Asztali nézet
Akadálymentes nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2021. szeptember 26. | Ma Jusztina napja van.

Kulturális örökség

Kép: Bacsó László életműve

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 – Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.

Kép: Bacsó László életműve

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 – Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.

1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesületet, a mai Baranyi László Egyesület elődjét. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba.
Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét.

1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesületet, a mai Baranyi László Egyesület elődjét. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba.
Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét.

Kép: Brázay Kálmán életműve

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett.

Kép: Brázay Kálmán életműve

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett.

Kép: Búsuló kuruc-szobor

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.

Kép: Búsuló kuruc-szobor

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.

Kép: Csipkevarró szobor (Barth Károly és Mózer Ilona alkotása)

A csipkevarró szobor, Barth Károly és Mozer Ilona szobrászművészek alkotása, a Csipkeház bejáratánál (Kossuth u. 37./a) található. A szobor Markovits Máriát, az első csipkevarrót és Dékáni Árpádot, az első csipketervezőt ábrázolja. Az alkotás a Halasi Csipke Alapítvány által 1994-ben készült, örök emléket állítva a halasi csipke megteremtőinek. Az alkotás életnagyságúnál kisebb (4/5) méretarányban készült. A körülvevő enteriőr, a nyerstéglafal, pergolakerítés és díszburkolat Kuminka István főépítész tervei alapján készült.

Kép: Csipkevarró szobor (Barth Károly és Mózer Ilona alkotása)

A csipkevarró szobor, Barth Károly és Mozer Ilona szobrászművészek alkotása, a Csipkeház bejáratánál (Kossuth u. 37./a) található. A szobor Markovits Máriát, az első csipkevarrót és Dékáni Árpádot, az első csipketervezőt ábrázolja. Az alkotás a Halasi Csipke Alapítvány által 1994-ben készült, örök emléket állítva a halasi csipke megteremtőinek. Az alkotás életnagyságúnál kisebb (4/5) méretarányban készült. A körülvevő enteriőr, a nyerstéglafal, pergolakerítés és díszburkolat Kuminka István főépítész tervei alapján készült.

Kép: Csonka Mihály életműve

Csonka Mihály (1875. október 19., Kiskunhalas – 1964. február 24., Kiskunhalas) földműves, néprajzi író. Középbirtokos parasztcsaládból származott. A Felsővárosban lakott. Földműves munkája mellett ezermesternek is tartották. Nagy Czirok Lászlónak segített a halasi múzeum napi munkájában 1950 körül. Az 1950-es évek elejétől 1963-ig mintegy 2000 oldalnyi néprajzi jellegű visszaemlékezést írt le az ajánlott témakörökből. Ezeket a Thorma János Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Élete végén megkapta a népművészet mestere címet. A régi református temetőben nyugszik.
Csonka Mihály személyében térségünk, s talán az ország egyik legtermékenyebb néprajzi íróját tisztelhetjük. Munkássága figyelemre méltó az utókor számára.

Kép: Csonka Mihály életműve

Csonka Mihály (1875. október 19., Kiskunhalas – 1964. február 24., Kiskunhalas) földműves, néprajzi író. Középbirtokos parasztcsaládból származott. A Felsővárosban lakott. Földműves munkája mellett ezermesternek is tartották. Nagy Czirok Lászlónak segített a halasi múzeum napi munkájában 1950 körül. Az 1950-es évek elejétől 1963-ig mintegy 2000 oldalnyi néprajzi jellegű visszaemlékezést írt le az ajánlott témakörökből. Ezeket a Thorma János Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Élete végén megkapta a népművészet mestere címet. A régi református temetőben nyugszik.
Csonka Mihály személyében térségünk, s talán az ország egyik legtermékenyebb néprajzi íróját tisztelhetjük. Munkássága figyelemre méltó az utókor számára.

Kép: Damkó József életműve

Damkó József (1872. október 15., Németpróna – 1955. december 11., Budapest) szobrász. Több kitüntetés birtokosa: Erzsébet szoborpályázat II. díj (1902-03), Milacher kútpályázat II. díj, kis állami aranyérem (1907). 1889-93-ban a budapesti Iparrajziskolában, majd négy éven át Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1899-ben a párizsi Julian Akadémián tanul ösztöndíjjal. Az 1890-es években az Országház és a budavári palota épületszobrászati munkáiban vállalt szerepet. Az ország több vidékén folytatott néprajzi gyűjtőmunkát (Kalotaszeg, Kőrösfő). Pályafutásának kezdetén erre a gyűjtőmunkára alapozva éri el sikereit, elsősorban a kisplasztika, a népies zsánerszobrászat területén (Párizs, 1905; Róma, 1906; Velence. London, 1908). Első jelentősebb köztéri munkája a Kiskunhalason 1904. november 27-én felavatott Kuruc szobor (Búsuló kuruc), amely monumentalitása ellenére szintén a népies zsánerszobrászat, a melankolikus „magyar karakter” jegyeit hordozza magában. A szobor különlegessége, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig az egyetlen kuruc katonát ábrázoló köztéri alkotás volt. Damkó ezt követően Rómában élt, ahol elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét (1910). Később neobarokk hatás alá került szobrászata. Ebben az időszakban elsősorban egyházi témájú köztéri szobrokkal aratott sikert (Definitor). A Magyar Nemzeti Galériában 22 szobra, elsősorban kisplasztikák láthatók. Damkó József szobrászművész érdeme elvitathatatlan a történelmi Magyarország „magyar karakterének” szobrászművészet általi kifejezésében.

Kép: Damkó József életműve

Damkó József (1872. október 15., Németpróna – 1955. december 11., Budapest) szobrász. Több kitüntetés birtokosa: Erzsébet szoborpályázat II. díj (1902-03), Milacher kútpályázat II. díj, kis állami aranyérem (1907). 1889-93-ban a budapesti Iparrajziskolában, majd négy éven át Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1899-ben a párizsi Julian Akadémián tanul ösztöndíjjal. Az 1890-es években az Országház és a budavári palota épületszobrászati munkáiban vállalt szerepet. Az ország több vidékén folytatott néprajzi gyűjtőmunkát (Kalotaszeg, Kőrösfő). Pályafutásának kezdetén erre a gyűjtőmunkára alapozva éri el sikereit, elsősorban a kisplasztika, a népies zsánerszobrászat területén (Párizs, 1905; Róma, 1906; Velence. London, 1908). Első jelentősebb köztéri munkája a Kiskunhalason 1904. november 27-én felavatott Kuruc szobor (Búsuló kuruc), amely monumentalitása ellenére szintén a népies zsánerszobrászat, a melankolikus „magyar karakter” jegyeit hordozza magában. A szobor különlegessége, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig az egyetlen kuruc katonát ábrázoló köztéri alkotás volt. Damkó ezt követően Rómában élt, ahol elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét (1910). Később neobarokk hatás alá került szobrászata. Ebben az időszakban elsősorban egyházi témájú köztéri szobrokkal aratott sikert (Definitor). A Magyar Nemzeti Galériában 22 szobra, elsősorban kisplasztikák láthatók. Damkó József szobrászművész érdeme elvitathatatlan a történelmi Magyarország „magyar karakterének” szobrászművészet általi kifejezésében.

Kép: Dékáni Árpád életműve

Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. április 11. – Borbánd, 1931. március 23.) iparművész, rajztanár. 1885-ben Budapesten szerzett tanári képesítést. Ez évtől a kiskunhalasi református gimnázium tanára volt. Aktív közéleti-kulturális tevékenységet folytatott a városban. 1893–94-ben szerkesztette a Kiskunhalas című lapot. Részt vett az önkéntes tűzoltó-egyesület létrehozásában. 1902-től ő az egyik létrehozója a halasi csipkének. Ő tervezte a csipkéket, amelyeket Markovits Mária készített el rajzai alapján. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával jelentősen erősödött a magyar háziipari mozgalom. 1902 és 1906 között minden halasi csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-tól a fővárosban az Iparművészeti Főiskolán, majd az újpesti gimnáziumban tanított. 1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig.

