Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. november 12. | Ma Jónás és Renátó napja van.
Elektronikus ügyintézés

Természeti környezet

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.
Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.
Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.

Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai