Kiskunhalas

Építészet, műemlékek

 

A török pusztítás eltüntette a korábbi századok épületeit. A földből, agyagból épített lakóházak nem időtállóak. Legrégebbi építészeti emlékek a 18. századból maradtak fenn.

A klasszicizáló későbarokk stílusú mai református templom 1772-ben, ill. 1814-1823 között épült a korábbi templomok helyére. A 19. század eleji építkezést Schwörtz János és Frigyes tervei szerint végezték. Értékes az empire stílusú szószék és papi ülőhely. Különlegesség a szégyenkő a templom külső falánál. A barokk stílusú római katolikus templom 1770-ben készült el, a katolikusok újratelepedését követően. Építője Gföller Jakab. A templomot 1940-ben bővítették háromezer személy befogadására. Érdemes megnézni a katolikus templom mellé áttelepített Kálváriát. Fő értéke a két lator népies barokk szobra a 19. század elejéről. A Zsinagóga 1857-1860 között épült klasszicista romantikus stílusban.

                                   Református templom                                                   

 

A klasszicista városházát Fischer Ágoston tervei szerint 1833-1834-ben építették. A háztömbnyi szecessziós városháza Hikisch Rezső tervei alapján 1906-ban készült el.

Az oktatási és művelődési célokra emelt épületek közül ki kell emelni a Szilády Áron nevét viselő gimnáziumot, amely 1892-ben Kauser József tervei alapján épült és a halasi csipke otthonát a Csipkeházat, amely 1935-ben készült a hagyományos tornácos parasztház mintájára.    

 

A régi lakóépületek közül már alig találni. A Tabánban még láthatunk néhány, néprajzi szempontból érdekes parasztházat. Említést érdemel a Tájház (Marx tér 1.), a Sóstói Csárda (Sóstó), a boltíves tornácú Végh-kúria (Bajcsy-Zs. u. 5.). A megmaradt polgárházak helyi védelem alatt állnak. A Sáfrik-féle szélmalom ipartörténeti emlék, a 19. század második felében épült, műemléki helyreállítása 1966-ban fejeződött be. Ennek köszönhetően ma is működőképes és látogatható. Érdemes még elsétálni a régi, műemlék jellegű református temetőbe, ahol a jeles halasiak sírjai és a sírkő kert a város múltjáról mesél. Kiskunhalas építészeti emlékei között kalauzol a múzeumi sorozatban, 2001-ben kiadott könyv. A város mai építészetére a harmonikus fejlesztés jellemző. Ezt a tudatos törekvést jutalmazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1988-ban kiadott Hild-éremmel.

Halast számos szobor, emléktábla díszíti. A látogató megnézheti a halasi csata emlékművét Damkó József Búsuló kuruc című, kuruc szobornak emlegetett művét. Az első világháború elesett hőseinek emlékművét, a második világháború áldozatainak új emlékoszlopát. Az utóbbiak közelében Szilády Áron mellszobra található. Már tradíció, hogy évente újabb műalkotással gazdagodik a város. A városból elszármazott Mozer Ilonának és férjének Barth Károlynak köszönhető az utóbbi években avatott Csipkevarrók szobor, Thorma János mellszobor.