A húszas évek klasszicizáló-neobarokk formakincse jellemzi az Adóhivatal épületét. Minisztériumi megbízás alapján Szabó Jenő budapesti mérnök 1929-ben tervezte. A háromas osztatú, egyemeletes épület középrizalitját óriáspilaszterek tagolják. A középpárkány fölötti attikán koronás címerpajzs látható. Az utca fölötti középső bejáratát az 1980-as években befalazták, még komorabbá, zártabbá téve a homlokzatot. Jelenleg a Kiskunhalasi Kormányablak működik itt.

 A húszas évek klasszicizáló-neobarokk formakincse jellemzi az Adóhivatal épületét. Minisztériumi megbízás alapján Szabó Jenő budapesti mérnök 1929-ben tervezte. A háromas osztatú, egyemeletes épület középrizalitját óriáspilaszterek tagolják. A középpárkány fölötti attikán koronás címerpajzs látható. Az utca fölötti középső bejáratát az 1980-as években befalazták, még komorabbá, zártabbá téve a homlokzatot. Jelenleg a Kiskunhalasi Kormányablak működik itt.

Kliegl Sándor alkotása. A városháza keleti oldalán található. Az elhelyezés ideje: 2006. október 23. Bronz (60x40 cm). Felirata: „Az 1956. október 27-i sortűz itt elhunyt mártírjai: Gyöngyösi Papp Ida és Poloznyik Kálmán emlékére. Az 50. évforduló alkalmából állította: Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, Polgári Magyarországért Alapítvány. Kiskunhalas, 2006. október 27.” Az 1956. október 27. halasi sortűz két áldozatának állít emléket.

Kliegl Sándor alkotása. A városháza keleti oldalán található. Az elhelyezés ideje: 2006. október 23. Bronz (60x40 cm). Felirata: „Az 1956. október 27-i sortűz itt elhunyt mártírjai: Gyöngyösi Papp Ida és Poloznyik Kálmán emlékére. Az 50. évforduló alkalmából állította: Szélkiáltó Természetvédelmi Egyesület, Polgári Magyarországért Alapítvány. Kiskunhalas, 2006. október 27.” Az 1956. október 27. halasi sortűz két áldozatának állít emléket.

A klasszicizáló-neobarokk kápolna 1927-ben, özvegy Babenyecz Benőné megbízásából készült. Tervezője Győry Sándor műépítész, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt. A centrális alaprajzú, mesterséges dombra épített épület alagsorában a kripta, felette a dombtető szintjéről nyíló kápolna található. Kapuzata klasszicista, timpanonnal lezárt portikusz. Ennek monumentalizáló hatását erősíti az imatér fölé emelt neobarokk lanternás kupola. A katolikus temető főútját lezáró, környezetéből kimagasodó épület feladata a megemlékezésen kívül az építészeti reprezentáció és térszervezés megvalósítása volt. A temető központi helyén, az utak elágazáspontján álló épület a II. világháborút követő időszaktól ravatalozó kápolnaként működik.

A klasszicizáló-neobarokk kápolna 1927-ben, özvegy Babenyecz Benőné megbízásából készült. Tervezője Győry Sándor műépítész, a kivitelező Tóth Lajos építési vállalkozó volt. A centrális alaprajzú, mesterséges dombra épített épület alagsorában a kripta, felette a dombtető szintjéről nyíló kápolna található. Kapuzata klasszicista, timpanonnal lezárt portikusz. Ennek monumentalizáló hatását erősíti az imatér fölé emelt neobarokk lanternás kupola. A katolikus temető főútját lezáró, környezetéből kimagasodó épület feladata a megemlékezésen kívül az építészeti reprezentáció és térszervezés megvalósítása volt. A temető központi helyén, az utak elágazáspontján álló épület a II. világháborút követő időszaktól ravatalozó kápolnaként működik.

A földszintes lakóház az 1840-es években épült kora romantikus stílusban. Az utcai homlokzat három azonos négyzetből áll. A 2-2 ablakos részeket féloszlopok választják el egymástól. A reformkori Kiskunhalas egyik tehetős családjának volt a városi háza.

A földszintes lakóház az 1840-es években épült kora romantikus stílusban. Az utcai homlokzat három azonos négyzetből áll. A 2-2 ablakos részeket féloszlopok választják el egymástól. A reformkori Kiskunhalas egyik tehetős családjának volt a városi háza.

Klasszicista stílusú műemlék jellegű épület az 1820-as évekből. A népnyelv által Babó- kúriának nevezett házat bizonyára a névadó Babó család építtette. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint már biztosan Friedrich Alajos tulajdonában állt az épület. Az 1879-es kataszteri térkép szerint nagy, több részre osztott kert övezte. A földszintes, kéttraktusos, téglalap alakú lakóházban dupla sorban helyezkednek el a helyiségek. Az utca felőli, keleti homlokzat tornácát két toszkán oszlop és két féloszlop tartja. A nyugati homlokzat 1+2+1 osztású. Középen timpanonnal díszített rizalit látható. A két ablak között és mellett, a falból kiugró kettőzött féloszlopok láthatóak. Jellegzetes az jón oszlopfők népies, naiv imitációja. A kúria az államosítástól napjainkig több lakásra osztott. Az egykor kiterjedt kertet felparcellázták és beépítették. A klasszicista építészet kevés kiskunhalasi emléke közé tartozik.

Klasszicista stílusú műemlék jellegű épület az 1820-as évekből. A népnyelv által Babó- kúriának nevezett házat bizonyára a névadó Babó család építtette. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint már biztosan Friedrich Alajos tulajdonában állt az épület. Az 1879-es kataszteri térkép szerint nagy, több részre osztott kert övezte. A földszintes, kéttraktusos, téglalap alakú lakóházban dupla sorban helyezkednek el a helyiségek. Az utca felőli, keleti homlokzat tornácát két toszkán oszlop és két féloszlop tartja. A nyugati homlokzat 1+2+1 osztású. Középen timpanonnal díszített rizalit látható. A két ablak között és mellett, a falból kiugró kettőzött féloszlopok láthatóak. Jellegzetes az jón oszlopfők népies, naiv imitációja. A kúria az államosítástól napjainkig több lakásra osztott. Az egykor kiterjedt kertet felparcellázták és beépítették. A klasszicista építészet kevés kiskunhalasi emléke közé tartozik.

A régi református temető fontos értékei a Református Sírkőkert és a Baky-kripta. Kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül, a temető legszebb sírboltja. 1890 körül, neogótikus stílusban épült. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül. 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. A csúcsíves, fiatornyokkal ellátott kisméretű kápolna alsó szintjén a kriptát, felette az imateret találjuk. Historizáló stílusa – az eklektikus történelemszemléletnek megfelelően – a par excellence nemzeti református hit és a dicső nemzeti múlt összeválogatásának következménye.  2013. április hónapban műemléki tájékoztató táblát helyezett el rajta a Pásztortűz Egyesület.

A régi református temető fontos értékei a Református Sírkőkert és a Baky-kripta. Kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül, a temető legszebb sírboltja. 1890 körül, neogótikus stílusban épült. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet, kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül. 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. A csúcsíves, fiatornyokkal ellátott kisméretű kápolna alsó szintjén a kriptát, felette az imateret találjuk. Historizáló stílusa – az eklektikus történelemszemléletnek megfelelően – a par excellence nemzeti református hit és a dicső nemzeti múlt összeválogatásának következménye.  2013. április hónapban műemléki tájékoztató táblát helyezett el rajta a Pásztortűz Egyesület.

A baptisták 1935-től használják temetőként az 1920-as években vásárolt területet. 2363 m2 alapterületű, de csupán a déli részén találhatók sírok. Egy ház is volt a temetőben, de helyére 2001-ben egy ravatalozó épült. Közel 60-70 sír található a területen.

A baptisták 1935-től használják temetőként az 1920-as években vásárolt területet. 2363 m2 alapterületű, de csupán a déli részén találhatók sírok. Egy ház is volt a temetőben, de helyére 2001-ben egy ravatalozó épült. Közel 60-70 sír található a területen.

A Sétáló utcai Kereskedelmi és Hitelbank falán található alkotás. 1999. október 6-án avatták fel a mészkő emléktáblán lévő 14 bronz plakettet. Felirata: "Hőseink emlékezetére a 150. évfordulón állíttatta Kiskunhalas Városa 1999. október 6." Bartos Endre bajai szobrászművész a plaketteket, Csák Attila pátyi szobrászművész az emléktáblát készítette.

