Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. december 18. | Ma Auguszta napja van.

Történelem

Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől 140 km-re délre, a Homokhátságon található. A város intézményi, közigazgatási központ és közlekedési csomópont. A napfényes vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. Halast valamikor tavak, mocsarak övezték, a neve is innen eredhet.

„Halas hatalmas”, szól a közkeletű mondás. S valóban, az egykor nagy kiterjedésű pusztaváros múltja és kultúrája igen változatos képet mutat.

Már az őskorban éltek itt emberek. Több település nyomát is megtalálták itt a kutatók. A halászat, a vadászat és a földművelés is megélhetést biztosított az ittenieknek. Az ókortól hadi- és kereskedelmi utak épültek ki a környéken. Állandóan éltek emberek ezen a területen. Szarmaták, avarok és kelták nyomait is megtalálni.

A honfoglaló magyarság is meglelte itt az otthonát. Számos középkori település nyomát lelni még ma is meg. Sok templom épült a mai város területén és környékén. A tatárjárás megritkította a lakosságot, de a betelepülő szilaj kunok új lendületet adtak a vidéknek. 1366-ban említik először a helység nevét az oklevelek. Ekkoriban vásár- és búcsújáró várossá lett Halas. A török korban többször is elpusztult, de a 17. század elején újratelepítették. A térség legnagyobb református mezővárosává nőtte ki magát. 1703. október 5-én a Rákóczi szabadság harc egyik legvéresebb csatája itt zajlott le. 234 kuruc maradt a csatatéren, emlékükre állították a Búsuló kuruc szobrát.

A Habsburgok a többi jászkun településsel együtt eladták a Német Lovagrendnek. Ez a megaláztatás és „idegen uralom” nem tetszett az itt élőknek, ezért önmegváltási mozgalmat indítottak, amely igen nagy sikert eredményezett. 1745. május 6-án Mária Terézia királynő ellenjegyezte az önmegváltás (redempció) dokumentumát. Ezáltal létrejött az első magyarországi jobbágyfelszabadítás, hiszen a Jászkunság területén (elvileg) mindenki szabad emberré vált.

A 18. századtól egyre szaporodó betelepítések és betelepülések nyomán megjelennek a városban a római katolikusok, az evangélikusok, az izraeliták, az ortodoxok, a délszlávok, a görögök, a cigányok stb. 1848-ban Halas egy emberként állt ki a forradalom mellett. A nemzetőrség, a honvédség és a szabad csapatok állományában sok-sok halasi férfi harcolt.

1872-től közel negyedévszázadig Vári Szabó István lett Kiskunhalas első polgármestere. (1876-tól Kiskunhalast Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez csatolták.) Számtalan fejlesztés és egy modernizált mezőváros köszönhető a település első emberének és tevékenységének. Pénzintézetek, vállalkozások létrejötte, iskolaépítések, valamint telefon- és vasúthálózat létesítése mellett sok olyan pozitív változás következett be, amelyek a mai napig meghatározzák a város arculatát. 112 ezer kat. hold területével az ország egyik legnagyobb határú városa volt.

Az első világégésben több, mint ezer halasi férfi veszett oda. A második világháború sem kímélte Kiskunhalast. Sok ezer embert vonultattak be a hadseregbe, akik közül több százan lettek a frontok áldozatai. 1944-ben gettósították és deportálták a helyi zsidókat. 1944. októbertől állandó harcok voltak a város határában. A szovjet katonai megszállást követően zabrálások, malenkij robot, sváb- és kuláküldözés sanyargatta a polgári lakosságot.

1950-től a tanácsi rendszerben Kiskunhalas Bács-Kiskun megye része lett. 1956 októberében a forradalmi események a települést is elérték: kommunista ellenes tüntetések, szobordöntés, forradalmi bizottság valamint munkás- és katonatanácsok megalakulása, sortűz és országosan példa nélkül álló demokratikus választás. A szocialista korszakban a városra az iparosítás volt jellemző. A kisüzemek és kézművesség visszaszorult. TSZ-ek és állami gazdaság lépett a paraszti földművelés helyébe. Külterületének döntő hányadát elveszítette, de járási központként továbbra is vezető szerepet töltött be a térségben. Iparosítása az 1970-es évektől vált nagyobb arányúvá; a feldolgozóipar lett a helyi gazdaság legjelentősebb ágazata. A feltárt kőolaj- és földgáz lelőhelyek szintén hozzájárultak a város fejlődéséhez. A 2000-es évek második felében a gazdasági válság következtében több nagy gyár is bezárta kapuit. Ebből a sokkból napjainkban kezd felocsúdni a város.

Kiskunhalas gazdag testvér-települési hálóval büszkélkedhet: Aizkraukle (Lettország), Hódmezővásárhely, Magyarkanizsa (Szerbia), Kronach (Németország), Nowy Sącz (Lengyelország), Sepsiszentgyörgy (Románia). Továbbá kulturális és sportkapcsolatok terén a Vajdaságban Szabadkával és Ómoravicával, Németországban továbbá Eppstein várossal állunk baráti kapcsolatban. Kiemelkedő, tartalmas partnervárosi tevékenysége elismeréseként a város 1999-ben Európa Diplomát, 2001-ben Becsületzászlót, 2005-ben Díszplakettet vehetett át az Európa Tanácstól.

(Forrás: Végső István történész)

Hol vagyok? Kiskunhalas / Történelem
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai