Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. október 19. | Ma Nándor napja van.

Látnivalók

26
09
2017

A középkori plébánia a török hódoltság után megszűnt, újraalapítása 1769-ben történt. A Szentháromság téren az 1770 körül Gföller Jakab vezetésével késő barokk stílusban emelték, a szentélyt 1937-ben lebontva a kereszthajóval és új szentéllyel bővítették. A templom Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve. Főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben. 2012-ben új orgona került a templomba. A templom melletti parkban 1825-ből származó népies barokk Kálvária, Szentháromság-szobor (1910) és Nepomuki Szent János alakja (1928) látható. Érdekesség, hogy a latort kötéllel feszítették a keresztre. A templom külső felújítása 1992-1994-ben történt. A háború előtt a Kalocsai Iskolanővérek működtettek iskolát, 1997 szeptemberétől a Szent József Katolikus Általános Iskola, valamint 2012 szeptemberétől a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola végzi a katolikus szellemű oktatást és nevelést. 

6400 Kiskunhalas, Szentháromság tér
Bőbben: www.halasplebania.hu

26
09
2017

Damkó József alkotása az 1703-as halasi csata kuruc halottainak emlékére, az ország első, és sokáig egyetlen köztéri kurucszobra volt.

6400 Kiskunhalas Kossuth u., Bercsényi u.

26
09
2017

Áprilistól- októberig lehet a hat-tagú vízi bivaly családot a Csetényi parkban, átmeneti lakhelyükön megnézni. A gondosan körülkerített ligetes rész és az egyik víztározó lett a nyári „otthona” a gulyának. Nemcsak turisztikai élmény a békés bivalyok látványa, hanem ökológiailag is fontos szerepük van a termetes jószágoknak, az elburjánzott nádat visszaszorításában. A Csetényi park fedett kiülői nagyszerű lehetőséget biztosítanak családi, baráti piknikeknek.

26
09
2017

A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola épületétől néhány háztömbnyire található a Csillagászati Obszervatórium. A csillagvizsgáló 1983 vége óta nyújt lehetőséget az égbolt csodáival való találkozásra a csillagászat iránt érdeklődők számára. A csillagvizsgáló működéséhez a bemutatásokon, ismeretterjesztésen kívül jelentős rendezvények kapcsolódnak, mint például az évente megrendezésre kerülő Csillagászati Napok. A csillagvizsgáló 1995 óta alapító tagként kapcsolódik a SOLARIS Napfizikai és Orvosbilógiai Alapítvány kutatómunkájához. 

Kiskunhalas, Kossuth u. 43. 
Információ: 77/423-355

26
09
2017

1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L„ alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún.” csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat, 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi tájház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia-és kiállító termet.

26
09
2017

A Csipkeház bejáratánál található a Csipkevarrók című szobor.  Az alkotás Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja.  A szobor Mózer Ilona és Barth Károly műve és 1994-ben készült. 

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 37.

26
09
2017

A várostól észak-nyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények fedezhetők fel. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű, és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak. Az itt előforduló kosborfélék is védettek. Mocsári nőszőfű, mocsári kosbor, vitézkosbor, hússzínű ujjas kosbor, szúnyoglábú bibircsvirág és védett a gyíkpohár nevű növény is. Említést érdemelnek még a nem védett, de a tájra kifejezetten jellemző növények, növénytársulások: őszi vérfű, festő rekettye, ördögharapta fű, nagy kakascímer, festő zsoltina, réti kakukkszegfű, rezgőfű, süntök. Az évek óta tartó vízhiány megoldatlan probléma a Fejetéken. Ha nem sikerül megoldást találni a problémára, kipusztulnak az említett növények, s új vegetáció lép a helyükbe. Eltűnik az a kevés mocsári teknős és vízisikló is, amelyek még előfordulnak itt. A természet mindent a maga őserejével alakított ki, melynek csodáit érdemes megtekinteni. A Fejeték mocsár felfedezésében, megmentésében elévülhetetlen szerepe van Ternyák Jenő természetfotósnak.

A Fejetéki mocsár világot bemutató tanösvény népszerű kiránduló helye lett a halasiaknak. A könnyen bejárható, sok új látnivalóval kecsegtető természeti látványosság autóval és gyalogosan is könnyen megközelíthető, s bármely évszakban egyedülálló látványt nyújt.