A Sétáló utcai Kereskedelmi és Hitelbank falán található alkotás. 1999. október 6-án avatták fel a mészkő emléktáblán lévő 14 bronz plakettet. Felirata: "Hőseink emlékezetére a 150. évfordulón állíttatta Kiskunhalas Városa 1999. október 6." Bartos Endre bajai szobrászművész a plaketteket, Csák Attila pátyi szobrászművész az emléktáblát készítette.

Nemes barátosi Bibó Károly 1860 körül építtette a „kanálismenti lakóházat” a Tabántól északra, a Nagytótól nyert, feltöltött területen. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint téglalap alakú az épület. Az 1879-es kataszteri térképen már déli irányban bővített, U-alakú. A hat szobás kúriát mintegy háromoldalas kert övezte. A ház oszlopos tornáca kezdetben nyitott volt. A házat Bibó Károly 1870-ben bekövetkezett halála után lánya, Szász Károlyné Bibó Antónia örökölte. Az épület évekig Szász Károly református püspök és akadémikus lakóháza volt. A kúriát 1897-ben Szász Károlyéktól megvásárolta Bibó Antónia bátyja, Bibó Dénes. Az utóbbi hatvan évben három részre osztott lakóház. Az egykori kertet felparcellázták. A kúria falába helyezték Szász Károly emléktábláját, akiről az utcát is elnevezték.

Nemes barátosi Bibó Károly 1860 körül építtette a „kanálismenti lakóházat” a Tabántól északra, a Nagytótól nyert, feltöltött területen. Az 1864-es kiskunhalasi térkép szerint téglalap alakú az épület. Az 1879-es kataszteri térképen már déli irányban bővített, U-alakú. A hat szobás kúriát mintegy háromoldalas kert övezte. A ház oszlopos tornáca kezdetben nyitott volt. A házat Bibó Károly 1870-ben bekövetkezett halála után lánya, Szász Károlyné Bibó Antónia örökölte. Az épület évekig Szász Károly református püspök és akadémikus lakóháza volt. A kúriát 1897-ben Szász Károlyéktól megvásárolta Bibó Antónia bátyja, Bibó Dénes. Az utóbbi hatvan évben három részre osztott lakóház. Az egykori kertet felparcellázták. A kúria falába helyezték Szász Károly emléktábláját, akiről az utcát is elnevezték.

1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.

1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.

Darányi Mihály református lelkész megbízásából Móczár Gyula kőműves mester építette 1911-12-ben. A homlokzat kialakítását a magyaros, szecessziós formavilág jellemzi. Az épület U-alakú szűk belső udvart fog közre, amelyet két oldalról tornácos előszoba és folyosó határol. A térbe fokozatos kilépést biztosító alaprajzi elrendezésre változatos terek épülnek. A Dózsa György utca 1. szám alatt lévő Darányi-ház szép példája a kiskunhalasi stílusos épületeknek. Arányos, finom vonalú, szecessziós homlokzata egyedi. Az épület védett városi érték.

Darányi Mihály református lelkész megbízásából Móczár Gyula kőműves mester építette 1911-12-ben. A homlokzat kialakítását a magyaros, szecessziós formavilág jellemzi. Az épület U-alakú szűk belső udvart fog közre, amelyet két oldalról tornácos előszoba és folyosó határol. A térbe fokozatos kilépést biztosító alaprajzi elrendezésre változatos terek épülnek. A Dózsa György utca 1. szám alatt lévő Darányi-ház szép példája a kiskunhalasi stílusos épületeknek. Arányos, finom vonalú, szecessziós homlokzata egyedi. Az épület védett városi érték.

Kiskunhalasra nagyon jellemzőek az eklektikus stílusú polgárházak, amelyek a korábbi nádtetős és földszintes házak helyébe léptek. A „földszintes eklektika” lakóépületei hosszanti oldalukkal a járda vonalára kerültek. A homlokzat jellemzői a 4-9 ablaktengely, az arányos, szimmetrikus felületbeosztás, az ismétlődő motívumok, a plasztikus és sík formák váltogatása. Az eklektikus polgárházak olyan háztípust hoztak létre, amelyben a kényelem és a személyes reprezentáció igénye találkozott a tervezés, kivitelezés racionalizált szempontjaival. A helyi eklektikus lakóházak nagyobb számban az 1870-es évek végétől épültek, de még az 1920-as évek végén is készültek ilyenek.

A belváros főbb útvonalain nagyobb csoportokban maradtak fenn. Szétszóródva az egész korabeli város területén megtalálhatók. A kiskunhalasi eklektikus polgárházak száma százra tehető. Átalakítás nélküli, jó állapotú félszáz példa könnyen felsorolható: Ady E. u. 1. (Pázsit-ház), Ady E. u. 4. (Pázsit-ház), Ady Endre u. 7. (Zsótér-ház), Árpád u. 4., 12., Avar u. 10., Bajcsy-Zsilinszky u. 7., Batthyányi u. 6., Béke u. 5. (Zilah-ház), Eötvös u. 4., 19., Hunyadi u. 1., Jókai u. 4. (Skribanek-ház), Kmeth Sándor u. 19., Kossuth u. 8. (Kohn-ház), Kossuth u. 13. (Berki-ház), Május 1. tér 3/A (Kocsis-ház), Dr. Nagy Mór u. 9., 12-14. (Egyed-Izsák ház), Nyárfa u. 3., Nyíl u. 2., Petőfi S. u. 8. (Kohn-Nagykálózi-ház), Petőfi S. u. 11., Szabadkai u. 2., 6., Szabadság tér 7. (Paczolay-ház), Szász Károly u. 8., 9., 10/A, Szentháromság tér 10., Szent György tér 9. (Gyugel-ház), Szent Imre u. 6., 14. (katolikus plébánia), SziládyÁ. u. 2., (Gál-ház, Soket-ház), Szilády Á. u. 3., 27. (Dobozy-ház), Szövetség tér 10. (Szanyi-Babó ház), Vajda u. 2. (Brinkus-ház), Vörösmarty u. 63. (Klein-ház), Táncsics Mihály u. 5. 

Az eklektikus polgárházak Kiskunhalas építészetének nagyszámú és jellemző elemei.

Kiskunhalasra nagyon jellemzőek az eklektikus stílusú polgárházak, amelyek a korábbi nádtetős és földszintes házak helyébe léptek. A „földszintes eklektika” lakóépületei hosszanti oldalukkal a járda vonalára kerültek. A homlokzat jellemzői a 4-9 ablaktengely, az arányos, szimmetrikus felületbeosztás, az ismétlődő motívumok, a plasztikus és sík formák váltogatása. Az eklektikus polgárházak olyan háztípust hoztak létre, amelyben a kényelem és a személyes reprezentáció igénye találkozott a tervezés, kivitelezés racionalizált szempontjaival. A helyi eklektikus lakóházak nagyobb számban az 1870-es évek végétől épültek, de még az 1920-as évek végén is készültek ilyenek.

A belváros főbb útvonalain nagyobb csoportokban maradtak fenn. Szétszóródva az egész korabeli város területén megtalálhatók. A kiskunhalasi eklektikus polgárházak száma százra tehető. Átalakítás nélküli, jó állapotú félszáz példa könnyen felsorolható: Ady E. u. 1. (Pázsit-ház), Ady E. u. 4. (Pázsit-ház), Ady Endre u. 7. (Zsótér-ház), Árpád u. 4., 12., Avar u. 10., Bajcsy-Zsilinszky u. 7., Batthyányi u. 6., Béke u. 5. (Zilah-ház), Eötvös u. 4., 19., Hunyadi u. 1., Jókai u. 4. (Skribanek-ház), Kmeth Sándor u. 19., Kossuth u. 8. (Kohn-ház), Kossuth u. 13. (Berki-ház), Május 1. tér 3/A (Kocsis-ház), Dr. Nagy Mór u. 9., 12-14. (Egyed-Izsák ház), Nyárfa u. 3., Nyíl u. 2., Petőfi S. u. 8. (Kohn-Nagykálózi-ház), Petőfi S. u. 11., Szabadkai u. 2., 6., Szabadság tér 7. (Paczolay-ház), Szász Károly u. 8., 9., 10/A, Szentháromság tér 10., Szent György tér 9. (Gyugel-ház), Szent Imre u. 6., 14. (katolikus plébánia), SziládyÁ. u. 2., (Gál-ház, Soket-ház), Szilády Á. u. 3., 27. (Dobozy-ház), Szövetség tér 10. (Szanyi-Babó ház), Vajda u. 2. (Brinkus-ház), Vörösmarty u. 63. (Klein-ház), Táncsics Mihály u. 5. 

