Látnivalók

 

Városháza

Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján. A szecessziós bővítés 1906-ban készült el Hikisch Rezső és Kotál Henrik elképzelései alapján.

6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.
 

 

 

Halasi Civilház- Végh-kúria

Nyitva tartás idején (h-p: 10-18 ó) vagy előzetes bejelentkezés után látogatható, használható. 

Elérhetőség: 77/423-232
Várunk minden civil és közösségszervező csapatot és személyt egyesületi, családi programok, rendezvények megtartása érdekében.
Egész évben látogatható! (Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)

Kiskunhalas, Bajcsy-Zsilinszky u. 5.

 

 

Tájház

Egész évben látogatható!
Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés után látogatható. Elérhetőség: 77/423-232
Belépődíjak: felnőtt: 300Ft, diák, nyugdíjas: 200Ft
 
Eredetileg 1750 körül, redemptus telekre épült ide ház. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel.A Tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.(Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)
 

Kiskunhalas, Eskü tér 1.

 

 

 

 

Sáfrik-féle szélmalom

Egész évben látogatható!
Nyitva tartás idején vagy előzetes bejelentkezés útán látogatható. Elérhetőség: 77/423-232
Belépődíjak: felnőtt 300Ft, diák, nyugdíjas: 200Ft
 
A ma Sáfrik malomként ismert, védett malomépületet 1861 és 67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes malom fala vályogtéglából épült. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át, kívülről pedig téglaköpennyel burkolta. A malomépület így mintegy 15 méter magas lett, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik.
A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő. 1940-től takarmánydarálóként működött. A ma is működőképes ipartörténeti építmény 1964-66 között Mendele Ferenc tervei alapján műemlékként újították fel, majd ezt követően műemlékké nyilvánították. A Sáfrik malom Kiskunhalas egyik első országosan védett műemlék épülete volt. 
(Üzemeltető: Halasi Média és Kultúra Nonprofit Szolgáltató Kft.)
 

Kiskunhalas, Kölcsey u. 22.


   

 

 

Thorma János Múzeum

Kiskunhalas szülötte a híres századfordulós festőművész Thorma János. Az ő nevét viseli a múzeum, ahol a Thorma Galériában a festő több alkotását csodálhatják meg a látogatók. Együtt látható itt Thorma két legnagyobb történelmi festménye a "Talpra magyar" és az "Aradi vértanúk". A múzeum egyéb állandó kiállításai: Magyarországi pénzek-kiskunhalasi érmek, jelvények- numizmatikai kiállítás, Halas, a kiskun mezőváros 17-19. századi helytörténet és néprajz, Kincsek a homokban

6400 Kiskunhalas, Köztársaság u. 2.
Bővebben: www.muzeum.halas.hu
 

 

Alsóvárosi Római Katolikus Templom

A középkori plébánia a török hódoltság után megszűnt, újraalapítása 1769-ben történt. A Szentháromság téren az 1770 körül Gföller Jakab vezetésével késő barokk stílusban emelték, a szentélyt 1937-ben lebontva a kereszthajóval és új szentéllyel bővítették. A templom Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére lett felszentelve. Főoltárának képe Péter és Pál búcsúját ábrázolja kivégzésük előtt. A gazdag ornamentális keretezésű freskókat Karol Malczyk és Pawlik Milanda menekült lengyel festőházaspár készítette 1944-ben. 2012-ben új orgona került a templomba. A templom melletti parkban 1825-ből származó népies barokk Kálvária, Szentháromság-szobor (1910) és Nepomuki Szent János alakja (1928) látható. Érdekesség, hogy a latort kötéllel feszítették a keresztre. A templom külső felújítása 1992-1994-ben történt. A háború előtt a Kalocsai Iskolanővérek működtettek iskolát, 1997 szeptemberétől a Szent József Katolikus Általános Iskola, valamint 2012 szeptemberétől a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola végzi a katolikus szellemű oktatást és nevelést.
6400 Kiskunhalas, Szentháromság tér
Bőbben: www.halasplebania.hu
 

 

Református Templom

A Bethlen Gábor térhez észak felől csatlakozó Hősök terén emelkedik a Református templom. A templom 1667-ben épült, 1702-ben tornyot építette a nyugati végéhez.  Barokk, majd klasszicista stílusban bővítették. Déli külső falán dombormű emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály halasi látogatására.  A templom oldalán bazalt szégyenkő idézi a letűnt korok 1792-ig alkalmazott büntetési formáját: erre ültették vagy állították közmegvetésre azokat, akiket bűnösnek ítéltek különböző vétkek elkövetésében (például, ha valaki vasárnap munkát végzett, lopott, házasságtörést követett el, paráználkodott, hazudott, káromkodott, felebarátját sértegette vagy szidalmazta).

6400 Kiskunhalas, Hősök tere 1.
Bővebben: www.aldasbekesseg.hu
 

 

 

 

Református temető és sírkert

A temető értékei a síremlékek, a szép képzőművészeti alkotások, a sírfeliratok gazdagsága, és a város nagyjainak sírjai: kiskun kapitányok, főbírák, tisztségviselők, 48-as katonák, polgármesterek, református lelkészek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, írók, a református gimnázium tanárai. A kiskunhalasi református öreg temető valóban beszédes őre a halasi, a kun települések és Magyarország történetének. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001. július 4-én a Nemzeti Sírkert részévé minősítette a temetőt.

6400 Kiskunhalas, Kárpát u.

 

 

Zsinagóga

Egyedülálló zsidó jellegű látnivaló, hazánkban egyedül itt maradt meg épen és használatban hitközségi létesítmény-együttes. A jó állapotú, a hitközség önerejéből renovált zsinagóga mellett téli templomot, rabbilakást, hitközségi székházat, iskolát és vágodát találunk. Egyedül a rituális fürdőt bontották te. A hitközség a XIX. század elején alakult, az első anyakönyvi bejegyzések 1800-ban íródtak. Jelenlegi tagjai híven őrzik elődeik hagyományait és hagyatékát.

6400 Kiskunhalas, Petőfi Sándor u. 1.
Bővebben: www.kiskunhalasizsidosag.hu

 

 

Szilády Áron Református Gimnázium

A Szilády Áron Református Gimnázium történetének kezdetei feltehetőleg a XVI. század közepén megkezdődött reformációig nyúlnak vissza, s 1592-ben már a reformátusok latin iskolájáról is tudunk. A hódoltság idején a betelepülő reformátusság mentette meg a várost az elnéptelenedéstől. Szultáni birtokként bizonyos önállóságot és kiváltságokat élvezve fejlődésnek is indult. Az egyház megerősödött, iskolája a Debreceni Kollégium particulájaként, annak támogatásával működött.
Az első írásos említés iskolánkról a „Schola Reformata Halasiensis”-ről a debreceni akadémikusok anyakönyvében található, mely megemlíti, hogy az 1660-ban subscribált Selymeri János Halasra ment rectornak. Az akkori tanárképzés sajátosságai miatt gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. A „schola reformata halasiensis”-t 1822-től nevezték gimnáziumnak. A gimnázium neoreneszánsz épülete 1892-ben épült Kauser József tervei szerint. Jeles tanárai voltak egykor Szilády Áron (1837-1922) irodalomtörténész és Thúry József (1861-1906) nyelvész, turkológus. Az épületben található Szilády Galériában időszakos képzőművészeti kiállításokat rendeznek, könyvtárában ritkaságokra lelhetünk.

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 14. 
Bővebben: www.szilady.net

 

Vadászati trófeák gyűjteménye

A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskolában tekinthetik meg az érdeklődők a gyűjteményt.

6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 39.

 

 

Csillagvizsgáló

A II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola épületétől néhány háztömbnyire található a Csillagászati Obszervatórium. A csillagvizsgáló 1983 vége óta nyújt lehetőséget az égbolt csodáival való találkozásra a csillagászat iránt érdeklődők számára. A csillagvizsgáló működéséhez a bemutatásokon, ismeretterjesztésen kívül jelentős rendezvények kapcsolódnak, mint például az évente megrendezésre kerülő Csillagászati Napok. A csillagvizsgáló 1995 óta alapító tagként kapcsolódik a SOLARIS Napfizikai és Orvosbilógiai Alapítvány kutatómunkájához.

Kiskunhalas, Kossuth u. 43.

 

Csipkevarrók szobor

A Csipkeház bejáratánál található a Csipkevarrók című szobor.  Az alkotás Markovits Máriát és Dékáni Árpádot ábrázolja.  A szobor Mózer Ilona és Barth Károly műve és 1994-ben készült.

6400 Kiskunhalas, Kossuth u.

 

 

 

 

Búsuló kuruc szobra

Damkó József alkotása az 1703-as halasi csata kuruc halottainak emlékére, az ország első, és sokáig egyetlen köztéri kurucszobra volt.

6400 Kiskunhalas Kossuth u.- Bercsényi u.

 

 

 

 

 

 

I. világháború hősi halottainak emlékműve

„A felállítás ideje: 1926. jún. 13. A korabeli fényképek és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet leleplezte dr. Thuróczy Dezsõ polgármester, ünnepi beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselõ.” (Forrás: Felső-Bácska 1926. jún. 18; Szakál Aurél: Kiskunhalas anno 1994. 176. és 193. kép)
Az emlékművet Hikisch Rezső építész tervezte, a mészkő szobrokat Szentgyörgyi István szobrászművész faragta. 

6400 Kiskunhalas, Hősök tere
Bővebben: www.kozterkep.hu

 

 

 

II. világháborús emlékmű

Az 5,2 méter magas vasszerkezetű vörösrézborítású oszlopon kb. 1000 elesett katona, mártír, áldozat neve van felírva. 1991. november elsején az avató beszédet Tóth Zoltán polgármester mondta. Az emlékmű oldalain található neveket Vass Lajos iskolaigazgató gyűjtötte és ajándékozta a városnak. Az utcakő talpazatot és a hozzá vezető utakat Székely Tibor tervezte. Az emlékmű felállításával kapcsolatos munkákat a Városvédő Egyesület fogta össze, Dóka József, Dóczi Károlyné, Rácz-Fodor Mihály és Székely Tibor irányításával.(Forrás:Halasi Tükör 1991. nov. 1; Vass Lajos-Vass Aranka: Hol vannak a katonák? Halasi Téka 18. Kkh. 1996. 243-290.)

6400 Kiskunhalas, Hősök tere

 

Női lovas szobra

Az 1953. augusztus 20-án felavatott Népstadionhoz kapcsolódva - számos sport témájú alkotás készült. Az állomásépület keleti, illetve nyugati bejárata elé, a széles lépcsőfeljárat két végére Szabó Iván egy női, illetve Pátzay Pál egy férfi lovast ábrázoló szobra került volna. Mindkét alkotásnak 1953-ban készen állt már a gipszmintája, s a következő évben bronzba is öntötték őket. Így a két szobor ma is látható. Szabó Iván alkotását, a Sportlovasnőt 1972-ben Kiskunhalas központjában állították fel, Pátzay műve, a Sportlovas Budapesten maradt. A halasi szobor talapzatán 2010-ben a 40. Nemzetközi Díjugrató Lovasverseny részeként avatták fel a Halas Lovas Magyar Bajnokai Falat. Tóth Balázs alapító célja azt volt, hogy a három márványtáblán elhelyezett lovasok neveivel örök emléket állítson azoknak a halasi lovasoknak, akik a lovassportok bármely szakágában, bármely korosztályában egyéni vagy csapat magyar bajnoki címet értek el 1950 és 2010 között. 131 név és 65 évszám jelzi azt a gazdag sportmúltat, amit a kiskunhalasi lovassport képvisel.

6400 Kiskunhalas, Hősök ligete
Bőbben: www.lovasok.hu

 

Nádas-sziget és parkerdő


Kiskunhalas két legújabb helyi védett területét 2005. júniusában nyilvánították védetté. A Sóstó az egykori gazdag vízi világot idézi, amikor még Kiskunhalast tavak mocsarak, vizenyős laposok jellemezték. A Nádas-sziget 8.7 ha, míg a Sóstó Parkerdő 19.6 ha. Nagyságú.Mindkét helyi védettségű terület a halasi Sóstó szerves részét képezi. A helybeliek kedvelt kirándulóhelye ez, mivel itt található a klasszicista stílusú, híres Sóstó Csárda. A tó kiépített partszakasza strandolásra is alkalmas. A helyi horgászegyesület, pedig példamutató módon kezeli a tó környezetét, és gondoskodik az állandó haltelepítésről. Napi jeggyel is lehet itt horgászi. A tó partján kilátó és információs tábla van. A tó melletti parkerdő bejáratánál turulsólymos oszlop fogadja a látogatót. Az erdőben piknikhelyek vannak kialakítva. A Parkerdő egyben a környezeti nevelés színtere is.
Számos kulturális, tömeg- és társadalmi rendezvény helyszíne a Sóstó tágabb környezete. E több funkciós hasznosítás ellenére is komoly pozitívuma a helyszínnek, hogy a tömegturizmus és természetvédelmi tevékenység összeegyeztethető.
6400 Kiskunhalas, 53-as főút mentén-Északi városkapu

 

Fejetéki mocsár

A várostól északnyugatra az 53-as úttól balra húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő Fejetéki-mocsár természetvédelmi terület. Egykoron, a lecsapolások és vízrendezések előtt a XX. sz. közepéig az egész Duna-Tisza közén, így Kiskunhalason is, kiterjedt mocsárvilág volt. A homokbuckákkal tarkított tájra a meleg, száraz éghajlat következtében szárazságtűrő, homoki növényzet telepedett. A buckaközi részeken azonban a viszonylagosan magas talajvízállásnak köszönhetően állandó volt a vízborítás, mely lehetővé tette a mocsaras, vizenyős területek kialakulását. Az így kialakult tavak és mocsarak vízellátását a talajvíz és a csapadék biztosította.
Az éghajlat szárazodásának és a már említett lecsapolásoknak köszönhetően a talajvízszint jelentősen lesüllyedt és a vízutánpótlás egyre bizonytalanabbá vált. A korábbi időszak kedvezett a tőzegképződési folyamatoknak, melyek azonban a Dong-éri főcsatorna megépítésével leálltak.
A tőzeges talaj jelenlétére utal a terület növényzeti képe is. A mélyebb részeken viszonylag fajszegény, fűzbokrokkal tarkított mocsári nádasokat találunk, szegélyükben pedig értékes növénytársulások (zsombéksásosok, semlyéksásosok) húzódnak meg. Ezen társulások jellemző faja maga a zsombéksás (Carex elata). Ezek a növények sokszor egy-, másfél méterre is megnőnek jellegzetes oszlopszerű formákat alkotva. Egykor a pásztorok kiszárították és ülőkének használták őket. A zsombékok közötti semlyékek rejtik a Duna-Tisza köze egyik legritkább növényét, a vidrafüvet (Menyanthes trifoliata). A legmagasabban fekvő területeken már a kiszáradó láprétek jellemző fajai találhatók meg. Ilyenek például a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopea), a mocsári kosbor (Orchis laxiflora ssp. palustris), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a vitézkosbor (Orchis militaris), a fehér májvirág (Parnassia palustris), a buglyos szegfű (Dianthus superbus) és a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe). Sajnos a terület fokozatosan szárad ki és ez együtt jár a védett növényritkaságok eltűnésével is. A Fejetéki-mocsár a város É-i részén terül el, mintegy 26 hektáron. 1992-ben nyilvánították a mocsarat országosan védett természeti területté.
A terület szabadon látogatható, természetvédelmi kezelője a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.