Polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16. 

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Édesapja Fekete Péter, és édes-anyja Vajna Julianna Kovásznáról származtak. (Biharkeresztes előzőleg Mezőkeresztes volt, csak 1900-ban változtatták meg a község nevét.) Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult (osztálytársai voltak, Nyírő Gyula, Rákosi Mátyás). Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. Hazatérése után az első világháború alatt az olasz fronton volt, ahol halmérgezést kapott, és ez majdnem halálát okozta. A jog- és államtudományi doktorátust Budapesten szerezte, és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár főügyésze lett, majd önálló ügyvédi praxist folytatott. 1923-ban házasságot kötött Budapesten, a halasi származású Pázsit Erzsébetet vette feleségül. Házasságukból kettő gyermek született. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt. Fehértó fürdőt ünnepi keretek közt adták át a közönségnek a város és a vármegye vezetőinek részvételével. 6.000 pengőt kapott a város közmunkákra. Újabb 40.000 pengőt utalt ki a minisztérium a balotai útépítésre. A városban a Kőhíd utcát Szatmári Sándorról, a halasi főgimnázium volt igazgatójáról nevezték el. Fehértón a tó közelében felépült a hét szoba és egy konyhából álló üdülőház. Ugyancsak 1932-ben épült még a Bessenyei István közkórház toldalék épülete, melyhez a Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium adott 30.000 pengő állami segélyt. 1933-ban megépült a Szabadkai út belterületi részének utolsó, addig burkolattal el nem látott szakasza. Rendbe hozták a Tó utcát, az Átlós utcát és a város déli részén közvetlenül a Szabadkai út melletti vízállásos területből közel 4 hold lett feltöltve. 1934-ben a tűzoltó laktanya és szertár épületeinek javítása, valamint az omladozó épület újraépítése megtörtént. Ugyanebben az évben rendbe hozták a színház központi fűtőkészülékét, a színház belső részét, és kijavították a mennyezetet. A Református Egyházzal történt megállapodás után átvették a református régi temető keleti és nyugati oldalán lehasított területrészeket, melyek közül, a nyugati rész a Hősök ligetének kibővítésére, a keleti rész pedig az út céljára szolgált. Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án. 1936-ban 20.000 pengő államsegélyt kapott a város a pénzügyminisztériumtól. A Hangya vezérigazgatója 1937-ben 10.000 pengővel járult hozzá a Csipkeház bővítéséhez. Ugyanerre a célra 1938-ban a belügyminiszter 6000 pengőt, a kereskedelmi miniszter 5.000 pengőt, a Külkereskedelmi Hivatal 5.000 pengőt adott. 1938. augusztus 23-án díszközgyűlésen vette át dr. Fekete Imre polgármester Szent István királyról és vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóról készült festményeket. Gömbös Gyula özvegyének átadták az elhunyt miniszterelnök halasi díszpolgári oklevelét. 1939-ben a város képviselő-testülete díszpolgárnak választotta gróf Teleki Mihály és Jaross Andor minisztereket. A polgármestert saját kérelmére nyugdíjazták, mely alkalomból vármegyei tiszteletbeli főügyésszé nevezte ki a vármegye főispánja. Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A törvényhatósági bizottmányi tagságát a vármegye igazoló választmánya nyugállományba vonulása után megszüntette. 1943-ban Bihar vármegye főispánja Bihar vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki dr. Fekete Imre nyugalmazott polgármestert. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.

Polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16. 

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Édesapja Fekete Péter, és édes-anyja Vajna Julianna Kovásznáról származtak. (Biharkeresztes előzőleg Mezőkeresztes volt, csak 1900-ban változtatták meg a község nevét.) Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult (osztálytársai voltak, Nyírő Gyula, Rákosi Mátyás). Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. Hazatérése után az első világháború alatt az olasz fronton volt, ahol halmérgezést kapott, és ez majdnem halálát okozta. A jog- és államtudományi doktorátust Budapesten szerezte, és az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár főügyésze lett, majd önálló ügyvédi praxist folytatott. 1923-ban házasságot kötött Budapesten, a halasi származású Pázsit Erzsébetet vette feleségül. Házasságukból kettő gyermek született. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt. Fehértó fürdőt ünnepi keretek közt adták át a közönségnek a város és a vármegye vezetőinek részvételével. 6.000 pengőt kapott a város közmunkákra. Újabb 40.000 pengőt utalt ki a minisztérium a balotai útépítésre. A városban a Kőhíd utcát Szatmári Sándorról, a halasi főgimnázium volt igazgatójáról nevezték el. Fehértón a tó közelében felépült a hét szoba és egy konyhából álló üdülőház. Ugyancsak 1932-ben épült még a Bessenyei István közkórház toldalék épülete, melyhez a Magyar Királyi Népjóléti Minisztérium adott 30.000 pengő állami segélyt. 1933-ban megépült a Szabadkai út belterületi részének utolsó, addig burkolattal el nem látott szakasza. Rendbe hozták a Tó utcát, az Átlós utcát és a város déli részén közvetlenül a Szabadkai út melletti vízállásos területből közel 4 hold lett feltöltve. 1934-ben a tűzoltó laktanya és szertár épületeinek javítása, valamint az omladozó épület újraépítése megtörtént. Ugyanebben az évben rendbe hozták a színház központi fűtőkészülékét, a színház belső részét, és kijavították a mennyezetet. A Református Egyházzal történt megállapodás után átvették a református régi temető keleti és nyugati oldalán lehasított területrészeket, melyek közül, a nyugati rész a Hősök ligetének kibővítésére, a keleti rész pedig az út céljára szolgált. Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án. 1936-ban 20.000 pengő államsegélyt kapott a város a pénzügyminisztériumtól. A Hangya vezérigazgatója 1937-ben 10.000 pengővel járult hozzá a Csipkeház bővítéséhez. Ugyanerre a célra 1938-ban a belügyminiszter 6000 pengőt, a kereskedelmi miniszter 5.000 pengőt, a Külkereskedelmi Hivatal 5.000 pengőt adott. 1938. augusztus 23-án díszközgyűlésen vette át dr. Fekete Imre polgármester Szent István királyról és vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóról készült festményeket. Gömbös Gyula özvegyének átadták az elhunyt miniszterelnök halasi díszpolgári oklevelét. 1939-ben a város képviselő-testülete díszpolgárnak választotta gróf Teleki Mihály és Jaross Andor minisztereket. A polgármestert saját kérelmére nyugdíjazták, mely alkalomból vármegyei tiszteletbeli főügyésszé nevezte ki a vármegye főispánja. Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A törvényhatósági bizottmányi tagságát a vármegye igazoló választmánya nyugállományba vonulása után megszüntette. 1943-ban Bihar vármegye főispánja Bihar vármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki dr. Fekete Imre nyugalmazott polgármestert. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.