Az eklektikus polgárházak Kiskunhalas építészetének nagyszámú és jellemző elemei.

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

1904. augusztus 15-én adták át az emeletes székházat. A földszinten banki irodákat, az emeleten a főtérre néző lakásokat foglalt magába. Az épület feltehetően a szecessziós és modern építészet egyik legjelentősebb képviselőjeként számon tartott Lajta Béla egyik műve. A földszinti és emeleti falsíkok eltérő díszítésűek. Az emeleten az ablakokat a párkányok magasságában hullámvonal kötötte össze, a földszinten viszont a sík díszítés dominál. Jellegzetes a korona formájú toronysisakja. Az épület földszintje klasszicizáló hajlamú, az emelete pedig egy szecessziós ízlésű építész munkája. 1932-ben modern külsőt kapott, Kozma Lajos tervei alapján. Ez volt a régi postahivatal épülete, a mai napig a belváros képét meghatározó épület.

1904. augusztus 15-én adták át az emeletes székházat. A földszinten banki irodákat, az emeleten a főtérre néző lakásokat foglalt magába. Az épület feltehetően a szecessziós és modern építészet egyik legjelentősebb képviselőjeként számon tartott Lajta Béla egyik műve. A földszinti és emeleti falsíkok eltérő díszítésűek. Az emeleten az ablakokat a párkányok magasságában hullámvonal kötötte össze, a földszinten viszont a sík díszítés dominál. Jellegzetes a korona formájú toronysisakja. Az épület földszintje klasszicizáló hajlamú, az emelete pedig egy szecessziós ízlésű építész munkája. 1932-ben modern külsőt kapott, Kozma Lajos tervei alapján. Ez volt a régi postahivatal épülete, a mai napig a belváros képét meghatározó épület.

A Halasi Gazdasági Gőzmalom Rt. malmát 1895 kerül a vasút mellé telepítették. Udvarán 1925-ben új silót adtak át. Az 1930-as években - a gazdasági világválság hatására - leállították, majd közraktárnak használták 1953-ig. 1954-ben újra felszerelték különböző malmok használt gépeivel. A Kárpát utca 32. sz. alatt található.

A Halasi Gazdasági Gőzmalom Rt. malmát 1895 kerül a vasút mellé telepítették. Udvarán 1925-ben új silót adtak át. Az 1930-as években - a gazdasági világválság hatására - leállították, majd közraktárnak használták 1953-ig. 1954-ben újra felszerelték különböző malmok használt gépeivel. A Kárpát utca 32. sz. alatt található.

Az óriásfestmény az Erdei tér egyik társasházának tűzfalán található. Az alkotást 2015. május 20-án adták át. NeSpoon lengyel street art művész alkotása.

Az óriásfestmény az Erdei tér egyik társasházának tűzfalán található. Az alkotást 2015. május 20-án adták át. NeSpoon lengyel street art művész alkotása.

Péter Zsuzsa szobrászművész alkotása. Eredetileg a Semmelweis téren állították fel 1978. szeptember 16-án a bronz szobrot. A képzőművészeti világhét megyei megnyitója alkalmából készült a szobor. Jelenleg a Kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórház bejáratánál található.

Péter Zsuzsa szobrászművész alkotása. Eredetileg a Semmelweis téren állították fel 1978. szeptember 16-án a bronz szobrot. A képzőművészeti világhét megyei megnyitója alkalmából készült a szobor. Jelenleg a Kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórház bejáratánál található.

 Az 1920-as években épült eklektikus ház, ami még a mai napon is csodás képet alkot Kiskunhalas szívében. Az 1924-ben Tóth Lajos kőművesmester tervei alapján épült házban Harnóczy Kálmán kiskunhalasi lakos élt.

 Az 1920-as években épült eklektikus ház, ami még a mai napon is csodás képet alkot Kiskunhalas szívében. Az 1924-ben Tóth Lajos kőművesmester tervei alapján épült házban Harnóczy Kálmán kiskunhalasi lakos élt.

Fellelhetőségük helyei: Balotaszállás, Kiskunhalas külterület, Kunfehértó, Pirtó, Zsana.
1912-13-ban azonos mintaterv alapján épült új pusztai iskolákat nyitottak meg Alsószálláson, Fehértón, Bogárzón, Rekettyén, Kisteleken, Pirtón, Zsanán és Göbölyjárásban. Ezeket nevezzük Hegedűs-féle tanyai iskoláknak, mivel dr. Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselősége idején épültek fel. A nyolc kiskunhalasi iskola terve a minisztérium műszaki osztályának gyűjteményéből való. Svab Gyula vezetésével tájegységekre kidolgozott, népi ihletésű mintaterveket készítettek, amelyeket kis változtatással az építés helyének, körülményeinek megfelelően használtak fel. Kiskunhalason Lakos István és Maján György helybeli iparosok vállalkozásában és a Halasi Kereskedelmi Bank hitelével épültek fel. Többségüket 1936-ban újabb tantermekkel bővítették. 

Fellelhetőségük helyei: Balotaszállás, Kiskunhalas külterület, Kunfehértó, Pirtó, Zsana.
1912-13-ban azonos mintaterv alapján épült új pusztai iskolákat nyitottak meg Alsószálláson, Fehértón, Bogárzón, Rekettyén, Kisteleken, Pirtón, Zsanán és Göbölyjárásban. Ezeket nevezzük Hegedűs-féle tanyai iskoláknak, mivel dr. Hegedűs Kálmán országgyűlési képviselősége idején épültek fel. A nyolc kiskunhalasi iskola terve a minisztérium műszaki osztályának gyűjteményéből való. Svab Gyula vezetésével tájegységekre kidolgozott, népi ihletésű mintaterveket készítettek, amelyeket kis változtatással az építés helyének, körülményeinek megfelelően használtak fel. Kiskunhalason Lakos István és Maján György helybeli iparosok vállalkozásában és a Halasi Kereskedelmi Bank hitelével épültek fel. Többségüket 1936-ban újabb tantermekkel bővítették. 

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

A 19. század elején épült. 1896 és 1910 között építették át eklektikus stílusban. Jelenleg az izraelita hitközség székháza. Szép megjelenésű, egységes arculatú.

A 19. század elején épült. 1896 és 1910 között építették át eklektikus stílusban. Jelenleg az izraelita hitközség székháza. Szép megjelenésű, egységes arculatú.

Dr. Kálmán József 1933-ban magánszanatóriumot nyitott az épületben. Homlokzatát a korabeli bérpaloták dísztelen külleme jellemzi. A jeles orvoshoz és visszaemlékezés íróhoz kapcsolódó magánszanatórium ma lakóházként funkcionál. Központi fekvése miatt (Köztársaság u. – Petőfi u. – Szent Imre u. metszéspontja) jelentős lakóépület.

Dr. Kálmán József 1933-ban magánszanatóriumot nyitott az épületben. Homlokzatát a korabeli bérpaloták dísztelen külleme jellemzi. A jeles orvoshoz és visszaemlékezés íróhoz kapcsolódó magánszanatórium ma lakóházként funkcionál. Központi fekvése miatt (Köztársaság u. – Petőfi u. – Szent Imre u. metszéspontja) jelentős lakóépület.

Sóstói mészkőből készült. Eredetileg a római katolikus temető területén állították fel (a mai Lomb utcai óvoda területén), a 18. századra jellemző népies barokk stílusban. 1825-ben új Krisztus-szobor készült „Öreg Gyenge Király István istenes költségén”. 1966-ban műemlékké nyilvánították. 1976-ban állították a templom mellé. 2014-ben megvalósult méltóbb, a dombról lefelé néző elhelyezése.
Király Gyenge István által készíttetett Kálvária (Jézus és a két lator) a város egyik jellegzetes egyházi szobra. Az egyik legrégebbi, ismert köztéri műalkotás Kiskunhalason.

Sóstói mészkőből készült. Eredetileg a római katolikus temető területén állították fel (a mai Lomb utcai óvoda területén), a 18. századra jellemző népies barokk stílusban. 1825-ben új Krisztus-szobor készült „Öreg Gyenge Király István istenes költségén”. 1966-ban műemlékké nyilvánították. 1976-ban állították a templom mellé. 2014-ben megvalósult méltóbb, a dombról lefelé néző elhelyezése.
Király Gyenge István által készíttetett Kálvária (Jézus és a két lator) a város egyik jellegzetes egyházi szobra. Az egyik legrégebbi, ismert köztéri műalkotás Kiskunhalason.

Györgyi Dénes egyik jelentős alkotása a historizáló stílus és a modern funkcionalizmus ötvözésével. 1912-1913-ban épült fel. Országosan védett műemlék. Kiskunhalas egyik első belterületi iskolája. A Köztársaság utca 9. sz. alatt található.

Györgyi Dénes egyik jelentős alkotása a historizáló stílus és a modern funkcionalizmus ötvözésével. 1912-1913-ban épült fel. Országosan védett műemlék. Kiskunhalas egyik első belterületi iskolája. A Köztársaság utca 9. sz. alatt található.

A Magyar Biztosító Intézet 1936-ban kezdte a háromemeletes bérházat építeni, amit csak 1948-ban fejeztek be. Halason ezen az épületen alkalmazták először a modern építészeti technológiákat: vasbeton szerkezeti elemeket, a válaszfalak hangszigetelését, a homlokzati burkolást. A földszinti üzlethelységek pedig központi fűtést kaptak. Az épületet Vasvári László és Knezsek Gusztáv budapesti építészmérnökök tervezték. A régi Gazdasági Bank – majd Posta – épülettel átellenben lévő háromemeletes bérház városképi jelentőségű épület. Jelenleg több kisebb kereskedés és bolt működik a földszinti üzlethelyiségekben, az emeleten lakások vannak.

A Magyar Biztosító Intézet 1936-ban kezdte a háromemeletes bérházat építeni, amit csak 1948-ban fejeztek be. Halason ezen az épületen alkalmazták először a modern építészeti technológiákat: vasbeton szerkezeti elemeket, a válaszfalak hangszigetelését, a homlokzati burkolást. A földszinti üzlethelységek pedig központi fűtést kaptak. Az épületet Vasvári László és Knezsek Gusztáv budapesti építészmérnökök tervezték. A régi Gazdasági Bank – majd Posta – épülettel átellenben lévő háromemeletes bérház városképi jelentőségű épület. Jelenleg több kisebb kereskedés és bolt működik a földszinti üzlethelyiségekben, az emeleten lakások vannak.

A parasztházak hosszú ideig meghatározó elemei voltak Kiskunhalas utcaképnek. Mára már csak egy néhány maradt meg jó állapotban. (Hunyadi u. 19., Szabadkai u. 28., Kmeth Sándor u 20., Posta u. 3., Vörösmarty u. 32.) Ezek a 18. század végén és a 19. század elején készültek. A házak homlokzatán jellemző a két szimmetrikusan elhelyezett ablak, illetve az oromzatos, oszlopos toldott tornác. Ezek a jó állapotban megmaradt épületek fontos alkotó elemei a város összképének. Ezeket szemlélve jobban el tudjuk képzelni az évszázadokkal korábbi várost.

A parasztházak hosszú ideig meghatározó elemei voltak Kiskunhalas utcaképnek. Mára már csak egy néhány maradt meg jó állapotban. (Hunyadi u. 19., Szabadkai u. 28., Kmeth Sándor u 20., Posta u. 3., Vörösmarty u. 32.) Ezek a 18. század végén és a 19. század elején készültek. A házak homlokzatán jellemző a két szimmetrikusan elhelyezett ablak, illetve az oromzatos, oszlopos toldott tornác. Ezek a jó állapotban megmaradt épületek fontos alkotó elemei a város összképének. Ezeket szemlélve jobban el tudjuk képzelni az évszázadokkal korábbi várost.

1901-ben építteti Pázsit Imre a Tabánban. 1921-től Darányi Mihály, illetve a Darányi -család tulajdona. Az utca felől kétablakos és tornác ajtós zárt vége látszik. Az udvari homlokzaton mellvédes, hét oszlopos szép tornác található. Az eklektikus stílusú Darányi-ház a Tabán városrész egyik ékessége.

1901-ben építteti Pázsit Imre a Tabánban. 1921-től Darányi Mihály, illetve a Darányi -család tulajdona. Az utca felől kétablakos és tornác ajtós zárt vége látszik. Az udvari homlokzaton mellvédes, hét oszlopos szép tornác található. Az eklektikus stílusú Darányi-ház a Tabán városrész egyik ékessége.

Nemes kiséri Péter Ferenc táblabíró és királyi udvarnok építtette 1794-95-ben. Telkéhez 1789-ben vásárolta meg Egyed István szomszédos házát. Annak bontása után, 1794. aug. 13-án kezdődött az építkezés kőből és téglából. A kőműves munkát Rábel Károly gyöngyösi mester végezte, a pallér a halasi Ekkelt József lett. A falmunkát Lehőtz István és Bor András végezték. Az ajtók, ablakok beépítésével és a festéssel 1795 őszén készültek el. A házat az építtető névnapján, 1795. okt. 4-én szentelték fel. Az utcasorban álló ház copf stílusban épült, ennek nyomait a homlokzat ma is őrzi. Az 1+2+1 ablaktengelyes épület közepén kiugró rizalit látható. A két középső ablak felett félköríves keretezést alkalmaztak. E két ablak között és mellett 2-2 féloszlop. Az udvari homlokzaton öt toszkán jellegű oszlop és két féloszlop által tartott mellvédes tornác, amelyet teljesen a 20. század közepén építettek be. A ház a 20. század elejéig a Péter-család, az 1920-as évek elejétől a Monszpart-család tulajdonában volt. 1945 után államosították és öt lakásra felosztva lakóházként funkcionált. Az udvarban álló melléképületeket lebontották, ill. átépítették. Dr. Monszpart László kórházigazgató, főorvos domborműves emléktáblája található az épületen. A Szilády Áron utcai régi épületek egyik legszebbike és legjobb állapotban megmaradt épülete.

Nemes kiséri Péter Ferenc táblabíró és királyi udvarnok építtette 1794-95-ben. Telkéhez 1789-ben vásárolta meg Egyed István szomszédos házát. Annak bontása után, 1794. aug. 13-án kezdődött az építkezés kőből és téglából. A kőműves munkát Rábel Károly gyöngyösi mester végezte, a pallér a halasi Ekkelt József lett. A falmunkát Lehőtz István és Bor András végezték. Az ajtók, ablakok beépítésével és a festéssel 1795 őszén készültek el. A házat az építtető névnapján, 1795. okt. 4-én szentelték fel. Az utcasorban álló ház copf stílusban épült, ennek nyomait a homlokzat ma is őrzi. Az 1+2+1 ablaktengelyes épület közepén kiugró rizalit látható. A két középső ablak felett félköríves keretezést alkalmaztak. E két ablak között és mellett 2-2 féloszlop. Az udvari homlokzaton öt toszkán jellegű oszlop és két féloszlop által tartott mellvédes tornác, amelyet teljesen a 20. század közepén építettek be. A ház a 20. század elejéig a Péter-család, az 1920-as évek elejétől a Monszpart-család tulajdonában volt. 1945 után államosították és öt lakásra felosztva lakóházként funkcionált. Az udvarban álló melléképületeket lebontották, ill. átépítették. Dr. Monszpart László kórházigazgató, főorvos domborműves emléktáblája található az épületen. A Szilády Áron utcai régi épületek egyik legszebbike és legjobb állapotban megmaradt épülete.

1892-ben épült, téglahomlokzatú, oromzatos épület. A földszintes épület középrészén nagy belmagasságú termet képeztek ki. Eredetileg a Szabadelvű Párt (Nemzeti Munkapárt) székháza volt, majd az első világháborút követően a református gimnázium internátusa lett. Jelenleg a Szilády Áron Református Gimnázium ebédlője kapott benne helyet.

1892-ben épült, téglahomlokzatú, oromzatos épület. A földszintes épület középrészén nagy belmagasságú termet képeztek ki. Eredetileg a Szabadelvű Párt (Nemzeti Munkapárt) székháza volt, majd az első világháborút követően a református gimnázium internátusa lett. Jelenleg a Szilády Áron Református Gimnázium ebédlője kapott benne helyet.

A kiskunhalasi reformátusok kultúrházát 1929. dec. 1-jén adták át rendeltetésének. Az épület nagytermét színházi előadások, táncestek céljára, valamint étteremnek használták. Közismert neve: Refkör. A szépen felújított épület ma a Kiskunhalasi Hit Gyülekezete tulajdona és székháza.

A kiskunhalasi reformátusok kultúrházát 1929. dec. 1-jén adták át rendeltetésének. Az épület nagytermét színházi előadások, táncestek céljára, valamint étteremnek használták. Közismert neve: Refkör. A szépen felújított épület ma a Kiskunhalasi Hit Gyülekezete tulajdona és székháza.

1667-ben épült az első állandó: „oratórium” – ahogy elődeink a templomokat nevezték -, helyét a mai épület nyugati oldalán találjuk. 1696-ban bővítették és 1702-ben tornyot építettek hozzá. A régi torony megőrzésével, ahhoz új alapokon szélesebb és hosszabb, famennyezetű templomhajót illesztettek. Az épület felszentelése 1772 novemberében a Szentháromság tiszteletére történt. A harmadik, máig fennálló templom létrehozásában döntő szerepet játszott Tooth János egyházi főgondnok, világi jegyző. 1813 szeptemberében az egyháztanács új torony emelését határozta el. Az új tornyot nem a régi helyén, a nyugati oldalon helyezték el, hanem a Fő utcára néző keleti homlokzaton.
Tervezői és kivitelezői: Schwörtz János és fia kőműves mesterek és Brandstadter János ácsmester voltak. A hajót keleti és nyugati irányban meghosszabbították, a déli és északi oldalfalakat az ablakok párkánymagasságáig meghagyták, és kívülről melléfalazták a boltozattartó pilléreket, majd a két falat összekötötték és boltívekkel zárták le a pillérek sorát. 1823. november 23-án az emlékeztető márványtábla elhelyezésével befejeződött a templom építése. A három tölgyfaajtó Tomó Imre halasi asztalos remeke, a padokat Ötvös János pesti asztalos készítette. A szószék és az úrasztala Jaguitz pesti asztalos tervei nyomán Oberfrank Antal asztalos, Molnár Mihály képfaragó és Lieb Antal aranyozó egri mesterek munkái. A klasszicista templombelső jellegzetessége a boltívekkel záruló mennyezet, valamint a szabadon hagyott déli fal mentén felállított szószéket és az úrasztalát három oldalról körülölelő karzat. Az épület a református oratórium kiérlelt típusa.
A városkép szempontjából kiemelkedő építmény. Hűen tükrözi a halasi lakosság több száz évre visszanyúló vallási hovatartozását.

1667-ben épült az első állandó: „oratórium” – ahogy elődeink a templomokat nevezték -, helyét a mai épület nyugati oldalán találjuk. 1696-ban bővítették és 1702-ben tornyot építettek hozzá. A régi torony megőrzésével, ahhoz új alapokon szélesebb és hosszabb, famennyezetű templomhajót illesztettek. Az épület felszentelése 1772 novemberében a Szentháromság tiszteletére történt. A harmadik, máig fennálló templom létrehozásában döntő szerepet játszott Tooth János egyházi főgondnok, világi jegyző. 1813 szeptemberében az egyháztanács új torony emelését határozta el. Az új tornyot nem a régi helyén, a nyugati oldalon helyezték el, hanem a Fő utcára néző keleti homlokzaton.
Tervezői és kivitelezői: Schwörtz János és fia kőműves mesterek és Brandstadter János ácsmester voltak. A hajót keleti és nyugati irányban meghosszabbították, a déli és északi oldalfalakat az ablakok párkánymagasságáig meghagyták, és kívülről melléfalazták a boltozattartó pilléreket, majd a két falat összekötötték és boltívekkel zárták le a pillérek sorát. 1823. november 23-án az emlékeztető márványtábla elhelyezésével befejeződött a templom építése. A három tölgyfaajtó Tomó Imre halasi asztalos remeke, a padokat Ötvös János pesti asztalos készítette. A szószék és az úrasztala Jaguitz pesti asztalos tervei nyomán Oberfrank Antal asztalos, Molnár Mihály képfaragó és Lieb Antal aranyozó egri mesterek munkái. A klasszicista templombelső jellegzetessége a boltívekkel záruló mennyezet, valamint a szabadon hagyott déli fal mentén felállított szószéket és az úrasztalát három oldalról körülölelő karzat. Az épület a református oratórium kiérlelt típusa.
A városkép szempontjából kiemelkedő építmény. Hűen tükrözi a halasi lakosság több száz évre visszanyúló vallási hovatartozását.

Fellelhetőségének helye: 6400. Kiskunhalas, Kuruc vitézek tere - Kárpát u.

1778-ban a városon kívül, attól keletre lévő dombos területen jelölték ki az újabb temetkezési helyet a reformátusok részére. Helyét körülárkolták és fákkal ültették be. Területe megközelítőleg téglalap alakú volt. Eredetileg 6700 négyszögöl volt.

Kiskunhalason felekezeti temetők alakultak ki, a mai napig is csak ilyenek vannak. Nagyon erős valláserkölcsi felfogás határozta meg, hogy mindenki a saját vallásának megfelelő temetőbe temetkezhetett. Ezt a szabály szigorúan be is tartották.

A halasi régi református temető több, mint 30 holdas területével az 1920-as évek végéig egyike volt az ország legszebb, hangulatosabb temetőinek. A sírkövek sokasága, a temetői tölgy, szil, akác és többféle gyümölcsfák vonzóvá tették, s a régi halasi társadalom egyedüli, közeli kirándulóhelye volt. Az 1940-es évekig kedvenc tartózkodási helye volt a tanuló ifjúságnak, különösen a vizsgákra készülés idején.

Az 1930-as években, hogy az állomást északról is meg lehessen közelíteni, a temető területének keleti végén nyitották meg a Rakodó utcát. Később, a temető délkeleti részéből, a Rakodó utcánál a MÁV vett igénybe egy területet egészségügyi intézmény és étkezde építése céljából. A Hősök ligete kialakításakor 1931-32-ben a temető nyugati szélét érintve alakították ki a Széchenyi utca folytatását, melyet platánfákkal ültettek körül. Az 53-as főút szélesítésekor, annak a városon való átvezetése alkalmából vágták ki 1976-ban.

A város múltját őrzi a több, mint 200 éves temető. Különösen a helyi és országos hírű személyek sírjai őrzik a város történetét. Kár lenne nyomtalanul eltörölni.

Az ország egyik legszebb erdőtemetője, s a kun múlt őrzője.                    

Ez a temető volt Kiskunhalas város legnagyobb temetője, amelynek mai mérete az eredetihez képest jelentősen lecsökkent. A temetőben Kiskunhalas város korábbi történelmének jeles személyiségei (Ván Benjámin – református lelkész, Zseni       István és neje, Babó Zsófia – földbirtokosok, Silling Ede – századeleji halasi polgármester, Thúry József, az MTA tagja, Zsigray Julianna - írónő, Váry Szabó János – orvos, Végh István – 1848-as katona, mérnök, Stepanek Ernő – gimnáziumi tanár, festőművész csipkevarró, Markovits Mária -  a halasi csipke öltéstervezője, Sass Károly – 1848-as honvéd, Petőfi Sándor násznagya, Baky-család sírhelye (Baky-kripta), Gyárfás István – városi tisztségviselő, járási alkapitány, egyházi főgondnok, királyi táblabíró, az MTA tagja. Szuper József – királyi táblabíró,          Gózon István – nép író, Tooth János – főjegyző, Kiskunhalas történetírója, stb.).

A Régi Református Temető a Nemzeti Sírkert része, ezért e tényre való tekintettel különösen ajánlott a helyi értéktárba történő felvétele.

A temető eredeti méretéhez képest drasztikusan lecsökkent, de nem túlzás azt állítani, hogy kicsi temető lenne. Sok neves polgáraink nyugszanak ebben a temetőben, s azt hiszem, mindezen jeles személyek alkotó és történelemformáló szellemiségüknek köszönhetően méltó helyet vívtak ki az utókor nemzedékének tudatában. Éppen ezért az emlékük megőrzésére és a jövő nemzedékeinek való továbbadására különös figyelmet kell fordítani, amelyet alaposan indokol az a tény, hogy rég letűnt nagyjaink mintegy kérése számunkra, hogy emlékük örök példázatul ott lebegjen a hasonló belső indíttatással rendelkező egyének számára.

