Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2021. április 17. | Ma Rudolf napja van.

Természeti környezet

Kép: 53-as főút menti tölgyfa

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.
Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.

Kép: 53-as főút menti tölgyfa

Az 53-as sz. főút katolikus temető melletti szakaszánál álló hatalmas kocsányos tölgy városunk egyik természeti kincse és látványossága. A fa törzskerülete alapján kb. 250 esztendős. A múlt időket idéző, helyi védettségű tanúfa.
Az utcaképet meghatározó, helyi védettségű fa matuzsálem nagy természeti érték.

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

Az 1960-as évek második felében telepített fasor Kiskunhalas egyik legnagyobb egyedszámú védett ültetvénye. A 63 érett, nemes fából álló gesztenyesor egyedei egyenként 20-28 cm-es törzsátmérővel, 5-14 m-es lombkorona átmérővel rendelkeznek. A védett fasorok száma országosan jelentősen csökken, esztétikai, természeti és környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy minél jobban megbecsüljük őket. Kiskunhalas Város Önkormányzata 2015-ben önkormányzati rendelettel már védetté nyilvánította.

Kép: Csetényi-park

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

Kép: Csetényi-park

A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása. Védettségi szint: helyi jelentőségű. Kiterjedése: 18,08 hektár. A Csetényi parkot 2007-ben nyilvánították védetté. Mikor a kórház felől beérünk a parkba, a legszembetűnőbb a Kun Madonna szobra, melyet a XXX. Kun Világtalálkozó keretein belül adtak át 2009-ben. A szobor Szalai József művész-tanár alkotása.

Kép: Fejeték mocsár

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

Kép: Fejeték mocsár

A várostól (Kiskunhalas) északnyugatra lévő Nagy-tó lecsapolása után az északi részen lápos, mocsaras, kiszáradó láprét jött létre. Ez a Fejeték nevű rész, amelyet a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium 1992-ben védetté nyilvánított. A 25 hektáros terület a város északnyugati csücskénél található. Itt ritka és védett növények élnek. A két legértékesebb a fehér virágú vidrafű és a lilás színű posvány kakastaréj. További védetté nyilvánított növények: fehér májvirág, a sötétkék színű kornistárnics, a sallangos szirmú, a fehértől a liláig sokféle színárnyalatú buglyos szegfű. Mindezek nagyon szép látványt nyújtanak az arra járóknak.

Kép: Sóstó

Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.

Kép: Sóstó

Kiskunhalas egykoron a „vizek városa” volt, kiterjedt mocsárvilággal bírt. Jellemző, hogy a várost akkoriban csak egy irányból lehetett megközelíteni, a többi irányból a mocsarak és a tavak védelmet biztosítottak. A kiskunhalasi Sóstó kialakulásában a szél játszotta a döntő szerepet, mely a pleisztocén vége felé elindította a homokot és az egész Kiskunság területén ÉNy-DK irányú szélvájta mélyedéseket alakított ki. A Sóstó gyógyvízként is szolgált.
A Sóstót 1947-ben kisajátították, a megmaradt létesítményeket lebontották. Ezek után a tavat fürdésre nem használták, medre eliszaposodott. A tó egészen a múlt század közepéig összefüggött a Dong-éri főcsatorna vonalában lévő mélyebb területekkel, ami régi írásokban Halastó néven volt ismert. Aszályos években többször kiszáradt (például 1962-ben), azonban a csapadékosabb éveknek köszönhetően többször meg is áradt: 1937-ben, valamint 1940-41- ben is „árvizet” jegyeztek fel. A Dong-éri főcsatorna megépítésével a Sóstó maradt a város egyetlen nyílt vízfelületű természetes állóvize. A tónak hiába nincs felszíni lefolyása, a természetes utánpótlást csak a csapadék s a talajvíz-hozzáfolyás biztosítja. Ennek kiküszöbölésére 1984-óta két artézi kútból próbálják megoldani a vízutánpótlást. Jelenlegi állapota szerint a tó állóvíz, ezen belül kistó típusú természetes állóvíz, azaz kis felületű és sekély vízmélységű. Állandó területe 53,2 ha. Mélysége átlagosan 1-2 m között változik. A tó északi részén egy nagyobb kiterjedésű nádas sziget található, rajta egybibés galagonyabokrok valamint nagyrészt nádasok találhatók.