26
09
2017

A Római Katolikus Egyházközség Templomépítő Bizottsága 1930. év elején elhatározta, hogy a Felsővárosban, az elemi iskola melletti Erzsébet királyné kertet megvásárolja, és templomot épít. Ezt azonban nem engedélyezte a Polgármesteri Hivatal. 1932-ben viszont eladó lett az Erzsébet királyné kert mögötti nádtetős ház, melyet megvásároltak. A munkálatokat Tóth Lajos építési vállalkozó végezte. 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön, dr Haász István tábori püspök szentelte fel az új templomot. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz. A Kis Szent Teréz lelkészség 1971 után végül 1983-ban Jézus Szíve plébánia rangra emelkedett. Két búcsút tartanak: Jézus Szíve és Kis Szent Teréz ünnepét követő vasárnapokon.

Cím: 6400 Kiskunhalas, Fácán u. 2.
Tel.: 77/421-067
Alapítási év: 1983
Az anyakönyvezés kezdete: 1971
Templom titulusa: Jézus Szíve
Istentisztelet helye: Felsővárosi templom
Istentisztelet ideje: vasárnap és ünnepnap 7.30 és 9.00

26
09
2017

A felállítás ideje: 1926. jún. 13. A korabeli fényképek és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet leleplezte dr. Thuróczy Dezsõ polgármester, ünnepi beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselõ. Az emlékművet Hikisch Rezső építész tervezte, a mészkő szobrokat Szentgyörgyi István szobrászművész faragta.

Kiskunhalas, Hősök tere

26
09
2017

Az 5,2 méter magas vasszerkezetű vörösréz borítású oszlopon kb. 1000 elesett katona, mártír, áldozat neve van felírva. 1991. november elsején az avató beszédet Tóth Zoltán polgármester mondta. Az emlékmű oldalain található neveket Vass Lajos iskolaigazgató gyűjtötte és ajándékozta a városnak. Az utcakő talpazatot és a hozzá vezető utakat Székely Tibor tervezte. Az emlékmű felállításával kapcsolatos munkákat a Városvédő Egyesület fogta össze, Dóka József, Dóczi Károlyné, Rácz-Fodor Mihály és Székely Tibor irányításával

6400 Kiskunhalas, Hősök tere

26
09
2017

Az első halasi református lelkész Myskei György lehetett a XVI. század végén. Ekkor még csak egy egész kis templom állhatott azon a helyen, ahol a mostani van. Ezt többször átépítették, bővítették (1667., 1699., 1771-1772.). A kezdetben torony nélküli templomra először 1703-ban emeltek tornyot, mégpedig a nyugati oldalra. A negyedik bővítés eredménye a mostani állapot, melyet 1814 és 1823 között értek el. A jelenlegi torony 1816-ban készült el (toronyfedele nem azonos a mostanival, a tornyot pedig áthelyezték a keleti oldalra).Az orgonát 1845-ben készítették, a keresztkutat 1848-ban, az úrasztalát 1883-ban. A toronyban két harang van; „fisz” és „a” hang. A modern imaház 1984-1985-ben épült. Az egyház két legnevesebb lelkésze Thormássy János (1777-1814) és Szilády Áron (1862-1922).

Cím: 6400 Kiskunhalas, Hősök tere 2.
Tel./Fax: 77/421-123
Alapítási év: vitatott, de 1632-ben már lelkész van
Az anyakönyvezés kezdete: 1678 (protokollum 1668-tól)
Istentisztelet helye: templom (májustól október 31-ig), imaház (november 1-től április végéig)
Istentisztelet ideje: de. 10 óra

26
09
2017

Kiskunhalas két legújabb helyi védett területét 2005. júniusában nyilvánították védetté. A Sóstó az egykori gazdag vízi világot idézi, amikor még Kiskunhalast tavak mocsarak, vizenyős laposok jellemezték. A Nádas-sziget 8.7 ha, míg a Sóstó Parkerdő 19.6 ha. Nagyságú. Mindkét helyi védettségű terület a halasi Sóstó szerves részét képezi. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye ez, mivel itt található a klasszicista stílusú, híres Sóstó Csárda. A tó kiépített partszakasza strandolásra is alkalmas. A helyi horgászegyesület, pedig példamutató módon kezeli a tó környezetét, és gondoskodik az állandó haltelepítésről. Napi jeggyel is lehet itt horgászi. A tó partján kilátó és információs tábla van. A tó melletti parkerdő bejáratánál turulsólymos oszlop fogadja a látogatót. Az erdőben piknikhelyek vannak kialakítva. A Parkerdő egyben a környezeti nevelés színtere is. 

Számos kulturális, tömeg- és társadalmi rendezvény helyszíne a Sóstó tágabb környezete. E több funkciós hasznosítás ellenére is komoly pozitívuma a helyszínnek, hogy a tömegturizmus és természetvédelmi tevékenység összeegyeztethető. 

6400 Kiskunhalas, 53-as főút mentén, Északi városkapu

26
09
2017

Az 1953. augusztus 20-án felavatott Népstadionhoz kapcsolódva - számos sport témájú alkotás készült. Az állomásépület keleti, illetve nyugati bejárata elé, a széles lépcsőfeljárat két végére Szabó Iván egy női, illetve Pátzay Pál egy férfi lovast ábrázoló szobra került volna. Mindkét alkotásnak 1953-ban készen állt már a gipszmintája, s a következő évben bronzba is öntötték őket. Így a két szobor ma is látható. Szabó Iván alkotását, a Sportlovasnőt 1972-ben Kiskunhalas központjában állították fel, Pátzay műve, a Sportlovas Budapesten maradt. A halasi szobor talapzatán 2010-ben a 40. Nemzetközi Díjugrató Lovasverseny részeként avatták fel a Halas Lovas Magyar Bajnokai Falat. Tóth Balázs alapító célja azt volt, hogy a három márványtáblán elhelyezett lovasok neveivel örök emléket állítson azoknak a halasi lovasoknak, akik a lovassportok bármely szakágában, bármely korosztályában egyéni vagy csapat magyar bajnoki címet értek el 1950 és 2010 között. 131 név és 65 évszám jelzi azt a gazdag sportmúltat, amit a kiskunhalasi lovassport képvisel. 

6400 Kiskunhalas, Hősök ligete
Bővebben: www.lovasok.hu

26
09
2017

Az első felavatás ideje 1935. május 26. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, a turulszobrot és a koronát a Thorma János Múzeum udvarában helyezték el. Az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók felhasználásával készült, Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász közreműködésével. Az elhelyezésnél az eredeti állapot visszaállítására törekedtek, de 180 fokkal elfordították. A második felavatásra 2001. augusztus 20-án került sor. A zászlórúd 12 m magas. (Kiskunhalas almanach 15. fejezet (Lehóczky György))

Az 1930-as években indult országzászló-állítás mozgalom Urmánczy Nándor parlamenti képviselő nevéhez fűződik. 1941-ig mintegy hétszáz országzászlót avattak fel. A félárbocra eresztett nemzeti zászló a békediktátum okozta állandó gyászra emlékeztetett. Kiskunhalashoz hasonlóan az ötvenes években lebontották, vagy átépítették, majd 2000-től újra divatba jött a visszaállítás, vagy új országzászló állítás.

A halasi emlékmű néhány sajátos eltérést mutat a többihez képest. Egyrészt nem került vissza a „Nem, nem, soha!” és a „Csonka Magyarország nem ország - Egész Magyarország mennyország” felirat. Másrészt az önkormányzat úgy rendelkezik, hogy:

"Állandó jelleggel fel kell vonni a nemzeti lobogót a Hősök terén található Országzászló emlékműnél. 
Az alábbiakban felsorolt, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni:
-június 4. 
-október 6. 
- november 4. 
Szélsőséges időjárási viszonyok között – annak időtartamára –elrendelhető a zászló bevonása."

26
09
2017

A temető értékei a síremlékek, a szép képzőművészeti alkotások, a sírfeliratok gazdagsága, és a város nagyjainak sírjai: kiskun kapitányok, főbírák, tisztségviselők, 48-as katonák, polgármesterek, református lelkészek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, írók, a református gimnázium tanárai. A kiskunhalasi református öreg temető valóban beszédes őre a halasi, a kun települések és Magyarország történetének. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001. július 4-én a Nemzeti Sírkert részévé minősítette a temetőt.