Személyes megjegyzésként kifejtem azon véleményemet, hogy ez a temető is a többi temetőhöz hasonló hangulatvilággal rendelkezik, oda belépve az ember egy valóságos szentélybe lép, s mindannak tudatában, hogy ily neves személyek lakják azt, az emléküknek állított méltó sírhelyek, boltozatok, kripták után mintegy beteljesedésképpen jelölésre és elfogadásra kerüljön a helyi értéktárban.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 448-445.o.; 465-479. o.
Nagy-Czirok László: A haldoklás, halál, temetés és a temető néprajza Kiskunhalason (Kézirat), Thorma János Múzeum 4833
Szakál Aurél: Régi halasi sírjelek. Református sírkövek 1-2. 1992. 3. sz. 6-7.; 4. sz. 6-7.
Tooth János: Szabad Kiskun-Halas város története. Nagykőrös, 1861.

Fellelhetőségének helye: 6400. Kiskunhalas, Kuruc vitézek tere - Kárpát u.

1778-ban a városon kívül, attól keletre lévő dombos területen jelölték ki az újabb temetkezési helyet a reformátusok részére. Helyét körülárkolták és fákkal ültették be. Területe megközelítőleg téglalap alakú volt. Eredetileg 6700 négyszögöl volt.

Kiskunhalason felekezeti temetők alakultak ki, a mai napig is csak ilyenek vannak. Nagyon erős valláserkölcsi felfogás határozta meg, hogy mindenki a saját vallásának megfelelő temetőbe temetkezhetett. Ezt a szabály szigorúan be is tartották.

A halasi régi református temető több, mint 30 holdas területével az 1920-as évek végéig egyike volt az ország legszebb, hangulatosabb temetőinek. A sírkövek sokasága, a temetői tölgy, szil, akác és többféle gyümölcsfák vonzóvá tették, s a régi halasi társadalom egyedüli, közeli kirándulóhelye volt. Az 1940-es évekig kedvenc tartózkodási helye volt a tanuló ifjúságnak, különösen a vizsgákra készülés idején.

Az 1930-as években, hogy az állomást északról is meg lehessen közelíteni, a temető területének keleti végén nyitották meg a Rakodó utcát. Később, a temető délkeleti részéből, a Rakodó utcánál a MÁV vett igénybe egy területet egészségügyi intézmény és étkezde építése céljából. A Hősök ligete kialakításakor 1931-32-ben a temető nyugati szélét érintve alakították ki a Széchenyi utca folytatását, melyet platánfákkal ültettek körül. Az 53-as főút szélesítésekor, annak a városon való átvezetése alkalmából vágták ki 1976-ban.

A város múltját őrzi a több, mint 200 éves temető. Különösen a helyi és országos hírű személyek sírjai őrzik a város történetét. Kár lenne nyomtalanul eltörölni.

Az ország egyik legszebb erdőtemetője, s a kun múlt őrzője.                    

Ez a temető volt Kiskunhalas város legnagyobb temetője, amelynek mai mérete az eredetihez képest jelentősen lecsökkent. A temetőben Kiskunhalas város korábbi történelmének jeles személyiségei (Ván Benjámin – református lelkész, Zseni       István és neje, Babó Zsófia – földbirtokosok, Silling Ede – századeleji halasi polgármester, Thúry József, az MTA tagja, Zsigray Julianna - írónő, Váry Szabó János – orvos, Végh István – 1848-as katona, mérnök, Stepanek Ernő – gimnáziumi tanár, festőművész csipkevarró, Markovits Mária -  a halasi csipke öltéstervezője, Sass Károly – 1848-as honvéd, Petőfi Sándor násznagya, Baky-család sírhelye (Baky-kripta), Gyárfás István – városi tisztségviselő, járási alkapitány, egyházi főgondnok, királyi táblabíró, az MTA tagja. Szuper József – királyi táblabíró,          Gózon István – nép író, Tooth János – főjegyző, Kiskunhalas történetírója, stb.).

A Régi Református Temető a Nemzeti Sírkert része, ezért e tényre való tekintettel különösen ajánlott a helyi értéktárba történő felvétele.

A temető eredeti méretéhez képest drasztikusan lecsökkent, de nem túlzás azt állítani, hogy kicsi temető lenne. Sok neves polgáraink nyugszanak ebben a temetőben, s azt hiszem, mindezen jeles személyek alkotó és történelemformáló szellemiségüknek köszönhetően méltó helyet vívtak ki az utókor nemzedékének tudatában. Éppen ezért az emlékük megőrzésére és a jövő nemzedékeinek való továbbadására különös figyelmet kell fordítani, amelyet alaposan indokol az a tény, hogy rég letűnt nagyjaink mintegy kérése számunkra, hogy emlékük örök példázatul ott lebegjen a hasonló belső indíttatással rendelkező egyének számára.

Személyes megjegyzésként kifejtem azon véleményemet, hogy ez a temető is a többi temetőhöz hasonló hangulatvilággal rendelkezik, oda belépve az ember egy valóságos szentélybe lép, s mindannak tudatában, hogy ily neves személyek lakják azt, az emléküknek állított méltó sírhelyek, boltozatok, kripták után mintegy beteljesedésképpen jelölésre és elfogadásra kerüljön a helyi értéktárban.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, 2002. 448-445.o.; 465-479. o.
Nagy-Czirok László: A haldoklás, halál, temetés és a temető néprajza Kiskunhalason (Kézirat), Thorma János Múzeum 4833
Szakál Aurél: Régi halasi sírjelek. Református sírkövek 1-2. 1992. 3. sz. 6-7.; 4. sz. 6-7.
Tooth János: Szabad Kiskun-Halas város története. Nagykőrös, 1861.

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét, a mai Lomb utcai óvoda helyén. 1778-ban bővítették ki 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet, és itt volt északkeletre az izraeliták temetője is. A temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. A mai területe 11 ha és 6455 m2. A temető központi helyén, a fő közlekedő utak elágazásánál álló Babanyecz kápolna az utóbbi évtizedekben ravatalozó kápolnaként működik.
Kiskunhalas legnagyobb egyházi közösségének temetője. Az egyik legrégebbi temető a környéken. Számos ismert és kevésbé ismert halasi polgár nyughelye. Több hősi sírkert is található a területén.

1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét, a mai Lomb utcai óvoda helyén. 1778-ban bővítették ki 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet, és itt volt északkeletre az izraeliták temetője is. A temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. A mai területe 11 ha és 6455 m2. A temető központi helyén, a fő közlekedő utak elágazásánál álló Babanyecz kápolna az utóbbi évtizedekben ravatalozó kápolnaként működik.
Kiskunhalas legnagyobb egyházi közösségének temetője. Az egyik legrégebbi temető a környéken. Számos ismert és kevésbé ismert halasi polgár nyughelye. Több hősi sírkert is található a területén.

A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.

A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

Városunkban 1900 körül még közel 35 szélmalom működött. Mára csupán egy maradt meg.  A Sáfrik-szélmalom a 19. század második felében épült. Végleges, ma is látható formáját 1901-ben nyerte el. Az azóta műemlékké nyilvánított épület helyreállítási munkálatai 1966-ban fejeződtek be. A nyilvánosság számára megtekinthető a négyszintes épület. A szélmalom a szokásos berendezésekkel, a folyamatban lévő felújítás után működőképes lesz.
A Sáfrik-szélmalom hasonló jelentőséggel bír, mint városunk más országos műemlékei. Az épület egy kisebb dombon áll. A környékhez viszonyított magasabb helyre való építés azt a célt szolgálta, hogy a szél meg tudja forgatni a széllapátokat.

Városunkban 1900 körül még közel 35 szélmalom működött. Mára csupán egy maradt meg.  A Sáfrik-szélmalom a 19. század második felében épült. Végleges, ma is látható formáját 1901-ben nyerte el. Az azóta műemlékké nyilvánított épület helyreállítási munkálatai 1966-ban fejeződtek be. A nyilvánosság számára megtekinthető a négyszintes épület. A szélmalom a szokásos berendezésekkel, a folyamatban lévő felújítás után működőképes lesz.
A Sáfrik-szélmalom hasonló jelentőséggel bír, mint városunk más országos műemlékei. Az épület egy kisebb dombon áll. A környékhez viszonyított magasabb helyre való építés azt a célt szolgálta, hogy a szél meg tudja forgatni a széllapátokat.

