Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. december 15. | Ma Valér napja van.

Kulturális örökség

10
10
2017

Szathmáry Sándor (1853. Kiskunhalas - 1912. márc. 24. Kiskunhalas) gimnáziumi tanár, igazgató. A gimnázium 8 évfolyamát a helyi ref. gimnáziumban végezte el. Érettségi után Budapesten, a Műegyetemen tanult. Anyagi okok miatt tanulmányait többször is megszakította, s helyettesítő tanárként munkát vállalt a gimnáziumban. 1878-ban az egyik segédtanári állásra megválasztották. Ekkor már tanári alapvizsgája volt. Tanár oklevelét 1881-ben szerezte meg. Hat éven át mindig az első évfolyamosoknak tanított latint, számtant és fizikát. 1899-ben  a ref. egyháztanács a gimnázium igazgatójává nevezte ki. Az 1905-ben lejáró mandátumát meghosszabbították. 1911-ben egyszerre vált meg az iskolától és az igazgatóságtól. Ezt követően főleg gazdálkodással foglalkozott. Házassága révén jelentős földbirtokra tett szert, feleségével közös birtokán a környék gyümölcstermesztésének alapjait tették le, meghonosítva és terjesztve a Kieffer-körtét. Sokat tett a gyümölcs értékesítésének terén is. A Nemzeti Munkapárt helyi vezetője volt. A párt alapszabályába foglaltatta, hogy amennyiben az megszűnne, székházát a gimnázium örökli internátus céljára. Így juthatott a Mungó Kör egyházi tulajdonba, s lett a gimnázium internátusa. 1912-ben egy fehértói téli vadászat után fogatával mély árokba borult és meghalt. Sírja a ref. temetőben található. Szathmáry Sándor a kiskunhalasi gimnázium érdemes igazgatója és tanára volt. A halasi polgárok életének jobbítása, a Kieffer-körte népszerűsítése, továbbá oktatói-nevelői munkássága révén felvétele indokolt a Helyi Értéktárba. A nemzeti értékekkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 234.

10
10
2017

Éliás Antal (1913. augusztus 7. Orosháza – 1996. feburár 6. Kiskunhalas) cukrászmester. Édesapja Éliás Antal ács, édesanyja Dafkó Etel volt. Az elemi iskola négy osztályát, valamint a polgári fiúiskola négy osztályát Orosházán végezte el. 1927-ben továbbtanulását a kitört gazdasági válság megakadályozta, így munkát kellett vállalnia. 1937. december 27.-én sikeres vizsga után üveges mester lett. A cukrászattal először az orosházi Jantyik nevű cukrásznál ismerkedett meg. Később onnan hívták be katonának Kiskunhalasra, s ezután már itt is maradt. Leszerelése után Budapestre ment és ott tanulta ki a cukrászmesterséget, majd készült fel segéd, és mestervizsgára, a József-körúti Szavarov-féle cukrászdában. 1939. december 18.-án sikeres cukrász mestervizsgát tett és visszatért Kiskunhalasra. Időközben megnősült. 1951 februárjában cukrászdáját államosították, de megmaradt vezetői tisztségében. 1970. szeptember 24.-én újból házasságot kötött, felesége Jung Mária Terézia volt. Vele megnyitották az átépített és korszerűen berendezett Székely utcai cukrászdájukat. Éliás Antal 1996 februárjában halt meg Kiskunhalason. Nevét ma az Éliás Cukrászda viseli, Székely utcai háza mellett. Éliás Antal városunk talán legtekintélyesebb cukrászmestere volt. Felvétele indokolt a Helyi Értéktárba. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 171-172.

10
10
2017

Tooth János (1774. febr. 5. Karcag - 1826. szept. 6. Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkor megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ezévben a jegyzőségről lemondott és a s ref. egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megye esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a ref. egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő eredményeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján írta meg a város és a ref. egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot. Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszkereshetővé váltak adatok a város múltjából. A helytörténeti kutatások terén szerzett érdemei miatt felvétele indokolt a Helyi Értéktárba. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 241-242. Végső István: Kiskunhalas- Helytörténeti olvasókönyv 2. Kiskunhalas története a 19. és a 20. században. Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, 2005.

10
10
2017

Gyenizse Antal (1823. Kiskunhalas - ?) parasztverselő. Kisbirtokos családból származott. Húsz évesen megnősült, egy fia és három lánya született. Fiát családja biztatására gimnáziumba iratta, akiből később híres ügyvéd lett Halason. Gyenizse Antal sokat vitázott a fiával, mivel az nem folytatta a gazdálkodást, s így öreg korában meg kellett válnia szeretett földjétől. Fiával való rossz viszonya miatt 35 évi házasság után feleségétől is elvált. Üres óráiban verseket költött. Verseiben a múlt siratása, a kesergő kuruc dalok hangja szólal meg, valamint a föld után sírva járó paraszt vigasztalansága és keserve árad. Versei, néhány kivételtől eltekintve elkallódtak. A Halas város határa mikénti elpusztulásának gyászos vázlata c. költeményét Nagy Czirok László mentette át az utókor számára. Gyenizse Antal, Gózon István és mások mellett városunk egyik ismert parasztverselője. Felvétele indokolt a Helyi Értéktárba. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Janó Ákos: Kiskun parasztverselők. Kiskunhalas Város Önkormányzata, Thorma János Múzeum, 2001. Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 181.

