Kútra vonatkozó engedélyt az alábbi hatóságok adnak ki:

• a települési önkormányzat jegyzője,
• a vízügyi hatóság (katasztrófavédelmi igazgatóságok),
• a Nemzeti Földügyi Központ (mezőgazdasági célú öntözőkutak engedélyezése).

Az engedélyezés esetében külön kell említeni: 

• a tervezett,
• és a meglévő, de engedéllyel nem a  rendelkező kutakat.

Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak/üzemeltetőinek 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban/üzemeltetésük alatt álló kút fennmaradási, vagy megszüntetési engedélyezési eljárását.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.  29. § (7) bekezdés alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki 2020. július 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.  

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 31. § (2) b. pontja alapján engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

A lakossági kutak döntő többsége a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

A kutat az adott települési önkormányzat jegyzője engedélyezi (ez vonatkozik a létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezésre egyaránt), amennyiben a kút teljesíti az alábbi összes feltételt (A vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24.§ (1) a) pontja):

• a kútból legfeljebb évi 500 m3 vízmennyiség kerül kivételre,
• a kút nem érint vízbázisvédelmi védőterületet,
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet a kútból kizárólag talajvíz kerül kivételre,
• a kút olyan ingatlanon helyezkedik el, ahol van épület, vagy annak építésére való jogosultság,
• magánszemély a kérelmező,
• a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben – vagyis ha a kút a fenti kritériumok bármelyikének nem felel meg (pl. a vízkivétel meghaladja az 500 m3/év vízkivételt, vízbázis védterületet érint, a kút rétegvizet/karsztvizet érint…stb) – a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási/megszüntetési engedélyezési eljárása.

Amennyiben a fent leírtak alapján a kutat az adott települési önkormányzat jegyzője engedélyezi, úgy mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és a tulajdonos(ok), valamint a fúrt kút fennmaradási engedély kérelem esetében a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban megjelölt jogosultsággal rendelkező szakember aláírásával kell kérelmezni.  

Kollárné dr. Lengyel Linda jegyző

Kútra vonatkozó engedélyt az alábbi hatóságok adnak ki:

• a települési önkormányzat jegyzője,
• a vízügyi hatóság (katasztrófavédelmi igazgatóságok),
• a Nemzeti Földügyi Központ (mezőgazdasági célú öntözőkutak engedélyezése).

Az engedélyezés esetében külön kell említeni: 

• a tervezett,
• és a meglévő, de engedéllyel nem a  rendelkező kutakat.

Az engedély nélkül létesített ásott vagy fúrt kutak tulajdonosainak/üzemeltetőinek 2023. december 31-ig kell kérelmezni a tulajdonukban/üzemeltetésük alatt álló kút fennmaradási, vagy megszüntetési engedélyezési eljárását.

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.  29. § (7) bekezdés alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő, aki 2020. július 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárását 2023. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.  

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. 31. § (2) b. pontja alapján engedélyezési eljárás mentes az illeték- és díjfizetési kötelezettség alól.

A lakossági kutak döntő többsége a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik.

A kutat az adott települési önkormányzat jegyzője engedélyezi (ez vonatkozik a létesítési, üzemeltetési, fennmaradási és megszüntetési engedélyezésre egyaránt), amennyiben a kút teljesíti az alábbi összes feltételt (A vízgazdálkodási jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24.§ (1) a) pontja):

• a kútból legfeljebb évi 500 m3 vízmennyiség kerül kivételre,
• a kút nem érint vízbázisvédelmi védőterületet,
• a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet a kútból kizárólag talajvíz kerül kivételre,
• a kút olyan ingatlanon helyezkedik el, ahol van épület, vagy annak építésére való jogosultság,
• magánszemély a kérelmező,
• a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
• a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben – vagyis ha a kút a fenti kritériumok bármelyikének nem felel meg (pl. a vízkivétel meghaladja az 500 m3/év vízkivételt, vízbázis védterületet érint, a kút rétegvizet/karsztvizet érint…stb) – a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság, mint vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási/megszüntetési engedélyezési eljárása.

Amennyiben a fent leírtak alapján a kutat az adott települési önkormányzat jegyzője engedélyezi, úgy mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és a tulajdonos(ok), valamint a fúrt kút fennmaradási engedély kérelem esetében a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet 13. §-ban megjelölt jogosultsággal rendelkező szakember aláírásával kell kérelmezni.  

Kollárné dr. Lengyel Linda jegyző