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

 A régi vásártér város felőli oldalán, a Schneider család telkein, a harmincas évek közepétől villasor alakult ki. Ezek közül az épületek közül néhányat Grósz Ferenc halasi építészmérnök tervezett. A polgári villa jellegzetes típusai ezek a házak. Az utcától kerítés és kert választja el a lakóépületet, amelyek homlokzatának nem kellett igazodni az utcavonal síkjához, ezáltal az alaprajzon megjelenő, egyre összetettebb lakófunkciókat a homlokzati tagolás is követni tudta. A Dékáni Á. u. 8. és a Kossuth u. 37. sz. alatt álló volt Schneider-villák városunk talán legszebb régi építésű villái.

 A régi vásártér város felőli oldalán, a Schneider család telkein, a harmincas évek közepétől villasor alakult ki. Ezek közül az épületek közül néhányat Grósz Ferenc halasi építészmérnök tervezett. A polgári villa jellegzetes típusai ezek a házak. Az utcától kerítés és kert választja el a lakóépületet, amelyek homlokzatának nem kellett igazodni az utcavonal síkjához, ezáltal az alaprajzon megjelenő, egyre összetettebb lakófunkciókat a homlokzati tagolás is követni tudta. A Dékáni Á. u. 8. és a Kossuth u. 37. sz. alatt álló volt Schneider-villák városunk talán legszebb régi építésű villái.

A gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. Ekkor nagy valószínűséggel latin iskolaként működött. Az egyházközség kezdetben igen szerény lehetőséget tudott biztosítani az oktatáshoz. Eleinte csak írást és olvasást, később számolást, éneket és hittant is tanítottak, valamint a latin nyelv elemeit is megismerték. 1715-ben a református templom mellett álló iskola új épületet kapott, amelyben lehetőség nyílt több osztály elhelyezésére. Az iskola épületét többször kibővítették. 1771-ben egy, 1796-ban két tantermet építettek. Ezekkel a bővítésekkel együtt 5 tanteremből, a bentlakó diákok szállásából, egy kisebb lakásból és melléképületből álló iskola alakult ki.
1806-ban a kiadott császári rendelet szerint a négy évfolyammal működő latin iskolát kisgimnáziumnak, a hat évfolyamos iskolát nagygimnáziumnak nevezték. Az egyháztanács döntése szerint a halasi latin iskolát hat évfolyamos nagygimnáziummá fejlesztették. Ez 1882-ben valósult meg.
Az 1880-as évektől egyre sűrűbben jelentkezett a földszintes gimnázium átépítésének vagy áthelyezésének igénye. Szilády Áron Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amit sikerült a presbitériummal elfogadtatni. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több, mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, és az egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta Kauser József budapesti főépítészt a tervek elkészítésével. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892 szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok. Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is segítette. 11 nagyméretű tanterem, több szakelőadó, szertár mellett három könyvtárhelyiség is volt az épületben. Néhány év múlva megépült a tornacsarnok is, azonban felszerelésére, berendezésére csak az 1920-as években került sor. A Kossuth utcára néző, nyújtott homlokzatot egyszerű, világos tagolás jellemzi. Az épületet körülvevő tereket Vass Elek városi műkertész díszfákkal és cserjékkel ültette be. A vasrácsos téglakerítéssel körülvett épület akkor a város legszebb és legnagyobb épülete volt.
Kiskunhalason a Kossuth Lajos utcán található neoreneszánsz épület meghatározó eleme a város arculatának.

A gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. Ekkor nagy valószínűséggel latin iskolaként működött. Az egyházközség kezdetben igen szerény lehetőséget tudott biztosítani az oktatáshoz. Eleinte csak írást és olvasást, később számolást, éneket és hittant is tanítottak, valamint a latin nyelv elemeit is megismerték. 1715-ben a református templom mellett álló iskola új épületet kapott, amelyben lehetőség nyílt több osztály elhelyezésére. Az iskola épületét többször kibővítették. 1771-ben egy, 1796-ban két tantermet építettek. Ezekkel a bővítésekkel együtt 5 tanteremből, a bentlakó diákok szállásából, egy kisebb lakásból és melléképületből álló iskola alakult ki.
1806-ban a kiadott császári rendelet szerint a négy évfolyammal működő latin iskolát kisgimnáziumnak, a hat évfolyamos iskolát nagygimnáziumnak nevezték. Az egyháztanács döntése szerint a halasi latin iskolát hat évfolyamos nagygimnáziummá fejlesztették. Ez 1882-ben valósult meg.
Az 1880-as évektől egyre sűrűbben jelentkezett a földszintes gimnázium átépítésének vagy áthelyezésének igénye. Szilády Áron Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amit sikerült a presbitériummal elfogadtatni. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több, mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, és az egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta Kauser József budapesti főépítészt a tervek elkészítésével. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892 szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok. Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is segítette. 11 nagyméretű tanterem, több szakelőadó, szertár mellett három könyvtárhelyiség is volt az épületben. Néhány év múlva megépült a tornacsarnok is, azonban felszerelésére, berendezésére csak az 1920-as években került sor. A Kossuth utcára néző, nyújtott homlokzatot egyszerű, világos tagolás jellemzi. Az épületet körülvevő tereket Vass Elek városi műkertész díszfákkal és cserjékkel ültette be. A vasrácsos téglakerítéssel körülvett épület akkor a város legszebb és legnagyobb épülete volt.
Kiskunhalason a Kossuth Lajos utcán található neoreneszánsz épület meghatározó eleme a város arculatának.

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregtetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel. Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helyiségben egy új építésű kemence látható. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár áll, utóbbi Mélykútról került ide. A tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Kiskunhalas szinte egyetlen megmaradt szabadkéményes épülete. A kevés nádtetős építmények egyike. A népi kultúra bemutatását szolgáló, látogatható parasztház. Tárgyállománya folyamatosan nő, a halasi családok számára lehetőséget biztosít régi emlékeik elhelyezésére, tárolására, bemutatásra. Tavaszi és nyári szabadtéri hagyományápoló, gyermek és kézműves programok helyszíne.

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregtetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel. Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helyiségben egy új építésű kemence látható. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár áll, utóbbi Mélykútról került ide. A tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Kiskunhalas szinte egyetlen megmaradt szabadkéményes épülete. A kevés nádtetős építmények egyike. A népi kultúra bemutatását szolgáló, látogatható parasztház. Tárgyállománya folyamatosan nő, a halasi családok számára lehetőséget biztosít régi emlékeik elhelyezésére, tárolására, bemutatásra. Tavaszi és nyári szabadtéri hagyományápoló, gyermek és kézműves programok helyszíne.

Emeletes, eklektikus épület. Az épület terveit Koczka szabadkai építészmérnök és Szeder István helybéli építőmester készítették. Az 1892-ben átadott épület Köztársaság utcai szárnyát Nagy Szeder István és Gyugel Kálmán tervei alapján 1910-ben bővítették. A két építési periódusban épített eklektikus stílusú ház a városkép jelentős épülete. Az épületben ma bíróság és ügyészség működik.

Emeletes, eklektikus épület. Az épület terveit Koczka szabadkai építészmérnök és Szeder István helybéli építőmester készítették. Az 1892-ben átadott épület Köztársaság utcai szárnyát Nagy Szeder István és Gyugel Kálmán tervei alapján 1910-ben bővítették. A két építési periódusban épített eklektikus stílusú ház a városkép jelentős épülete. Az épületben ma bíróság és ügyészség működik.

Mivel a régi református temetőben a 20. század elején egyre kevesebb temetkezési hely volt, így szükségessé vált egy új sírkert létrehozása. 1918-ban nyitották meg ezt a temetőt. Ván Benjámin lelkész búcsúztatta itt az első halottat. A részben felszámolt régi református temető sírjainak egy részét is ide helyezték át. A temető mai területe 58.012 m2.
Számos ismert és kevésbé ismert halasi nyughelye. A városi temetők között a második legkorábbi alapítású.