10
10
2017

Zseny József ( 1860. augusztus 12.Kiskunhalas- 1931. szeptember 1. Budapest) jogász, Pest megye főjegyzője. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak a turulos nemzeti zászlót. Az ő kezdeményezésére állították fel a budapesti Városligetben a két világrész magyarságának kapcsolatát is szimbolizáló Washington-szobrot. Műve: Nemzeti zászlónk Amerikában (Budapest,1903.) Zseny József  életműve ajánlott a Helyi Értéktárba történő felvételre. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasró. Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 215.

10
10
2017

Szombati Károly (1905. jan. 27. Kiskunhalas–1976.dec.20. Kiskunhalas) orvos, sakkozó. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kiskunhalason végezte el, 1923-ban érettségizett. Érettségi után Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen szerzett 1929-ben diplomát. Ezután a kiskunhalasi kórházban dolgozott, mint kórházi főorvos. 1933-ban városi orvossá nevezték ki, ott dolgozott 1950-ig. 1950-től a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. 1955-ben megnősült, felesége Suba Irma ének-zene tanár volt. 1965-től nyugdíjazásáig a városi, majd a járási KÖJÁL főorvosa lett. Zeneszeretete mellett nagy érdeklődést mutatott a sakk, mint szellemi sport iránt. Sorra nyerte a városi, területi és megyei egyéni sakkversenyeket. Első osztályú minősítést szerzett. A kiskunhalasi sakkcsapat éljátékosa volt, haláláig aktív sakkozó maradt. A városi egyéni sakkbajnokságot 1978-tól dr. Szombati Károlyról nevezték el, melyet minden évben megrendez a Kiskunhalasi Városi Sakkszövetség. Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét rendezvény őrzi.Szombati Károly, mint kiváló orvos és a kiskunhalasi sakkélet megalapozója érdemes a Helyi Értéktárba történő felvételre.A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach. Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 237.

10
10
2017

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett, ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak, ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztöltény-gyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közélet, főleg az ipar- és kereskedelmi közügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának, valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett. A kiskunhalasi származású Brázay Kálmán széles látókörű műveltsége, továbbá a halasiakért tett erőfeszítései nyomán ajánlott a Helyi Értéktárba történő felvételre. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas Almanach, Városismertető az ezredfordulós Kiskunhalasról, Kiskunhalas, Kiskunhalas Város Önkormányzata, Kiskunhalas, 2002. 163.


24
09
2017

Porcelánminták hímzésével készít terítőket, szalvétákat, futókat, étkezési szetteket 100%-os kézimunkával. Termékeit a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, látta el nyilvántartási számmal, s engedélyezte iparművészeti termékként való értékesítésüket. Kézimunkái ún. vagdalásos technikával, míg a hímzések osztott hímző egy szálával, tűfestéses módszerrel készülnek. Előbbiek összhatásban úgy hatnak, mint egy festmény. A kézimunkák szélei csipkehorgolással, vagy pikózással készülnek. Mérete az asztallap méretének megfelelően változó. Alakja lehet szögletes, kerek, ovális. Kézimunkáinak alapszíne fehér, a Zsolnay mintához vajszínt használ. Kézimunkáinak anyaga napszövet, színtartó, mosógépben mosható, vasalható.
Munkái változatosságára jellemző, hogy minden porcelánminta megrendelést elfogad, ha az kézimunkára levarrható. A termékek eljutottak Európa szinte minden országába, valamint az óceánon túlra, sőt, a Távol-Keletre is. Jelenleg az országban 17 értékesítési helyre szállít, melybe beletartoznak a Zsolnay és Hollóházi gyárak mintaboltjai, valamint a Herendi gyár mellett lévő ajándékbolt is.
Országosan kuriózumnak számít munkássága, így tevékenységével városunk hírnevét gyarapítja, képviseli Kiskunhalast helyben és országszerte.  

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)
http://www.halasihimzes.atw.hu/

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.halasihimzes.atw.hu/

24
09
2017

Az egyesület alapvető célja a város arculatának megőrzése, az épített és természetes környezet megóvása, de emellett-a kifejezetten szakirányú egyesületek megalakulásáig-a lehetőségeihez mérten vállalkozik a város szellemi /azaz: történelmi, irodalmi, néprajzi, tudományos, képzőművészeti, stb./ értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási vonzáskörzetének, mindennemű értékének megőrzését, sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását. Az Egyesület alapító elnöke Rácz-Fodor Mihály volt, jelenlegi elnök Babud László.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
www.kiskunhalas.hu/civilek-kiskunhalas
Naprózsa (az Egyesület rendszeresen megjelenő kiadványa)
Rácz-Fodor Mihályné (szerk.): 20 éves a Városvédő és Városszépítő Egyesület 1988-2008. Kiskunhalas, 2008. 

A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
www.helyicivil.hu
www.kiskunhalas.hu/civilek-kiskunhalas

24
09
2017

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le. Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik. Az épületet Végh István nemesember építette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült. Később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át. 2013 óta a Halasi Civil Ház székhelye az épület. A Végh-ház a 19. század közepének megfelelően jellegzetes stílusban épült, tulajdonosuk egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán terült el. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előre haladtával egyre értékesebbé válik a Kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas Almanach, Kiskunhalas, 2002

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai