Olajosok útja mellett található homokdomb. Egy részét elhordták. A Fráter-domb az egyik legmagasabban fekvő, természet alkotta képződménye a környéknek. A tengerszint feletti magassága 137 méter. Magassági, tájékozódási, háromszögelési pont. A Fráter dombhoz hasonló hordalékkúpok az Ős Duna kiszáradt medreiből a szél által elhordott „homokmagaslatok”. Ahol a növényborítottság nem volt elégséges, ott a szél tartósan homokbuckákat emelt ezekből. A környezeti tényezők miatt akár 10 méter magasságot is elérő buckák, ha nincs, ami „megfogja” ezeket elkezdenek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így természetesen Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak. A területet az 1880-as években vásárolta meg dr. Fráter Gyula (1851-1914) szegedi ügyvéd. Róla nevezték el a dombot. Hosszú ideig kedvelt kirándulóhely volt. Ma már magánterület.

 A várostól keletre, az Olajosok útja mellett található homokdomb. Egy részét elhordták. A Fráter-domb az egyik legmagasabban fekvő, természet alkotta képződménye a környéknek. A tengerszint feletti magassága 137 méter. Magassági, tájékozódási, háromszögelési pont. A Fráter dombhoz hasonló hordalékkúpok az Ős Duna kiszáradt medreiből a szél által elhordott „homokmagaslatok”. Ahol a növényborítottság nem volt elégséges, ott a szél tartósan homokbuckákat emelt ezekből. A környezeti tényezők miatt akár 10 méter magasságot is elérő buckák, ha nincs, ami „megfogja” ezeket elkezdenek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így természetesen Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak. A területet az 1880-as években vásárolta meg dr. Fráter Gyula (1851-1914) szegedi ügyvéd. Róla nevezték el a dombot. Hosszú ideig kedvelt kirándulóhely volt. Ma már magánterület.

A Galagonyás Udvar Bús József vállalkozó és felesége Búsné Béda Szilvia természetgyógyász-fitoterapeuta által 2010-ben létrehozott családi gazdaság. A gazdaság nevének ötletét az udvart körülölelő galagonyabokrok adták. A Kiskunhalas határában lévő birtokon több, mint 3 hektáros területen gazdálkodnak, melynek jó része régen művelés alatt álló, elhagyott gyümölcsös, illetve erdő és legelő. Semmilyen permetszert nem használnak. A tevékenységük főként a lekvárok, szörpök készítése, illetve kézműves szappan készítéssel is foglalkoznak, felelevenítve a gazdag családi tradíciókat, ezzel természetes, bőrbarát alternatívát kínálva napjaink tömegtermékeivel szemben.

A Galagonyás Udvar Bús József vállalkozó és felesége Búsné Béda Szilvia természetgyógyász-fitoterapeuta által 2010-ben létrehozott családi gazdaság. A gazdaság nevének ötletét az udvart körülölelő galagonyabokrok adták. A Kiskunhalas határában lévő birtokon több, mint 3 hektáros területen gazdálkodnak, melynek jó része régen művelés alatt álló, elhagyott gyümölcsös, illetve erdő és legelő. Semmilyen permetszert nem használnak. A tevékenységük főként a lekvárok, szörpök készítése, illetve kézműves szappan készítéssel is foglalkoznak, felelevenítve a gazdag családi tradíciókat, ezzel természetes, bőrbarát alternatívát kínálva napjaink tömegtermékeivel szemben.

A homoki báránypirosító egykoron közkedvelt festőnövény volt, innen ered a növény neve is. Gyakorta egyszerűen báránypirosítónak, illetve homoki pirosítónak nevezik. Annak idején a Kiskunságban így Kiskunhalason egyaránt férfiak és nők is gyűjtötték a piros színt adó növényt. A homoki báránypirosítót ruhák, italok, szépítőszerek, állatok festésére egyaránt használták. Tálasi István és Nagy Czirok László is megemlítik néprajzi írásaikban, mint kiskunsági, kiskunhalasi emberek által rendszeresen használt növényt. További népi nevei: pirosító gyökér, piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű. Magyarországon leginkább a Duna–Tisza-közén nő, ahol a homokok meszesek.