Mivel a régi református temetőben a 20. század elején egyre kevesebb temetkezési hely volt, így szükségessé vált egy új sírkert létrehozása. 1918-ban nyitották meg ezt a temetőt. Ván Benjámin lelkész búcsúztatta itt az első halottat. A részben felszámolt régi református temető sírjainak egy részét is ide helyezték át. A temető mai területe 58.012 m2.
Számos ismert és kevésbé ismert halasi nyughelye. A városi temetők között a második legkorábbi alapítású.

A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!

A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!

 A városház telkén a Fő utca felöli vonalon 1833-35-ben valósult meg a klasszicista városháza a kecskeméti császári és királyi építészeti hivatal tervei alapján. 1833. április 9-én bízta meg a tanács Fischer Ágoston kecskeméti kőművesmestert az újabb városház kőművesmunkájával. Novák János kecskeméti ácsmestert fogadták fel az ácsmunka elvégzésére. Az ácsok 1835. május 25-én készültek el a fedélszékkel. A klasszicista városháza építésének éveiben Tary István és Torma Mihály voltak a főbírók. A kilenc ablaktengelyes épület középső harmadában az erőteljesen kiugró középrizalit földszinti részét sima széles pillérek tagolják, felette az emeleten ion fejezettel lezárt, kettős pilléroszlopok sorakoznak. A középrizalit attikáján a bőségszarukkal koszorúzott városcímer látszik. A városháza hátsó, keleti homlokzata a telket három oldalról gazdasági épületekkel bekerítő udvarra nézett. Az 1906-ban megépült a szecessziós városháza épülettömbje körülöleli a klasszicista műemlék városházát.

 A városház telkén a Fő utca felöli vonalon 1833-35-ben valósult meg a klasszicista városháza a kecskeméti császári és királyi építészeti hivatal tervei alapján. 1833. április 9-én bízta meg a tanács Fischer Ágoston kecskeméti kőművesmestert az újabb városház kőművesmunkájával. Novák János kecskeméti ácsmestert fogadták fel az ácsmunka elvégzésére. Az ácsok 1835. május 25-én készültek el a fedélszékkel. A klasszicista városháza építésének éveiben Tary István és Torma Mihály voltak a főbírók. A kilenc ablaktengelyes épület középső harmadában az erőteljesen kiugró középrizalit földszinti részét sima széles pillérek tagolják, felette az emeleten ion fejezettel lezárt, kettős pilléroszlopok sorakoznak. A középrizalit attikáján a bőségszarukkal koszorúzott városcímer látszik. A városháza hátsó, keleti homlokzata a telket három oldalról gazdasági épületekkel bekerítő udvarra nézett. Az 1906-ban megépült a szecessziós városháza épülettömbje körülöleli a klasszicista műemlék városházát.

A szecessziós stílusú városháza 1905-1906-ban épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik építészek tervei alapján. A négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület emelkedik. A háztömb nyugati homlokzatának közepén helyezkedik el az 1834-ben elkészült klasszicista városháza. A háztömbnyi szecessziós városháza homlokzatán a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felületeken növényi és figurális díszítések készültek. Az épület nyugati szárnyának északi részén található a bejárat. Az íves nyílású előtérben látható az építési emléktábla. A többfunkciós épület északnyugati sarkán emelkedik a városháza tornya. A földszinten utcára nyílnak a különböző boltok, vendéglők, irodák, a városi filmszínház. Az épület emeleti részén a polgármesteri hivatal helységei találhatók.

A szecessziós stílusú városháza 1905-1906-ban épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik építészek tervei alapján. A négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület emelkedik. A háztömb nyugati homlokzatának közepén helyezkedik el az 1834-ben elkészült klasszicista városháza. A háztömbnyi szecessziós városháza homlokzatán a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felületeken növényi és figurális díszítések készültek. Az épület nyugati szárnyának északi részén található a bejárat. Az íves nyílású előtérben látható az építési emléktábla. A többfunkciós épület északnyugati sarkán emelkedik a városháza tornya. A földszinten utcára nyílnak a különböző boltok, vendéglők, irodák, a városi filmszínház. Az épület emeleti részén a polgármesteri hivatal helységei találhatók.

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

Eklektikus stílusban Kozits István tervei alapján Dóczy János szegedi és Novák szabadkai építőmesterek kivitelezték 1901-ben. Az első emeletes magánház Kiskunhalason. Tulajdonosa Weisz Ignác helyi kereskedő és üzletember volt. A városháza melletti Weisz-ház a 20. század elejétől központi helyet foglalt el a város kereskedelmében. Az emeleten lakások, alul üzlethelyiségek találhatóak. Az egyetlen kiskunhalasi eklektikus emeletes magánház.

Eklektikus stílusban Kozits István tervei alapján Dóczy János szegedi és Novák szabadkai építőmesterek kivitelezték 1901-ben. Az első emeletes magánház Kiskunhalason. Tulajdonosa Weisz Ignác helyi kereskedő és üzletember volt. A városháza melletti Weisz-ház a 20. század elejétől központi helyet foglalt el a város kereskedelmében. Az emeleten lakások, alul üzlethelyiségek találhatóak. Az egyetlen kiskunhalasi eklektikus emeletes magánház.

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

A magántőkéből épülő emeletes lakóház egyedi stílusa tekintélyt sugároz. Az építtető saját lakását a saroképület hangsúlyos, emeleti részén helyezte el. Mellette a cselédlakás, a földszinten a tulajdonos orvosi rendelője kapott helyet. 

A magántőkéből épülő emeletes lakóház egyedi stílusa tekintélyt sugároz. Az építtető saját lakását a saroképület hangsúlyos, emeleti részén helyezte el. Mellette a cselédlakás, a földszinten a tulajdonos orvosi rendelője kapott helyet. 

Ez az egyetlen zsidó hitközségi létesítmény-együttes maradt meg a világháború előttről hazánkban épen és használatban. Az önerőből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, székházat, iskolát és vágódat találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották le. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait és hagyatékát. A zsinagóga utcára néző keleti homlokzatának frízében magyar nyelvű felirat olvasható: “Egyedül Istennel". A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes, nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat van (amely az egész épületen körbe megy), e felett timpanon. A homlokzaton héber felirat: "Ez az örökkévaló kapuja". Érdekesség, hogy a betűk kiemelésével megadták az építés idejét: (1)861 (A héber betűknek számértékük is van.) A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira. A két oldalsó ajtón keresztül az emeleti női karzatra lehet felmenni. A zsinagóga hagyományos berendezése szép, gondozott. A tóraolvasó-emelvény a helyiség közepén van. Faragott korlát övezi, négy sarkán magas, fehér oszlopokkal. A tóraszekrény két oldalán oszlop-párok, felette körablak látható. A fal baldachint utánzó festése fogja egységbe a főfal díszeit. A női karzat U alakban fogja körül a teret, magas rácsos mellvédje megfelel az ortodox előírásoknak. A téli imatermet és a volt rabbilakást ma is használják.

Ez az egyetlen zsidó hitközségi létesítmény-együttes maradt meg a világháború előttről hazánkban épen és használatban. Az önerőből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, székházat, iskolát és vágódat találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották le. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait és hagyatékát. A zsinagóga utcára néző keleti homlokzatának frízében magyar nyelvű felirat olvasható: “Egyedül Istennel". A kertbe lépve feltárulkozik az egyszerűségében is szép, klasszicista romantikus épület. Bejárati homlokzata a kert felől, a nyugati oldalon van. Négypilléres, fejezetes, nyitott előcsarnoka felett kettős párkányzat van (amely az egész épületen körbe megy), e felett timpanon. A homlokzaton héber felirat: "Ez az örökkévaló kapuja". Érdekesség, hogy a betűk kiemelésével megadták az építés idejét: (1)861 (A héber betűknek számértékük is van.) A földszinti templomtérbe vezető középső kapu mellett mártírtáblák emlékeztetnek a közösség elpusztított tagjaira. A két oldalsó ajtón keresztül az emeleti női karzatra lehet felmenni. A zsinagóga hagyományos berendezése szép, gondozott. A tóraolvasó-emelvény a helyiség közepén van. Faragott korlát övezi, négy sarkán magas, fehér oszlopokkal. A tóraszekrény két oldalán oszlop-párok, felette körablak látható. A fal baldachint utánzó festése fogja egységbe a főfal díszeit. A női karzat U alakban fogja körül a teret, magas rácsos mellvédje megfelel az ortodox előírásoknak. A téli imatermet és a volt rabbilakást ma is használják.