6400 Kiskunhalas, Kárpát u.

26
09
2017

A ma Sáfrik malomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes malom fala vályogtéglából épült. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át, kívülről pedig téglaköpennyel burkolta. A malomépület így mintegy 15 méter magas lett, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik.

A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő. 1940-től takarmánydarálóként működött. Az ipartörténeti építmény 1964-66 között Mendele Ferenc tervei alapján műemlékként újították fel, majd ezt követően műemlékké nyilvánították. 

A nyilvánosság számára megtekinthető, négyszintes szélmalom. A szélmalmokban szokásos berendezésekkel ma is működőképes lenne. A malom forgólapátjai nincsenek fent a forgótengelyen, így csonkának tekinthető, de e tény nem változtat a műemlék értékén.

Egész évben látogatható, bejelentkezés után. 
(Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)
Elérhetőség: 77/422-350 és 
Belépődíjak: felnőtt 300Ft, diák, nyugdíjas: 200Ft
Kiskunhalas, Kölcsey u. 22.

26
09
2017

A Szilády Áron Református Gimnázium történetének kezdetei feltehetőleg a XVI. század közepén megkezdődött reformációig nyúlnak vissza, s 1592-ben már a reformátusok latin iskolájáról is tudunk. A hódoltság idején a betelepülő reformátusság mentette meg a várost az elnéptelenedéstől. Szultáni birtokként bizonyos önállóságot és kiváltságokat élvezve fejlődésnek is indult. Az egyház megerősödött, iskolája a Debreceni Kollégium particulájaként, annak támogatásával működött.

Az első írásos említés iskolánkról a „Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az akkori tanárképzés sajátosságai miatt gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. A „schola reformata halasiensis”-t 1822-től nevezték gimnáziumnak. A gimnázium neoreneszánsz épülete 1892-ben épült Kauser József tervei szerint. Jeles tanárai voltak egykor Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész és Thúry József (1861-1906) nyelvész, turkológus. Az épületben található Szilády Galériában időszakos képzőművészeti kiállításokat rendeznek, könyvtárában ritkaságokra lelhetünk.

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14. 
Bővebben: www.szilady.net

26
09
2017

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett fél nyeregtetővel. Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, 3 melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helyiségben egy új építésű kemence látható. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár, amely Mélykútról került ide. A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Bejelentkezés alapján egész évben látogatható!
Nyitva tartás: hétfőtől- péntekig 10-18 ó.
(Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)
tel.: 0677/422350
e-mail: ugyvezeto@halasmedia.hu
Belépődíjak: felnőtt: 300Ft, diák, nyugdíjas: 200Ft

Kiskunhalas, Eskü tér 1.

26
09
2017

A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. Világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház). A Múzeum tárgyainak és tételeinek száma több mit százezer. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (11 ezer db), de régészeti (19 ezer db), numizmatikai (7.000 db), képző- és iparművészeti (ötezer db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még az adattár (23.000 db), fotótár (25.000 db), könyvtár (12.000 db). Legérdekesebb látnivalói: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás-kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János „Talpra Magyar és az „Aradi vértanúk„ című festményei. 

6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 2.
Bővebben: www.
thormajanosmuzeum.hu

26
09
2017

A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium gondozásában tanítási napokon tekinthető meg a különleges, vadászati trófeagyűjtemény, melyet Földes László 1987-ben ajándékozott a városnak.

Kiskunhalas, Kossuth u. 39. 
tel.: 77/422-433
Bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=pn27rpZfV7A

26
09
2017

Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján. A szecessziós bővítés 1906-ban készült el Hikisch Rezső és Kotál Henrik elképzelései alapján.

6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.

26
09
2017

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le. Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik. Az épületet Végh István nemesember építette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült. Később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át. 2013 óta a Halasi Civil Ház székhelye az épület. A Végh-ház a 19. század közepének megfelelően jellegzetes stílusban épült, tulajdonosuk egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán terült el. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előre haladtával egyre értékesebbé válik a Kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

Várunk minden civil és közösségszervező csapatot és személyt egyesületi, családi programok, rendezvények megtartása érdekében. Cím: 6400 Kiskunhalas, Bajcsy-Zsilinszky u. 5.

Egész évben látogatható! (Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)
tel.: 06 77/422-350
e-mail: info@halasikultura.hu

Hol vagyok? Turizmus / Látnivalók
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai