Az egykor a Kiskunság belsőbb területein is húzódó Ős-Duna medrét többször változtatta, mely során hordalékkúpokat alakított ki. A kiszáradt mederből a szél a homokot kifújta, a környező területeken elterítette. Ahol ezeken a területeken a növényborítottság megszűnt, vagy ki sem alakult, ott a szél ismételten kifejtette hatását, a szabadon lévő homokot összehordta, buckákat emelt belőle. A szél hatására ezek a sokszor 10 méter magasságot is elérő buckák elkezdtek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak az 1800-as évekig. Ekkor a helyi gazdák a buckákat eltúrták, helyüket szőlővel, gyümölcsössel, valamint akác-és nyárfaerdőkkel telepítették be, mely hatására a homok mozgása megállt.

A kiskunhalasi Fráter Domb a környék utolsó ilyen vándorló homokbuckája, mely szabadon látogatható, Natura 2000-es terület. Megközelíthetősége: a Sóstó felől az Olajosok útjától 1 km, majd jobbra az erdőben.

Az egykor a Kiskunság belsőbb területein is húzódó Ős-Duna medrét többször változtatta, mely során hordalékkúpokat alakított ki. A kiszáradt mederből a szél a homokot kifújta, a környező területeken elterítette. Ahol ezeken a területeken a növényborítottság megszűnt, vagy ki sem alakult, ott a szél ismételten kifejtette hatását, a szabadon lévő homokot összehordta, buckákat emelt belőle. A szél hatására ezek a sokszor 10 méter magasságot is elérő buckák elkezdtek „vándorolni”. Ezek a képződmények a Kiskunságra, így Kiskunhalas térségére is igen jellemzőek voltak az 1800-as évekig. Ekkor a helyi gazdák a buckákat eltúrták, helyüket szőlővel, gyümölcsössel, valamint akác-és nyárfaerdőkkel telepítették be, mely hatására a homok mozgása megállt.

A kiskunhalasi Fráter Domb a környék utolsó ilyen vándorló homokbuckája, mely szabadon látogatható, Natura 2000-es terület. Megközelíthetősége: a Sóstó felől az Olajosok útjától 1 km, majd jobbra az erdőben.