A homoki báránypirosító egykoron közkedvelt festőnövény volt, innen ered a növény neve is. Gyakorta egyszerűen báránypirosítónak, illetve homoki pirosítónak nevezik. Annak idején a Kiskunságban így Kiskunhalason egyaránt férfiak és nők is gyűjtötték a piros színt adó növényt. A homoki báránypirosítót ruhák, italok, szépítőszerek, állatok festésére egyaránt használták. Tálasi István és Nagy Czirok László is megemlítik néprajzi írásaikban, mint kiskunsági, kiskunhalasi emberek által rendszeresen használt növényt. További népi nevei: pirosító gyökér, piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű. Magyarországon leginkább a Duna–Tisza-közén nő, ahol a homokok meszesek.


5-15 cm magas, kistermetű, törpe cserje. A fás tőből eredő szár vékony, körben heverő, végei felemelkedők. A levél 0.5-2 cm hosszú, keskenyek, ár alakúak, részben porcos-szálkás hegyű, rányomott pelyhes-szőrös, szürkészöld. A virág magános, végálló vagy levélhónalji. A szirom sárga, 8-10 mm hosszú, visszás-tojásdad. Csészéje 3 nagy, belső- és 2 kisebb külső csészelevélkéből áll. A terméses kocsány kopasz, akkora vagy rövidebb, mint a hozzátartozó murva. Termése 3 kopáccsal nyíló tok.


5-15 cm magas, kistermetű, törpe cserje. A fás tőből eredő szár vékony, körben heverő, végei felemelkedők. A levél 0.5-2 cm hosszú, keskenyek, ár alakúak, részben porcos-szálkás hegyű, rányomott pelyhes-szőrös, szürkészöld. A virág magános, végálló vagy levélhónalji. A szirom sárga, 8-10 mm hosszú, visszás-tojásdad. Csészéje 3 nagy, belső- és 2 kisebb külső csészelevélkéből áll. A terméses kocsány kopasz, akkora vagy rövidebb, mint a hozzátartozó murva. Termése 3 kopáccsal nyíló tok.


Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.

Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.

Az 1996-ban alapított helyi, családi vállalkozás, kertészet Kiskunhalas városától 4 km-re található közvetlenül az 53-as főút mellett a 63-as km kőnél. Faiskolai tevékenységüket 4 hektáros termesztő felületünkön végzik, amelyen dísznövény- és gyümölcsfa-csemeték közel 50-50 fajtáját termesztik. Értékesítésük az ideális ültetési időszakhoz igazodva elsősorban szabadgyökerű áruval történik, ősszel a lombhullástól kezdve, és kora tavasszal a rügypattanással bezárólag. Dísznövények mellett kiemelten fontos számukra a gyümölcsszaporítás. Elsősorban magyar és „kiskunhalasi” jellemző fajtákat szaporítanak (meggyek, szilvák, almák, barackok, körték stb.). Nekik köszönhetően került fel a nemzeti fajtajegyzékre a Kieffer körte. Ők terjesztették fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalának ezt a „halasi” gyümölcsöt.

Az 1996-ban alapított helyi, családi vállalkozás, kertészet Kiskunhalas városától 4 km-re található közvetlenül az 53-as főút mellett a 63-as km kőnél. Faiskolai tevékenységüket 4 hektáros termesztő felületünkön végzik, amelyen dísznövény- és gyümölcsfa-csemeték közel 50-50 fajtáját termesztik. Értékesítésük az ideális ültetési időszakhoz igazodva elsősorban szabadgyökerű áruval történik, ősszel a lombhullástól kezdve, és kora tavasszal a rügypattanással bezárólag. Dísznövények mellett kiemelten fontos számukra a gyümölcsszaporítás. Elsősorban magyar és „kiskunhalasi” jellemző fajtákat szaporítanak (meggyek, szilvák, almák, barackok, körték stb.). Nekik köszönhetően került fel a nemzeti fajtajegyzékre a Kieffer körte. Ők terjesztették fel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalának ezt a „halasi” gyümölcsöt.

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.