Kiskunhalas

Szabadka

Ország: Szerb Köztársaság
Postai irányítószám: RS-24000
Lakosainak száma: 100000
Testvérvárosi kapcsolat kezdete: 2016. február 26.
Távolsága Kiskunhalastól: 45 km

Elérhetőség:
Szabadka Város
Polgármesteri Hivatal
RS – 24000 Szabadka
Szabadság tér 1.
Honlap: www.subotica.rs

 

Szabadka a Szerb Köztársaság legészakibb fekvésű városa. A szerb-magyar határtól 10 kilométerre található. A Pannon-síkság szívében elterülő várost évszázados hagyományok, a kultúrák sokszínűsége és gazdagsága jellemzi. A város valamint a 18 települést magában foglaló községi székhely 1008 négyzetkilométer területet ölel fel. Szabadka a Vajdaság második legnagyobb városa.

 

 

 

Történelmi múlt

Szabadka alapításának időpontját a 13. század közepére tehetjük, a tatárpusztítás utáni évekre, IV. Béla király idejére. A várost először egy 1391-ben kelt okiratban említik, Zabotka néven. A későbbi századok folyamán Szabadkának sok névváltozata létezett: Szabatka, Subotica, Szent Mária, Maria Theresiopolis, Theresienstadt. 1439-ig királyi birtok volt, ekkor a Hunyadiak birtokába került. Ez időben jelentős településnek számított, mert egy ekkor kelt okmányban oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezték meg. A város és környéke ezután többször is gazdát cserélt. Az 1514-es parasztfelkelés idején a keresztes parasztok és az ellenük jött szerémségi szerbek is nagy pusztítást végeztek, a várost is nagy károk érték. A mohácsi csata utáni időkben, az 1526 utáni években Csernoevics Nenád, aki szerb despotává nevezte ki magát, szerb, tót, oláh, és bolgár parasztokból álló felfegyverzett seregével bevonult Szabadkára. Az akkor betelepült szlávok később állandó lakosaivá váltak a városnak és környékének. A török hódoltság korából szinte semmilyen adat nem található a városról. Feltételezhető, hogy 1543-ban Szabadka az újonnan szerveződött szegedi szandzsákhoz (török közigazgatási terület) tartozott. 1686-ban Szegedet feladta a török báró Wallis Györgynek, így Szabadka is felszabadult a török iga alól. A vármegye megszabadult ugyan a törököktől, de igen szomorú látványt nyújtott: a messze elnyúló síkságokon néma csend uralkodott, átjárhatatlan bozótosokkal, bűzös mocsarakkal, kietlen homokos pusztákkal. A valaha itt élt népeknek nyomát sem találjuk.

Az elkövetkező évtizedekben szerbeket és bunyevácokat telepítenek ide, akiknek kötelességük volt bármikor a török ellen harcolni. A terület határőrvidéknek számított. Az 1700-as évek elején, egészen az 1711-es szatmári békéig a Rákóczi-szabadságharc miatt újból rablások és kölcsönös megtorlások színhelye lett a város területe. Szabadka az 1743. év május hó 7-én kelt szabadságlevél szerint szabadalmazott kamarai mezővárossá lett, majdnem teljes szabad királyi városi jogokkal. Teljes jogait 1779-ben kapta meg.

Az 1848-as forradalom évében jelentős esemény volt a május 23-i városi tisztviselő- és képviselőválasztás. 1849 elején a magyar kormány itt egyesítette a polgári és katonai kormányzást gróf Batthyány Kázmér kormánybiztos kezében. A nemzeti ügy elbukásával a városi tiszti kar elmenekült és július 30-án Ramberg osztrák tábornok bevonult Szabadkára. A kiegyezés után az első világháborúig a város gyorsan fejlődött, a huszadik század elején már százezer lakosa volt.

Az első világháború végén, 1918. november 13-án a szerb és a francia csapatok bevonultak a városba. Szabadkát 1920. június 4-én, a trianoni tárgyalások során véglegesen Jugoszláviához csatolták.

A második világháború elején, 1941. április 12-én Szabadkát a magyar honvédség szállta meg. A Vörös Hadsereg és a szabadkai partizánosztag katonái 1944. október 10-én foglalták el a várost, Szabadkán véget ért a második világháború.

 

   

 

Oktatás, művelődés

Szabadka Község területén az oktatás 21 általános iskolában folyik. A városban 13, a hozzátartozó településeken 8 általános iskola várja a kisdiákokat. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára két speciális iskola működik. Továbbtanulási lehetőségre a város 7 középiskolájában nyílik lehetőség. A szabadkai Szabadegyetem keretében működik a Felnőttek Iskolája. A lakosság kulturális igényeinek kielégítéséről 3 színház, számos filmszínház, múzeum, egyesület, helyi televízió és rádióstúdió gondoskodik.

 

Rendezvények, népünnepélyek

Szabadka évenként visszatérő nagy rendezvényei között említésre méltó a Nemzetközi Expo, a Nemzetközi Vállalkozói Vásár, az Oton Tomanic Nemzetközi Gyermekfesztivál, a Palicsi Filmfesztivál, és a Nyári Színházi Esték, a Szüreti Napok. Legnagyobb hagyománya talán a Duzijanca aratóünnepnek van. Évszázadok óta minden földműves családnak örömet, vidámságot és gazdasági eredményt jelentett az aratás sikeres befejezése. Ezt az örömet a gazda megosztotta az aratóival, a kaszásokkal, a marokszedőkkel. Az aratás ünnepét mélyen áthatotta a vallásosság, a hálaadás Istennek a betakarított termésért. Rajic Blasko plébános már 1911-ben jelentős, a hálaadó szentmiséhez kapcsolódó aratóünnepet szervezett. 1968 óta az aratóünnephez kulturális rendezvények kapcsolódnak – az aratók versenye, az aratóbál (veliko kolo), a legszebb aratópár megválasztása. Az aratók nagygyűlését, az ünnepi felvonulást, a kirakatrendezők versenyét, a lóversenyt nem csak a város, hanem a környék legnagyobb turistacsalogató látványosságai közé sorolhatjuk.