Baka János 1995-ben indította el a szódavízkészítő, családi vállalkozását. Kiskunhalason és környékén sikerült elérni, hogy Magyarországon hungarikumként nyilvántartott szóda népszerű maradt, lett. A környezettudatosság érdekében nem eldobható műanyag flakonokban, hanem üvegekbe és rozsdamentes ballonokba töltik a szódát magas kapacitású víztisztító berendezéseket használva a legkorszerűbb gépekkel. Az évek előrehaladtával Baka János lánya, Baka Szilvia beletanult a szódavízgyártásba, és ő üzemelteti a vállalkozást.

Baka János 1995-ben indította el a szódavízkészítő, családi vállalkozását. Kiskunhalason és környékén sikerült elérni, hogy Magyarországon hungarikumként nyilvántartott szóda népszerű maradt, lett. A környezettudatosság érdekében nem eldobható műanyag flakonokban, hanem üvegekbe és rozsdamentes ballonokba töltik a szódát magas kapacitású víztisztító berendezéseket használva a legkorszerűbb gépekkel. Az évek előrehaladtával Baka János lánya, Baka Szilvia beletanult a szódavízgyártásba, és ő üzemelteti a vállalkozást.

 A „Halasi kürtöskalács” 1990-ben mutatkozott be vásárlóinak. Az édesség kiskunhalasi meghonosítója Csala Zoltánné az erdélyi alaprecepúrát változtatta meg a helyi vásárlók ízlésvilágának megfelelően. A „Halasi kürtöskalács” tésztája vastag, puha a hosszú kelesztésnek köszönhetően, jól átsült, kívül mázas, ropogós. Kellemesen vaníliás, enyhén citromos, ezen kívül számos ízesítésben is a vásárlók elé kerül. Az évek során a receptúra folyamatosan átalakításra került, viszont egy elv változatlan maradt, csak a legjobb minőségű alapanyagokkal dolgoznak a pékségben. A családi örökséget 2023-ban az alapító lánya, Csala Mónika vette át, aki hosszú évek óta az értékesítési folyamatokat koordinálja.

 A „Halasi kürtöskalács” 1990-ben mutatkozott be vásárlóinak. Az édesség kiskunhalasi meghonosítója Csala Zoltánné az erdélyi alaprecepúrát változtatta meg a helyi vásárlók ízlésvilágának megfelelően. A „Halasi kürtöskalács” tésztája vastag, puha a hosszú kelesztésnek köszönhetően, jól átsült, kívül mázas, ropogós. Kellemesen vaníliás, enyhén citromos, ezen kívül számos ízesítésben is a vásárlók elé kerül. Az évek során a receptúra folyamatosan átalakításra került, viszont egy elv változatlan maradt, csak a legjobb minőségű alapanyagokkal dolgoznak a pékségben. A családi örökséget 2023-ban az alapító lánya, Csala Mónika vette át, aki hosszú évek óta az értékesítési folyamatokat koordinálja.

Halason és környékén szinte minden háznál kedvelt ez a téli disznóvágások idején elkészített étel. Fontos az alapanyagok gondos összeválogatása, amit a böllér végez el a húsok osztályozásakor, hogy miből mi készüljön. A savanyú máj ötvözi a magyar konyha jellegzetességeit. Sertéspörköltet főznek, fűszerezik törött paprikával, sóval, fokhagymával és köménymaggal. A májat megabálják, felszeletelik. A vékonyan felkarikázott hagymát ecetes, sós, cukros lében megfőzik. Végül rétegezve tálalják, sós burgonyával és fehér kenyérrel kínálják. Az alapanyag válogatástól függően kis eltéréssel többféle elkészítési módja is van. Például egy másik, nagyanyáink korából fönnmaradt, de ma is kedvelt elkészítési módja: a húslevesben egyben főtt tüskés húst (szűzpecsenye) fél centiméter vastag szeletekre vágják. Ugyanígy fölszeletelik az abált májat, lépet, bábakoncot (rágóizom). Pecsenyezsíron pici borsot, pirospaprikát pirítanak és ehhez hozzákeverik a fölszeletelt húsokat, májat, lépet. Erre rakják a sós vízben puhára főzött, pici cukorral, ecettel ízesített hagymasalátát, az egészet összerottyantják, tetejét sült velővel díszítve tálalják.

Halason és környékén szinte minden háznál kedvelt ez a téli disznóvágások idején elkészített étel. Fontos az alapanyagok gondos összeválogatása, amit a böllér végez el a húsok osztályozásakor, hogy miből mi készüljön. A savanyú máj ötvözi a magyar konyha jellegzetességeit. Sertéspörköltet főznek, fűszerezik törött paprikával, sóval, fokhagymával és köménymaggal. A májat megabálják, felszeletelik. A vékonyan felkarikázott hagymát ecetes, sós, cukros lében megfőzik. Végül rétegezve tálalják, sós burgonyával és fehér kenyérrel kínálják. Az alapanyag válogatástól függően kis eltéréssel többféle elkészítési módja is van. Például egy másik, nagyanyáink korából fönnmaradt, de ma is kedvelt elkészítési módja: a húslevesben egyben főtt tüskés húst (szűzpecsenye) fél centiméter vastag szeletekre vágják. Ugyanígy fölszeletelik az abált májat, lépet, bábakoncot (rágóizom). Pecsenyezsíron pici borsot, pirospaprikát pirítanak és ehhez hozzákeverik a fölszeletelt húsokat, májat, lépet. Erre rakják a sós vízben puhára főzött, pici cukorral, ecettel ízesített hagymasalátát, az egészet összerottyantják, tetejét sült velővel díszítve tálalják.

A kiffer körte (Pyrus communis Kieffer) a 19. század elején, a philadelphiai (USA) Peter Kieffer-féle faiskolában egy véletlen folytán magról kelt gyümölcs. A gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körtefajta a kínai (homoki) körte és a nyári vilmos körte kereszteződéséből jött létre. 1903-ban, a düsseldorfi világkiállításról Szathmáry Sándor gimnázium igazgató, gazdálkodó hozta az első kiffer körte oltványokat Kiskunhalasra, és kezdte meg ennek az ún. igénytelen gyümölcsfajtának a termesztését. Halála után, 1912-től özvegye vette át a vállalkozás irányítását. Az 1930-as években Kiskunhalason és környékén volt országos szinten a legkiemelkedőbb a körtetermesztés. Ebben az időszakban évente 100-150 vagon kiffer körtét importáltak városunkból. 1932-ben a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevéllel tüntette ki özv. Szathmáry Sándornét a gyümölcstermesztés terén szerzett érdemeiért. A kiffer körte gyümölcse nagy, széles, színe élénk szalmasárga, de sokszor pirosas árnyalatú. Húsa sárgásfehér, kemény, a magház körül kövecsesedő. Elsősorban pálinkát készítettek belőle.

A kiffer körte (Pyrus communis Kieffer) a 19. század elején, a philadelphiai (USA) Peter Kieffer-féle faiskolában egy véletlen folytán magról kelt gyümölcs. A gyümölcsészeti vizsgálatok szerint e körtefajta a kínai (homoki) körte és a nyári vilmos körte kereszteződéséből jött létre. 1903-ban, a düsseldorfi világkiállításról Szathmáry Sándor gimnázium igazgató, gazdálkodó hozta az első kiffer körte oltványokat Kiskunhalasra, és kezdte meg ennek az ún. igénytelen gyümölcsfajtának a termesztését. Halála után, 1912-től özvegye vette át a vállalkozás irányítását. Az 1930-as években Kiskunhalason és környékén volt országos szinten a legkiemelkedőbb a körtetermesztés. Ebben az időszakban évente 100-150 vagon kiffer körtét importáltak városunkból. 1932-ben a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara elismerő oklevéllel tüntette ki özv. Szathmáry Sándornét a gyümölcstermesztés terén szerzett érdemeiért. A kiffer körte gyümölcse nagy, széles, színe élénk szalmasárga, de sokszor pirosas árnyalatú. Húsa sárgásfehér, kemény, a magház körül kövecsesedő. Elsősorban pálinkát készítettek belőle.

Kiskunhalas szőlőkultúrájáról az első írásos megbízható adat 1699-ből származik, amikor 177 kapa kb. 22 hold szőlő volt a határban. 1720-ban már 510 kapa a szőlő területe a ma is létező Öregszőlő nevű dűlőben. Az országot sújtó filoxéra-vészt a homoki ültetvények átvészelték, ezért 1912-ben már 4876 hold szőlőt írhattak össze. A mustot és a bort fahordókban vagy kiégetett kerámia korsókban tárolták, felszíni vagy félig földbe süllyesztett kamrákban. A halasi bortermelésben gyökeres változást hozott az 1937-es év, amikor a városban 17.000 hl-es állami pincét építettek. Az 1960-as évek elején megalakult a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Magyarország egyik legnagyobb borászati üzeme létesült Tajón. A rendszerváltást követően a városban több önálló borászati vállalkozás jött létre, melyek közül a Halasi Borászati Kft. Szőke Pincészet kiemelkedő szakmai eredményeket tud felmutatni. Kiskunhalason és környékén termesztett fehérbort adó hungarikum szőlőfajták: Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Zalagyöngye. Vörösbort adó hungarikum szőlőfajták: Kadarka, Kékfrankos. Az 1997-ben megalakult Kiskunhalasi Borlovagrend tagjainak célja a város és vidéke kultúrájának és borainak megismertetése az ország és a világ borkedvelőivel. A városban évente megrendezésre kerülő szüreti fesztivál és a halasi borudvar rendezvényei színvonalas borbemutatókkal ünneplik a szőlőt és a bort.

Kiskunhalas szőlőkultúrájáról az első írásos megbízható adat 1699-ből származik, amikor 177 kapa kb. 22 hold szőlő volt a határban. 1720-ban már 510 kapa a szőlő területe a ma is létező Öregszőlő nevű dűlőben. Az országot sújtó filoxéra-vészt a homoki ültetvények átvészelték, ezért 1912-ben már 4876 hold szőlőt írhattak össze. A mustot és a bort fahordókban vagy kiégetett kerámia korsókban tárolták, felszíni vagy félig földbe süllyesztett kamrákban. A halasi bortermelésben gyökeres változást hozott az 1937-es év, amikor a városban 17.000 hl-es állami pincét építettek. Az 1960-as évek elején megalakult a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Magyarország egyik legnagyobb borászati üzeme létesült Tajón. A rendszerváltást követően a városban több önálló borászati vállalkozás jött létre, melyek közül a Halasi Borászati Kft. Szőke Pincészet kiemelkedő szakmai eredményeket tud felmutatni. Kiskunhalason és környékén termesztett fehérbort adó hungarikum szőlőfajták: Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Zalagyöngye. Vörösbort adó hungarikum szőlőfajták: Kadarka, Kékfrankos. Az 1997-ben megalakult Kiskunhalasi Borlovagrend tagjainak célja a város és vidéke kultúrájának és borainak megismertetése az ország és a világ borkedvelőivel. A városban évente megrendezésre kerülő szüreti fesztivál és a halasi borudvar rendezvényei színvonalas borbemutatókkal ünneplik a szőlőt és a bort.