Kép: Dékáni Árpád életműve

Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. április 11. – Borbánd, 1931. március 23.) iparművész, rajztanár. 1885-ben Budapesten szerzett tanári képesítést. Ez évtől a kiskunhalasi református gimnázium tanára volt. Aktív közéleti-kulturális tevékenységet folytatott a városban. 1893–94-ben szerkesztette a Kiskunhalas című lapot. Részt vett az önkéntes tűzoltó-egyesület létrehozásában. 1902-től ő az egyik létrehozója a halasi csipkének. Ő tervezte a csipkéket, amelyeket Markovits Mária készített el rajzai alapján. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával jelentősen erősödött a magyar háziipari mozgalom. 1902 és 1906 között minden halasi csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-tól a fővárosban az Iparművészeti Főiskolán, majd az újpesti gimnáziumban tanított. 1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig.

Kép: Diószegi Balázs életműve

Diószegi Balázs (1914. nov. 16. Kunszentmiklós – 1999. febr. 2. Kiskunhalas) festőművész, író. Az újvidéki Szépmíves Céh alapító főtitkára (1941). Több rangos kitüntetéssel rendelkező művész: Székely Bertalan-díj (1971), Bács-Kiskun megye művészeti díja (1974), Munkácsy-díj (1980). 1980-ban Kiskunhalas város Pro Urbe-díjjal, 1998-ban díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzését követően 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt. 1938-tól Debrecenben, majd Szentendrén, Miskolcon, 1941-től Újvidéken, 1943-tól Nyíregyházán rajztanár. 1957-től haláláig Kiskunhalason élt. 1976-80 között a hajdúböszörményi és a nyíregyházi művésztelepen alkotott. Mint Bács-Kiskun megyei festő, elsősorban a Duna-Tisza köze és az alföldi régió tárlatain vett részt, de művei eljutottak a Vajdaságba is. Képeinek ihletője az alföldi táj és nép. A paraszti világ jelenségeit egyszerű, de monumentális kompozíciókban ragadta meg. Életének utolsó évtizedében felhagyott a festéssel és grafikával. Ma életműve három állandó kiállításon tekinthető meg: Kisvárdán, Kunszentmiklóson a városházán és Kiskunhalason a Berki Galériában. Képei találhatóak még a Kecskeméti Képtárban, és a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Írásait az 1940-es évek végén a Vándortűz közölte. Angolra fordította és illusztrálta Ady Endre költeményeit. Élete utolsó évtizedében írt cikkeit, írásait a Halasi Tükör és a Halasi Hét közölte. Kunszentmiklóson, édesanyja sírjába temették el.
Diószegi Balázs a 20. századi Magyarország egyik jelentős festője volt. Többek között díszpolgári címmel tüntették ki.

Kép: Diószegi Balázs életműve

Diószegi Balázs (1914. nov. 16. Kunszentmiklós – 1999. febr. 2. Kiskunhalas) festőművész, író. Az újvidéki Szépmíves Céh alapító főtitkára (1941). Több rangos kitüntetéssel rendelkező művész: Székely Bertalan-díj (1971), Bács-Kiskun megye művészeti díja (1974), Munkácsy-díj (1980). 1980-ban Kiskunhalas város Pro Urbe-díjjal, 1998-ban díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzését követően 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt. 1938-tól Debrecenben, majd Szentendrén, Miskolcon, 1941-től Újvidéken, 1943-tól Nyíregyházán rajztanár. 1957-től haláláig Kiskunhalason élt. 1976-80 között a hajdúböszörményi és a nyíregyházi művésztelepen alkotott. Mint Bács-Kiskun megyei festő, elsősorban a Duna-Tisza köze és az alföldi régió tárlatain vett részt, de művei eljutottak a Vajdaságba is. Képeinek ihletője az alföldi táj és nép. A paraszti világ jelenségeit egyszerű, de monumentális kompozíciókban ragadta meg. Életének utolsó évtizedében felhagyott a festéssel és grafikával. Ma életműve három állandó kiállításon tekinthető meg: Kisvárdán, Kunszentmiklóson a városházán és Kiskunhalason a Berki Galériában. Képei találhatóak még a Kecskeméti Képtárban, és a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Írásait az 1940-es évek végén a Vándortűz közölte. Angolra fordította és illusztrálta Ady Endre költeményeit. Élete utolsó évtizedében írt cikkeit, írásait a Halasi Tükör és a Halasi Hét közölte. Kunszentmiklóson, édesanyja sírjába temették el.
Diószegi Balázs a 20. századi Magyarország egyik jelentős festője volt. Többek között díszpolgári címmel tüntették ki.

Kép: Dobó Kálmán életműve

A kiskunhalasi Dobó Kálmán (1878-1950) építészmérnök városi főmérnökként nagymértékben hozzájárult az 1945 előtti és utáni városkép kialakításához. Nevéhez fűződik többek között a Bessenyei-kórház tervezése és kivitelezése, a Hősök ligetének megvalósítása. Közreműködött a Csipkeház tervezésében is. Főmérnökként számos magánházat is tervezett. 40 éves munkássága alatt hozzájárult Kiskunhalas épületeinek, tereinek és utcáinak rendezéséhez a város arculatának kialakításához. Dobó Kálmán városunk egyik meghatározó építészmérnöke volt.

Kép: Dobó Kálmán életműve

A kiskunhalasi Dobó Kálmán (1878-1950) építészmérnök városi főmérnökként nagymértékben hozzájárult az 1945 előtti és utáni városkép kialakításához. Nevéhez fűződik többek között a Bessenyei-kórház tervezése és kivitelezése, a Hősök ligetének megvalósítása. Közreműködött a Csipkeház tervezésében is. Főmérnökként számos magánházat is tervezett. 40 éves munkássága alatt hozzájárult Kiskunhalas épületeinek, tereinek és utcáinak rendezéséhez a város arculatának kialakításához. Dobó Kálmán városunk egyik meghatározó építészmérnöke volt.

Kép: Dr. Fekete Imre életműve

Dr. Fekete Imre polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16.

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult. Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt.

Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án.

Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.

Kép: Dr. Fekete Imre életműve

Dr. Fekete Imre polgármester 1930. január 15. – 1939. december 16.

Biharkeresztesen született 1894. február 12-én. Elemi iskoláit Biharkeresztesen végezte, majd a gimnázium első négy osztályát Nagyváradon, a felső négy osztályt a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Érettségi után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult. Az első év elvégzése után ösztöndíjat kapott Törökországba, itt Isztambulban kutatott a török és az arab kereskedelmi joggal kapcsolatban. 1929-ben Kiskunhalasra költöztek és a Kossuth utca 34. szám alatt laktak. Kiskunhalason a tisztújító közgyűlésen a képviselőtestület 1930. január 15-én a város polgármesterének választotta. E tisztséget 1939. december 16-ig töltötte be. Polgármestersége alatt a Szabadkai utat burkolattal látták el, majd megkezdték egy honvéd laktanya építését, ami a városnak helyőrséget juttatott. Mind a laktanya, mind a lőtér, valamint a következő években készült kisebb építkezések igen sok munkáskezet foglalkoztattak, s a munkanélküliséggel küszködő építőipari munkásoknak kenyeret juttatott. A földművelésügyi kormányzat adományából a meglévő húscsarnok kétharmadát átalakították gyümölcsvásárló helyiséggé. A Bessenyei István nevét viselő közkórház (régi villaszerű épület) fazsindely tetőszerkezetének palával való átfedését végezték el, valamint a kórházat 25 ággyal bővítették. A Népsziget nyugati oldalán a szigeten keresztül vezető utca meghosszabbításaképpen egy új utat nyitottak az Öregszőlőkbe. Teljesült a Pirtó és Felsőkistelek puszták lakosságának egy régi óhaja, azáltal, hogy a pirtói állomáson egy nyílt rakodó és egy áruraktár épült. Két új tanyai iskola nyílt.

Két fontos munkát indított el, az egyik a MÁV pályaudvar és a Felső Szálláskert közötti alacsony vízállásos terület feltöltése, és új vásártérré való kialakítása, a másik Fehértó-pusztán egy nagyobb mintagyümölcsös létesítése. A város utcáin 1931-34 évben összesen 6.000 darab fát ültettek. Új lakóházak épültek, 1931-ben 31, 1932-ben 14, 1 középület, 1933-ban 11, 1934-ben 9, középület 1. 1934-ben lebontották a legrégibb (Gusztos-féle) szélmalmot a vágóhíd mellett. 1935. május 26-án felavatták az Országzászlót. Ünnepélyes keretek között került sor a Csipkeház felavatására 1935. június 23-án.

Polgármesteri tisztségének megszűnése után (1939. december 16.) Budapesten a Háziipari Szövetkezet elnöke lett. A nyugdíjas polgármestert a leventeélet fejlesztése és szolgálata terén szerzett kiváló érdemeiért I. osztályú Levente Díszjelvénnyel tüntették ki. A negyvenes évek végén Bácsalmáson közjegyző volt néhány évig, majd áthelyezték Dunaföldvárra közjegyzőnek, ahol e tisztségének megszűnése után, mint ügyvéd tevékenykedett. 1956-ban a forradalmi események irányítója volt, és megalakítója a Nemzetőrségnek. Dunaföldváron lakott a Paks u. 45. szám alatt. Itt halt meg 1970. október 18-án, és a dunaföldvári városi temetőben, a Vajna Család sírhelyben nyugszik.

Kép: Dr. Monszpart László életműve

Dr. Monszpart László (Csákópuszta, 1890. április 12. – Kiskunhalas, 1955. március 28.) sebészorvos és kórházigazgató volt. 1923-ban végezte el a budapesti egyetem orvos szakát. Az első világháború alatt hadikórházban dolgozott. 1918-tól a budapesti I. sz. sebészeti klinikán szakorvos lett. 1920-tól kiskunhalasi városi főorvos, majd 1925-től a városi kórház igazgató főorvosa volt. Ő honosította meg Magyarországon (1937-től) a Böhler-féle (Schmidt-Peterson) szegelést a combnyaktöréseknél. 1945 után a kiskunhalasi római katolikus egyházközség világi elnöke. Az egyházi iskolák államosítása miatt felszólalt, emiatt 1949-ben leváltották a kórház éléről.Komoly orvosi szaktekintély volt. Az 1945 előtti modern kórház megteremtője Kiskunhalason. Kiállása a humánum mellett máig példamutató. 

Kép: Dr. Monszpart László életműve

Dr. Monszpart László (Csákópuszta, 1890. április 12. – Kiskunhalas, 1955. március 28.) sebészorvos és kórházigazgató volt. 1923-ban végezte el a budapesti egyetem orvos szakát. Az első világháború alatt hadikórházban dolgozott. 1918-tól a budapesti I. sz. sebészeti klinikán szakorvos lett. 1920-tól kiskunhalasi városi főorvos, majd 1925-től a városi kórház igazgató főorvosa volt. Ő honosította meg Magyarországon (1937-től) a Böhler-féle (Schmidt-Peterson) szegelést a combnyaktöréseknél. 1945 után a kiskunhalasi római katolikus egyházközség világi elnöke. Az egyházi iskolák államosítása miatt felszólalt, emiatt 1949-ben leváltották a kórház éléről.Komoly orvosi szaktekintély volt. Az 1945 előtti modern kórház megteremtője Kiskunhalason. Kiállása a humánum mellett máig példamutató. 

Éliás Antal (1913. augusztus 7., Orosháza – 1996. február 6., Kiskunhalas) cukrászmester. Édesapja Éliás Antal ács, édesanyja Dafkó Etel volt. Az elemi iskola négy osztályát, valamint a polgári fiúiskola négy osztályát Orosházán végezte el. 1927-ben továbbtanulását a kitört gazdasági válság megakadályozta, így munkát kellett vállalnia. Az 1937. december 27-ei sikeres vizsga után üvegesmester lett. A cukrászattal először az orosházi Jantyik nevű cukrásznál ismerkedett meg. Később onnan hívták be katonának Kiskunhalasra, s ezután már itt is maradt. Leszerelése után Budapestre ment és ott tanulta ki a cukrászmesterséget, majd készült fel segéd-, és mestervizsgára a József-körúti Szavarov-féle cukrászdában. 1939. december 18.-án sikeres cukrász mestervizsgát tett és visszatért Kiskunhalasra. Időközben megnősült. 1951 februárjában cukrászdáját államosították, de megmaradt vezetői tisztségében. 1970. szeptember 24.-én újból házasságot kötött, felesége Jung Mária Terézia volt. Vele nyitották meg az átépített és korszerűen berendezett Székely utcai cukrászdájukat. Éliás Antal 1996 februárjában halt meg Kiskunhalason. Nevét ma az Éliás Cukrászda viseli, Székely utcai háza mellett.
Éliás Antal városunk talán legtekintélyesebb cukrászmestere volt. 

Éliás Antal (1913. augusztus 7., Orosháza – 1996. február 6., Kiskunhalas) cukrászmester. Édesapja Éliás Antal ács, édesanyja Dafkó Etel volt. Az elemi iskola négy osztályát, valamint a polgári fiúiskola négy osztályát Orosházán végezte el. 1927-ben továbbtanulását a kitört gazdasági válság megakadályozta, így munkát kellett vállalnia. Az 1937. december 27-ei sikeres vizsga után üvegesmester lett. A cukrászattal először az orosházi Jantyik nevű cukrásznál ismerkedett meg. Később onnan hívták be katonának Kiskunhalasra, s ezután már itt is maradt. Leszerelése után Budapestre ment és ott tanulta ki a cukrászmesterséget, majd készült fel segéd-, és mestervizsgára a József-körúti Szavarov-féle cukrászdában. 1939. december 18.-án sikeres cukrász mestervizsgát tett és visszatért Kiskunhalasra. Időközben megnősült. 1951 februárjában cukrászdáját államosították, de megmaradt vezetői tisztségében. 1970. szeptember 24.-én újból házasságot kötött, felesége Jung Mária Terézia volt. Vele nyitották meg az átépített és korszerűen berendezett Székely utcai cukrászdájukat. Éliás Antal 1996 februárjában halt meg Kiskunhalason. Nevét ma az Éliás Cukrászda viseli, Székely utcai háza mellett.
Éliás Antal városunk talán legtekintélyesebb cukrászmestere volt. 

Kép: Első világháborúban elhunyt zsidók emléktáblája

A zsinagóga főbejáratánál balra, a Petőfi u. 1. sz. alatt található az emlékmű. Az 1926. május 20-án elhelyezett emléktábla anyaga márvány. Rajta a háborúban elesett 21 zsidó hősi halott neve olvasható. Tulajdonosa a helyi Izraelita Hitközség. A helyi zsidó közösség méltó emléket állított hősi halottainak.

Kép: Első világháborúban elhunyt zsidók emléktáblája

A zsinagóga főbejáratánál balra, a Petőfi u. 1. sz. alatt található az emlékmű. Az 1926. május 20-án elhelyezett emléktábla anyaga márvány. Rajta a háborúban elesett 21 zsidó hősi halott neve olvasható. Tulajdonosa a helyi Izraelita Hitközség. A helyi zsidó közösség méltó emléket állított hősi halottainak.

Kép: Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület

Az egyesület célja az Erdélyi Helikon írói irodalmi örökségének ápolása, népszerűsítése főleg a tanulóifjúság körében. Továbbá a határon túli magyar irodalom ügyének felvállalása. Vissza szeretnék hozni a szívekbe az olvasás varázsát, a könyvek illatát, amelyet azok kézbevétele jelentett valamikor. A 2013-ban alakult egyesület ennek érdekében prózafelolvasó versenyeket szervez általános és középiskolások részére – alapul véve a már hagyományosan megrendezett a II. Rákóczi Ferenc középiskolában elindított Klasszikus erdélyi magyar irodalom prózafelolvasó versenyt – országos és határon túli részvétellel. Író-olvasó találkozókat, irodalomtörténeti előadásokat, emlékműsorokat, városi és vidéki rendezvényeken felolvasásokat, rendhagyó irodalom órákat, kiállításokat, irodalmi vetélkedőket és kirándulásokat szerveznek. Az egyesület alapító elnöke dr. Döme Ottó.

Kép: Erdélyi Csillagok Irodalmi Egyesület

Az egyesület célja az Erdélyi Helikon írói irodalmi örökségének ápolása, népszerűsítése főleg a tanulóifjúság körében. Továbbá a határon túli magyar irodalom ügyének felvállalása. Vissza szeretnék hozni a szívekbe az olvasás varázsát, a könyvek illatát, amelyet azok kézbevétele jelentett valamikor. A 2013-ban alakult egyesület ennek érdekében prózafelolvasó versenyeket szervez általános és középiskolások részére – alapul véve a már hagyományosan megrendezett a II. Rákóczi Ferenc középiskolában elindított Klasszikus erdélyi magyar irodalom prózafelolvasó versenyt – országos és határon túli részvétellel. Író-olvasó találkozókat, irodalomtörténeti előadásokat, emlékműsorokat, városi és vidéki rendezvényeken felolvasásokat, rendhagyó irodalom órákat, kiállításokat, irodalmi vetélkedőket és kirándulásokat szerveznek. Az egyesület alapító elnöke dr. Döme Ottó.

Kép: Erzsébet királyné szobra (Nagy Kálmán alkotása)

1902-ben készült carrarai márványból. Nagy Kálmán szobrász alkotása. Először a város közgyűlési termében volt elhelyezve. Nagy ünnepség keretében adták át. 1955 óta a Thorma János Múzeum gyűjteményébe tartozik. 2001 óta a Csipkeház előterében található meg.

Kép: Erzsébet királyné szobra (Nagy Kálmán alkotása)

1902-ben készült carrarai márványból. Nagy Kálmán szobrász alkotása. Először a város közgyűlési termében volt elhelyezve. Nagy ünnepség keretében adták át. 1955 óta a Thorma János Múzeum gyűjteményébe tartozik. 2001 óta a Csipkeház előterében található meg.

Kép: Fehér Károlyné hímzései

Porcelánminták hímzésével készít terítőket, szalvétákat, futókat, étkezési szetteket 100%-os kézi munkával. Termékeit a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, látta el nyilvántartási számmal, s engedélyezte iparművészeti termékként való értékesítésüket. Kézimunkái ún. vagdalásos technikával, míg a hímzések osztott hímző egy szálával, tűfestéses módszerrel készülnek. Előbbiek összhatásban úgy hatnak, mint egy festmény. A kézimunkák szélei csipkehorgolással, vagy pikózással készülnek. Méretük az asztallap méretének megfelelően változó. Alakjuk lehet szögletes, kerek, ovális. Kézimunkáinak alapszíne fehér, a Zsolnay-mintához vajszínt használ. Kézimunkáinak anyaga napszövet, színtartó, mosógépben mosható, vasalható.
Munkái változatosságára jellemző, hogy minden porcelánminta megrendelést elfogad, ha az kézimunkára levarrható. A termékek eljutottak Európa szinte minden országába, valamint az óceánon túlra, sőt a Távol-Keletre is. Jelenleg az országban 17 értékesítési helyre szállít, melybe beletartoznak a Zsolnay- és Hollóházi-gyárak mintaboltjai, valamint a Herendi-gyár mellett lévő ajándékbolt is.


Kép: Fehér Károlyné hímzései

Porcelánminták hímzésével készít terítőket, szalvétákat, futókat, étkezési szetteket 100%-os kézi munkával. Termékeit a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, látta el nyilvántartási számmal, s engedélyezte iparművészeti termékként való értékesítésüket. Kézimunkái ún. vagdalásos technikával, míg a hímzések osztott hímző egy szálával, tűfestéses módszerrel készülnek. Előbbiek összhatásban úgy hatnak, mint egy festmény. A kézimunkák szélei csipkehorgolással, vagy pikózással készülnek. Méretük az asztallap méretének megfelelően változó. Alakjuk lehet szögletes, kerek, ovális. Kézimunkáinak alapszíne fehér, a Zsolnay-mintához vajszínt használ. Kézimunkáinak anyaga napszövet, színtartó, mosógépben mosható, vasalható.
Munkái változatosságára jellemző, hogy minden porcelánminta megrendelést elfogad, ha az kézimunkára levarrható. A termékek eljutottak Európa szinte minden országába, valamint az óceánon túlra, sőt a Távol-Keletre is. Jelenleg az országban 17 értékesítési helyre szállít, melybe beletartoznak a Zsolnay- és Hollóházi-gyárak mintaboltjai, valamint a Herendi-gyár mellett lévő ajándékbolt is.


Kép: Fészekrakó Halas Kistérségi Nagycsaládosok Egyesülete

A 2007-ben alakult egyesületben a halasi nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösséggé szerveződtek. Céljuk az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítására ösztönző munka végzése és a nagycsaládosok helyi érdekeinek képviselete. Tagjaik olyan kiskunhalasi emberek, akiknek az életében a családjuk a legfontosabb, akik nyitottak egymás felé, és szeretnének, akarnak javítani a környezetükön. Rendszeresen, havonta szervezik a Pásztortűz Egyesülettel az Aprók Tánca ingyenes családi programot. Havonta osztanak adományt rászoruló tagjaik között. Rendszeresen szerveznek ingyenes kirándulásokat és programokat nagycsaládosoknak. Varga Judit és Pintér Edit után jelenleg Ilcsik Annamária az elnöke a szervezetnek.

Kép: Fészekrakó Halas Kistérségi Nagycsaládosok Egyesülete

A 2007-ben alakult egyesületben a halasi nagycsaládosok egymást ismerő és segítő közösséggé szerveződtek. Céljuk az egymást követő nemzedékek harmonikus viszonyának kialakítására ösztönző munka végzése és a nagycsaládosok helyi érdekeinek képviselete. Tagjaik olyan kiskunhalasi emberek, akiknek az életében a családjuk a legfontosabb, akik nyitottak egymás felé, és szeretnének, akarnak javítani a környezetükön. Rendszeresen, havonta szervezik a Pásztortűz Egyesülettel az Aprók Tánca ingyenes családi programot. Havonta osztanak adományt rászoruló tagjaik között. Rendszeresen szerveznek ingyenes kirándulásokat és programokat nagycsaládosoknak. Varga Judit és Pintér Edit után jelenleg Ilcsik Annamária az elnöke a szervezetnek.

Kép: Fridrich Lajos életműve

Fridrich Lajos (1885-1962) gépészmérnök. A Kiskunhalasi Református Főgimnáziumban érettségizett 1904-ben. A villamosság, az energiahálózatok, a rádiózás, a gépmodellek, a gőzgépek, a csillagászat, a zene és a sport érdekelte. A Halas Villamos Rt vezető mérnöke. Kiskunhalason számos vezető beosztást töltött be. 1909-ben és 1941-44 között nagy értékű műszereket, berendezéseket adott a gimnáziumnak. 1945 után földjeit, üzleteit elvették, vagyona egy részét államosították. 1952-től fizikát tanított a gimnáziumban.

Kép: Fridrich Lajos életműve

Fridrich Lajos (1885-1962) gépészmérnök. A Kiskunhalasi Református Főgimnáziumban érettségizett 1904-ben. A villamosság, az energiahálózatok, a rádiózás, a gépmodellek, a gőzgépek, a csillagászat, a zene és a sport érdekelte. A Halas Villamos Rt vezető mérnöke. Kiskunhalason számos vezető beosztást töltött be. 1909-ben és 1941-44 között nagy értékű műszereket, berendezéseket adott a gimnáziumnak. 1945 után földjeit, üzleteit elvették, vagyona egy részét államosították. 1952-től fizikát tanított a gimnáziumban.

Kép: Gózon István életműve

Gózon István (Kiskunhalas, 1821 – Kiskunhalas, 1912) gazdálkodó, parasztverselő. Elszegényedett családból származott, iskolázatlan volt. 1848-ban a kiskun szabad lovascsapatban szolgált. Az 1860-as években Bodogláron csárdás, majd pandúr lett, később az Iparszőlőkben gazdálkodott. Idős korában kezdett el verseket írni. Írásai a paraszti és a pusztai életről szóltak. A legtermékenyebb parasztverselő, akinek számtalan verse és írása maradt fenn.

Kép: Gózon István életműve

Gózon István (Kiskunhalas, 1821 – Kiskunhalas, 1912) gazdálkodó, parasztverselő. Elszegényedett családból származott, iskolázatlan volt. 1848-ban a kiskun szabad lovascsapatban szolgált. Az 1860-as években Bodogláron csárdás, majd pandúr lett, később az Iparszőlőkben gazdálkodott. Idős korában kezdett el verseket írni. Írásai a paraszti és a pusztai életről szóltak. A legtermékenyebb parasztverselő, akinek számtalan verse és írása maradt fenn.

Kép: Grósz Ferenc életműve

A kiskunhalasi Grósz Ferenc (1900-1962) építészmérnökként dolgozott a városban. Részt vett a Schneider-villák és a Csipkeház tervezésében is. 1944-ben deportálták, de visszatért. Dobó Kálmán főmérnökkel sokat fáradozott a város fejlesztésén. Az 1950-es évektől főépítész volt. Városfejlesztési tervei kapcsán többek között a Vásárcsarnok, az autóbusz-pályaudvar és a strandfürdő kialakításához járult hozzá.
Grósz Ferenc építészmérnök meghatározó alakja a város hajdani építész-közösségének.

Kép: Grósz Ferenc életműve

A kiskunhalasi Grósz Ferenc (1900-1962) építészmérnökként dolgozott a városban. Részt vett a Schneider-villák és a Csipkeház tervezésében is. 1944-ben deportálták, de visszatért. Dobó Kálmán főmérnökkel sokat fáradozott a város fejlesztésén. Az 1950-es évektől főépítész volt. Városfejlesztési tervei kapcsán többek között a Vásárcsarnok, az autóbusz-pályaudvar és a strandfürdő kialakításához járult hozzá.
Grósz Ferenc építészmérnök meghatározó alakja a város hajdani építész-közösségének.

Kép: Gulyás Sándor életműve

Gulyás Sándor (1892-1957) középiskolai tanulmányait a halasi gimnáziumban fejezte be 1912-ben. 1912-1916 között az Eötvös Kollégium tagja. 1917-ben magyar- latin-angol szakos diplomát kapott. 1919-től 1948-ig a halasi gimnázium tanára, többször igazgatója. Az államosítás után családjával együtt ellehetetlenítették.

Kép: Gulyás Sándor életműve

Gulyás Sándor (1892-1957) középiskolai tanulmányait a halasi gimnáziumban fejezte be 1912-ben. 1912-1916 között az Eötvös Kollégium tagja. 1917-ben magyar- latin-angol szakos diplomát kapott. 1919-től 1948-ig a halasi gimnázium tanára, többször igazgatója. Az államosítás után családjával együtt ellehetetlenítették.

Kép: Gyárfás István életműve

Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Budapest, 1883. július 16.) jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, de ügyvédi oklevelét 1847-ben Pesten szerezte. Ügyvédi gyakorlatát Kiskunhalason folytatta. 1848- 1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben a város aljegyzőjeként, és szabadcsapatot is szervezett. 1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten. 1870-1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt. Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterülete a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek. Emlékét szobor, intézmény, utcanév őrzi, sírja a régi református temetőben található. Cikkei, tanulmányai a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban olvashatók.

Kép: Gyárfás István életműve

Gyárfás István (Dömsöd, 1822. július 17. – Budapest, 1883. július 16.) jogász, táblabíró, történész, az MTA levelező tagja volt. Jogi tanulmányait Debrecenben kezdte, de ügyvédi oklevelét 1847-ben Pesten szerezte. Ügyvédi gyakorlatát Kiskunhalason folytatta. 1848- 1849-ben Kiskunhalason részt vett a forradalmi eseményekben a város aljegyzőjeként, és szabadcsapatot is szervezett. 1851-től Kiskunfélegyháza járási alkapitánya, majd 1854-től Gödöllőn szolgabíró. 1862-től kerületi táblabíró lett Kiskunhalason. 1871-től Szabadka városában királyi ügyész, 1873-tól ítélőtáblai rendes bíró Budapesten. 1870-1876 között a kiskunhalasi református egyház főgondnoka volt. 1878-tól az MTA levelező tagja lett. A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja volt. Jogász hivatása mellett történeti kutatásokat is végzett. Fő szakterülete a jászkunok története, de nyelvészeti, régészeti emlékek feltárásai, vizsgálatai is foglalkoztatták. Emellett jogi, gyümölcsészeti és kertészeti írásai is megjelentek. Emlékét szobor, intézmény, utcanév őrzi, sírja a régi református temetőben található. Cikkei, tanulmányai a Fővárosi Lapok, a Vasárnapi Újság, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, a Halasi Újság című lapokban olvashatók.

Kép: Gyenizse Antal életműve

Gyenizse Antal (1823 Kiskunhalas - ?) parasztverselő. Kisbirtokos családból származott. Húsz évesen megnősült, egy fia és három lánya született. Fiát családja biztatására gimnáziumba íratta, akiből később híres ügyvéd lett Halason. Gyenizse Antal sokat vitázott a fiával, mivel az nem folytatta a gazdálkodást, s így öreg korában meg kellett válnia szeretett földjétől. Fiával való rossz viszonya miatt 35 év házasság után feleségétől is elvált. Üres óráiban verseket költött. Verseiben a múlt siratása, a kesergő kuruc dalok hangja szólal meg, valamint a föld után sírva járó paraszt vigasztalansága és keserve árad. Versei, néhány kivételtől eltekintve, elkallódtak. A Halas város határa mikénti elpusztulásának gyászos vázlata c. költeményét Nagy Czirok László mentette át az utókor számára. Gyenizse Antal Gózon István és mások mellett városunk egyik ismert parasztverselője.

Kép: Gyenizse Antal életműve

Gyenizse Antal (1823 Kiskunhalas - ?) parasztverselő. Kisbirtokos családból származott. Húsz évesen megnősült, egy fia és három lánya született. Fiát családja biztatására gimnáziumba íratta, akiből később híres ügyvéd lett Halason. Gyenizse Antal sokat vitázott a fiával, mivel az nem folytatta a gazdálkodást, s így öreg korában meg kellett válnia szeretett földjétől. Fiával való rossz viszonya miatt 35 év házasság után feleségétől is elvált. Üres óráiban verseket költött. Verseiben a múlt siratása, a kesergő kuruc dalok hangja szólal meg, valamint a föld után sírva járó paraszt vigasztalansága és keserve árad. Versei, néhány kivételtől eltekintve, elkallódtak. A Halas város határa mikénti elpusztulásának gyászos vázlata c. költeményét Nagy Czirok László mentette át az utókor számára. Gyenizse Antal Gózon István és mások mellett városunk egyik ismert parasztverselője.

Kép: Halas Táncegyüttes

Kiskunhalas az Alföld egyik jellegzetes, a XV. századtól mezővárosként funkcionáló települése, amely a Duna–Tisza közti homokhátságon fekszik a Kiskunságban. A város hagyományai között a néptánc-mozgalomnak nem jutott számottevő szerep a múltban. A Halas Táncegyüttes, mely 1988-ban alakult, ezt a hiányt próbálta pótolni. Tagjai diákok, főiskolai hallgatók, egyéb munkakörben dolgozó fiatalok, akik népünk tánchagyományainak megőrzését, azok eredeti viseletben való megjelenítését tűzték ki célul Kiskunhalason immár több, mint 25 éve. A Halas Táncegyüttes repertoárja az egész Kárpát-medence tánchagyományát felölelve hiteles képet igyekszik adni a magyarság népművészetéről. A táncegyüttes zenei kíséretét Szabó Zoltán és zenekara látja el, melynek tagjai a legtöbb magyar tájegység zenéjét kitűnően ismerik. Az együttes és a zenekar gyakori résztvevői voltak belföldi és külföldi fesztiváloknak (Székesfehérvár, Lenti, Körmend, Veszprém, Szombathely, Bonyhád), külföldi meghívások (Lengyelország, Svájc, Görögország, Belgium, Franciaország, Lettország, Litvánia, Németország, Kanada, Tajvan, Bosznia) ahol kiemelkedő sikereket értek el. A csoportok kiemelkedő eredményének tudható be 1991. október 23. amikor az együttes elnyerte az országos Arany minősítést. 1996. május 18-án Pécsváradon az országban harmadikként Kiváló minősítést kapott. 1996.augusztus 20-án a képviselőtestület a Halas Táncegyüttesnek Kiskunhalas Városért kitüntetést adományozott. Még ebben az évben az együttes bejutott a megyei KI MIT TUD? döntőjéből a Duna Televízió előválogatójába Siófokra, majd két táncukkal a műsorba. A Halas Táncegyüttest jelenlegi felállása szerint három csoport alkotja. A felnőtt csoport. ők a folytonosság képviselői az immár 25 éves Halas Táncegyüttes életében. A legifjabb nemzedék képviselői az alsó tagozatos általános iskolásokból álló, négy éve szerveződött gyermekcsoport. Az együttes harmadik csoportja a felnőtt kezdőké, akik szintén négy éve alakultak. A csoportok borudvarok, szüreti napok, fesztiválok és egyéb városi, illetve civil rendezvények rendszeres résztvevői. Mindhárom csoport tagjait a közösség ereje mellett a népzene és a néptánc varázsa vonzotta és vonzza ma is. Az együttes 1991 óta alapítványi formában, Néptánc Kulturális Alapítvány néven működik. Az Alapítvány az ifjúság és a felnőtt lakosság néphagyományának és néptánckultúrájának megőrzésére, művelésére jött létre. Célja, hogy felélessze a népdalének és néptánc hagyományait, ápolja azokat, ilyen jellegű anyagi forrásokat gyűjtsön. További feladata a Halas Táncegyüttes támogatása, műsorának széleskörű bemutatása, a hazai és külföldi közönség körében a magyar népzene és néptánc iránti érdeklődés felkeltése és annak fenntartása. A Halas Táncegyüttes működése fontos, hiszen hozzájárul tánckultúránk megőrzéséhez. A város hírnevét öregbíti és értékes szabadidős tevékenységet teremt sokak számára.

Kép: Halas Táncegyüttes

Kiskunhalas az Alföld egyik jellegzetes, a XV. századtól mezővárosként funkcionáló települése, amely a Duna–Tisza közti homokhátságon fekszik a Kiskunságban. A város hagyományai között a néptánc-mozgalomnak nem jutott számottevő szerep a múltban. A Halas Táncegyüttes, mely 1988-ban alakult, ezt a hiányt próbálta pótolni. Tagjai diákok, főiskolai hallgatók, egyéb munkakörben dolgozó fiatalok, akik népünk tánchagyományainak megőrzését, azok eredeti viseletben való megjelenítését tűzték ki célul Kiskunhalason immár több, mint 25 éve. A Halas Táncegyüttes repertoárja az egész Kárpát-medence tánchagyományát felölelve hiteles képet igyekszik adni a magyarság népművészetéről. A táncegyüttes zenei kíséretét Szabó Zoltán és zenekara látja el, melynek tagjai a legtöbb magyar tájegység zenéjét kitűnően ismerik. Az együttes és a zenekar gyakori résztvevői voltak belföldi és külföldi fesztiváloknak (Székesfehérvár, Lenti, Körmend, Veszprém, Szombathely, Bonyhád), külföldi meghívások (Lengyelország, Svájc, Görögország, Belgium, Franciaország, Lettország, Litvánia, Németország, Kanada, Tajvan, Bosznia) ahol kiemelkedő sikereket értek el. A csoportok kiemelkedő eredményének tudható be 1991. október 23. amikor az együttes elnyerte az országos Arany minősítést. 1996. május 18-án Pécsváradon az országban harmadikként Kiváló minősítést kapott. 1996.augusztus 20-án a képviselőtestület a Halas Táncegyüttesnek Kiskunhalas Városért kitüntetést adományozott. Még ebben az évben az együttes bejutott a megyei KI MIT TUD? döntőjéből a Duna Televízió előválogatójába Siófokra, majd két táncukkal a műsorba. A Halas Táncegyüttest jelenlegi felállása szerint három csoport alkotja. A felnőtt csoport. ők a folytonosság képviselői az immár 25 éves Halas Táncegyüttes életében. A legifjabb nemzedék képviselői az alsó tagozatos általános iskolásokból álló, négy éve szerveződött gyermekcsoport. Az együttes harmadik csoportja a felnőtt kezdőké, akik szintén négy éve alakultak. A csoportok borudvarok, szüreti napok, fesztiválok és egyéb városi, illetve civil rendezvények rendszeres résztvevői. Mindhárom csoport tagjait a közösség ereje mellett a népzene és a néptánc varázsa vonzotta és vonzza ma is. Az együttes 1991 óta alapítványi formában, Néptánc Kulturális Alapítvány néven működik. Az Alapítvány az ifjúság és a felnőtt lakosság néphagyományának és néptánckultúrájának megőrzésére, művelésére jött létre. Célja, hogy felélessze a népdalének és néptánc hagyományait, ápolja azokat, ilyen jellegű anyagi forrásokat gyűjtsön. További feladata a Halas Táncegyüttes támogatása, műsorának széleskörű bemutatása, a hazai és külföldi közönség körében a magyar népzene és néptánc iránti érdeklődés felkeltése és annak fenntartása. A Halas Táncegyüttes működése fontos, hiszen hozzájárul tánckultúránk megőrzéséhez. A város hírnevét öregbíti és értékes szabadidős tevékenységet teremt sokak számára.

Kép: Halasi Csipke

A csipkevarrás már a 17. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlítható fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik, aki 1886-ban főiskolai tanulmányai elvégzése után, a halasi gimnáziumban kezdte meg tanári és egyben művészi pályafutását. Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlítható megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták és hozzák létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ez teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke, egy iparművészeti remek, amely ennélfogva nem viseli magán a népművészeti hagyományok jegyeit. A halasi csipkét – egyediségét, utánozhatatlanságát elismerve – 1935- ben védjegyezték. Azóta még a legkisebb (2,5 cm) Halason készült csipkében is megtalálható a három egymáson keresztbe fektetett hal, amelyek elhelyezkedése is pontosan meghatározott. Ahhoz, hogy valaki halasi csipkevarró legyen, mindig is az elhivatottság, a türelem, a kitartás, valamint a csipkevarráshoz való vonzódás volt a legfontosabb. Soha nem volt kikötés az iskolai végzettség, nem volt szükség semmilyen más művészeti tanulmányra. A csipkevarrás fortélyait az új tanulók a műhelyben sajátították el. Először a kontúrozást kontúrozóktól. Ennek az időtartama 4 – 6 hónap. Ezután következett a 60 féle csipkeöltés megtanulása. Ennek a betanításában szinte mindenki részt vett: ki amelyiket jobban tudta, kedvence volt, azt tanította meg. Ez 12 – 14 hónapot vett igénybe, a tanuló ügyességétől függően. A betanítás folyamata a mai napig változatlan, a különbség csupán annyi, hogy csak akkor jöhet új jelentkező, ha az alapítványnak szüksége van létszámbővítésre. Ma a halasi csipkét kilenc halasi csipkevarró – teljes művészi szabadsággal – az eredeti rajzok és motívumok felhasználásával, természetes alapanyagú, lehelet-finom cérnával, száz százalékos kézimunkával és a tradicionális 60 féle öltésminta variációjával varrja. Ezáltal lesz minden csipke egyedi darab, amelyen mindig csak ketten dolgoznak: a kontúrozó (ez külön szakma), és a csipkevarró. A munka időigényességét mutatja, hogy van 4 – 5 munkaórával elkészült csipke (2,5 cm – 3 cm), viszont a nagy terítők megvarrásához (50 -60 cm átmérővel) 4500 – 5000 munkaóra szükséges. A halasi csipke fontos szereplője a magyar diplomáciai életnek, ezáltal is építve az ország imázsát. A Külügyminisztérium által 2001 novembere óta utaztatott, 22 csipkéből álló, a több mint 110 éves történetet bemutató „bőrönd kiállítás” az európai és ázsiai magyar nagykövetségek szervezésében sok látogatót vonzott és fontos része volt a Magyarország kulturális értékeit bemutató külföldi rendezvénysorozatnak (például a Magyar Magic Londonban 2004- ben). Ez a kiállítás 2008 szeptemberétől a kanadai nagyvárosokban volt látható, majd 2009 júniusától a New York-i kulturális évad részeként Amerikát hódította meg. Pillanatnyilag washingtoni nagykövetségünk vendégei csodálhatják meg.1902 óta a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. Többek között Alice Roosevelt, IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, míg a múlt század végén, 1996- ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. A halasi csipke 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistán. Mádl Dalma asszony jóvoltából a libanoni, a ciprusi és az osztrák köztársasági elnök felesége, a japán császárné és II. Erzsébet brit uralkodó, 2006-ban pedig Bush amerikai elnök felesége, 2008-ban a jordán királyné, 2012-ben XVI. Benedek pápa is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Mindemellett a halasi csipke kultúrákat összekötő híd is. A számos hazai és külföldi kiállításon való részvétellel mindenütt hirdeti a magyar iparművészet sokszínűségét. Az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi csipkekiállítások pedig lehetőséget adnak a világ „csipkéseinek”, hogy Kiskunhalason találkozzanak, aminek minden évben 1500 – 2000 látogató a nyertese. A város oktatási intézményei szintén sokat tesznek, hogy a halasi csipkét minden gyermek megismerje. A Csipkemúzeum rendszeres látogatói az óvodás és iskolás csoportok. A város középiskoláiban több év óta érettségi tétel a halasi csipke múltja, jelene. Nagyon sok a felsőoktatásban részt vevő – nem csak halasi – diák, aki évfolyam- vagy szakdolgozatot készít a halasi csipkéről.

Kép: Halasi Csipke

A csipkevarrás már a 17. századtól magas színvonalú volt Magyarországon. Mégis a magyar varrott csipke új, semmihez sem hasonlítható fejezete a halasi csipke megalkotásával kezdődött, mely Dékáni Árpád rajztanár nevéhez fűződik, aki 1886-ban főiskolai tanulmányai elvégzése után, a halasi gimnáziumban kezdte meg tanári és egyben művészi pályafutását. Dékáni eredeti magyar mintákkal és új technikával akarta létrehozni az általa elképzelt új csipkét. 1902-ben bemutatta terveit az Iparművészeti Társulatnak, amely azokat érdekesnek találta. Az 1903-ban megrendezett Iparművészeti Kiállításon aranyérmet szavaztak meg a halasi csipkének és az 1904-es világkiállításon St. Louisban már elkápráztatta a nemzetközi közönséget is, megelőzve ezzel az akkor már ismert brüsszeli csipkét. Dékáni megálmodott csipketerveit a kiemelkedő tehetségű helyi fehérneművarró, Markovics Mária valósította meg, aki hosszas próbálkozás után találta meg a más varrott csipkéhez nem hasonlítható megoldást. Technikájának különlegessége abban rejlik, hogy a motívumokat erőteljes körvonal (kontúr) veszi körül, a köztes teret pedig szövő-öltéssel (stoppolás) és a hurok-öltés 60 féle változatával töltik ki. Tehát az „anyagot”, a csipkét tűvel és cérnával, teljes egészében kézimunkával hozták és hozzák létre, mind a mai napig. Az idők során a kézzel varrt csipkére nem tudott hatni az elgépiesedett világ, épp ez teszi a világon egyedülállóvá. A halasi csipke, egy iparművészeti remek, amely ennélfogva nem viseli magán a népművészeti hagyományok jegyeit. A halasi csipkét – egyediségét, utánozhatatlanságát elismerve – 1935- ben védjegyezték. Azóta még a legkisebb (2,5 cm) Halason készült csipkében is megtalálható a három egymáson keresztbe fektetett hal, amelyek elhelyezkedése is pontosan meghatározott. Ahhoz, hogy valaki halasi csipkevarró legyen, mindig is az elhivatottság, a türelem, a kitartás, valamint a csipkevarráshoz való vonzódás volt a legfontosabb. Soha nem volt kikötés az iskolai végzettség, nem volt szükség semmilyen más művészeti tanulmányra. A csipkevarrás fortélyait az új tanulók a műhelyben sajátították el. Először a kontúrozást kontúrozóktól. Ennek az időtartama 4 – 6 hónap. Ezután következett a 60 féle csipkeöltés megtanulása. Ennek a betanításában szinte mindenki részt vett: ki amelyiket jobban tudta, kedvence volt, azt tanította meg. Ez 12 – 14 hónapot vett igénybe, a tanuló ügyességétől függően. A betanítás folyamata a mai napig változatlan, a különbség csupán annyi, hogy csak akkor jöhet új jelentkező, ha az alapítványnak szüksége van létszámbővítésre. Ma a halasi csipkét kilenc halasi csipkevarró – teljes művészi szabadsággal – az eredeti rajzok és motívumok felhasználásával, természetes alapanyagú, lehelet-finom cérnával, száz százalékos kézimunkával és a tradicionális 60 féle öltésminta variációjával varrja. Ezáltal lesz minden csipke egyedi darab, amelyen mindig csak ketten dolgoznak: a kontúrozó (ez külön szakma), és a csipkevarró. A munka időigényességét mutatja, hogy van 4 – 5 munkaórával elkészült csipke (2,5 cm – 3 cm), viszont a nagy terítők megvarrásához (50 -60 cm átmérővel) 4500 – 5000 munkaóra szükséges. A halasi csipke fontos szereplője a magyar diplomáciai életnek, ezáltal is építve az ország imázsát. A Külügyminisztérium által 2001 novembere óta utaztatott, 22 csipkéből álló, a több mint 110 éves történetet bemutató „bőrönd kiállítás” az európai és ázsiai magyar nagykövetségek szervezésében sok látogatót vonzott és fontos része volt a Magyarország kulturális értékeit bemutató külföldi rendezvénysorozatnak (például a Magyar Magic Londonban 2004- ben). Ez a kiállítás 2008 szeptemberétől a kanadai nagyvárosokban volt látható, majd 2009 júniusától a New York-i kulturális évad részeként Amerikát hódította meg. Pillanatnyilag washingtoni nagykövetségünk vendégei csodálhatják meg.1902 óta a világ több híressége kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként. Többek között Alice Roosevelt, IV. Károly és Zita királyné, Julianna holland királynő, míg a múlt század végén, 1996- ban II. János Pál pápa, 2000-ben Hitachi japán hercegnő. A halasi csipke 2001 óta hivatalosan is szerepel a diplomáciai protokoll ajándéklistán. Mádl Dalma asszony jóvoltából a libanoni, a ciprusi és az osztrák köztársasági elnök felesége, a japán császárné és II. Erzsébet brit uralkodó, 2006-ban pedig Bush amerikai elnök felesége, 2008-ban a jordán királyné, 2012-ben XVI. Benedek pápa is a halasi csipkével megajándékozottak sorába lépett. Mindemellett a halasi csipke kultúrákat összekötő híd is. A számos hazai és külföldi kiállításon való részvétellel mindenütt hirdeti a magyar iparművészet sokszínűségét. Az évenként megrendezésre kerülő nemzetközi csipkekiállítások pedig lehetőséget adnak a világ „csipkéseinek”, hogy Kiskunhalason találkozzanak, aminek minden évben 1500 – 2000 látogató a nyertese. A város oktatási intézményei szintén sokat tesznek, hogy a halasi csipkét minden gyermek megismerje. A Csipkemúzeum rendszeres látogatói az óvodás és iskolás csoportok. A város középiskoláiban több év óta érettségi tétel a halasi csipke múltja, jelene. Nagyon sok a felsőoktatásban részt vevő – nem csak halasi – diák, aki évfolyam- vagy szakdolgozatot készít a halasi csipkéről.

Kép: Halasi Napsólyom Íjász Egyesület

A Halasi Napsólyom Íjász Egyesület 2012-ben alakult. Rendszeresen szervez íjászversenyeket. Részt vesznek a városi és civil rendezvényeken, népszerűsítik az íjászatot és a honfoglalás kori életmódot, viseletet. Minden hónapban járnak íjászversenyekre, ahol városunkat is képviselik.

Kép: Halasi Napsólyom Íjász Egyesület

A Halasi Napsólyom Íjász Egyesület 2012-ben alakult. Rendszeresen szervez íjászversenyeket. Részt vesznek a városi és civil rendezvényeken, népszerűsítik az íjászatot és a honfoglalás kori életmódot, viseletet. Minden hónapban járnak íjászversenyekre, ahol városunkat is képviselik.

Kép: Halasi viselet

Kiskunhalas viseletének alakulására hatással volt a gazdasági helyzet és a környezet öltözködési kultúrája. A 19. század végén egyszerre vannak jelen a régi és új elemek. Megjelennek a gyári textíliák és a polgári divat hatásai. A 19. század női viselete ingvállas, pruszlikos, szoknyás, kötényes. A hétköznapi ruha sima, anyaga festő, kanavász, az ünnepi öltözék díszes, selyemből bársonyból, perkálból készült. A halasi paraszti viselet a parasztpolgári öltözködésre jellemző hosszúszoknyás viselet volt. A munkára használt szoknyát valamivel rövidebbre hagyták A díszesebb felsőszoknya alá alsószoknyákat öltöttek a nők. Anyaguk gyolcs, vászon és sifon volt. A paraszti viselet jellemző darabja a vállkendő is, melyet vállra terítve, sarkaikat hátul a derékon megkötve viseltek. A férfi öltözék: fehér ing, fekete nadrág, mellény, ujjas vászonból, posztóból varrva. A hétköznapi ing rövid volt alig ért derékon alul. A posztónadrág sima, testhezálló, szűk szabású, szára lefelé egyre szűkült. A férfi viselet nélkülözhetetlen darabaja volt a posztómellény, melyet ujjatlan dolmány, kislajbi vagy kismándli néven emlegettek. A posztónadrággal azonos anyagból készült az ujjas mándli, nagymándli vagy nagyfelöltő.

Kép: Halasi viselet

Kiskunhalas viseletének alakulására hatással volt a gazdasági helyzet és a környezet öltözködési kultúrája. A 19. század végén egyszerre vannak jelen a régi és új elemek. Megjelennek a gyári textíliák és a polgári divat hatásai. A 19. század női viselete ingvállas, pruszlikos, szoknyás, kötényes. A hétköznapi ruha sima, anyaga festő, kanavász, az ünnepi öltözék díszes, selyemből bársonyból, perkálból készült. A halasi paraszti viselet a parasztpolgári öltözködésre jellemző hosszúszoknyás viselet volt. A munkára használt szoknyát valamivel rövidebbre hagyták A díszesebb felsőszoknya alá alsószoknyákat öltöttek a nők. Anyaguk gyolcs, vászon és sifon volt. A paraszti viselet jellemző darabja a vállkendő is, melyet vállra terítve, sarkaikat hátul a derékon megkötve viseltek. A férfi öltözék: fehér ing, fekete nadrág, mellény, ujjas vászonból, posztóból varrva. A hétköznapi ing rövid volt alig ért derékon alul. A posztónadrág sima, testhezálló, szűk szabású, szára lefelé egyre szűkült. A férfi viselet nélkülözhetetlen darabaja volt a posztómellény, melyet ujjatlan dolmány, kislajbi vagy kismándli néven emlegettek. A posztónadrággal azonos anyagból készült az ujjas mándli, nagymándli vagy nagyfelöltő.

1926-ban született Kiskunhalason. A helyi MOVE-tól 1944-ben került a Ferencvároshoz. Az ifjúsági válogatott játékos 1945 őszén mutatkozott be a zöld-fehérek első csapatában, és hamarosan a legjobb magyar kapuvédők között tartották számon. Tagja volt az FTC 1948–1949-es bajnokcsapatának, bajnoki ezüstérmet és bronzérmeket is nyert a klubbal.
A magyar felnőtt válogatottban 1948-ban, az igen jó szemű Gallowich Tibor kapitánysága idején mutatkozott be. 1953-ig 16 mérkőzésen viselte a nemzeti mezt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai aranyérmes válogatott húszas keretének, de nem utazott el Helsinkibe. Ezen kívül többszörös B- és Budapest-válogatott is volt.
1950 és 1956 között átvezénylését követően a Budapesti Dózsában (ma Újpest) védett, 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Az Egyesült Államokban edzősködött, a Houston Stars profi csapata mellett irányította az amerikai nemzeti tizenegyet is (1965, 1967), majd 1969-től két évtizeden keresztül – nyugdíjba vonulásáig – a Rhode Island Rams egyetemi együttesének edzője és az ottani egyetem testnevelő tanára volt.
Amerikai edzői tevékenységének elismeréseként beválasztották a New England-i futball Hírességek Csarnokába 2013-ban. Élete utolsó éveit a floridai Venice-ben töltötte, 2014 áprilisában itt hunyt el.
Életpályáján túlmenően állami elismeréseivel is városunk hírnevét öregbíti: a Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát kapta 1949-ben, illetve A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója 1951-ben. Nyitott személyisége, különleges technikai megoldásai igazán különleges nyomot hagytak csapattársai és a futballrajongók körében.

1926-ban született Kiskunhalason. A helyi MOVE-tól 1944-ben került a Ferencvároshoz. Az ifjúsági válogatott játékos 1945 őszén mutatkozott be a zöld-fehérek első csapatában, és hamarosan a legjobb magyar kapuvédők között tartották számon. Tagja volt az FTC 1948–1949-es bajnokcsapatának, bajnoki ezüstérmet és bronzérmeket is nyert a klubbal.
A magyar felnőtt válogatottban 1948-ban, az igen jó szemű Gallowich Tibor kapitánysága idején mutatkozott be. 1953-ig 16 mérkőzésen viselte a nemzeti mezt. Tagja volt az 1952-ben olimpiai aranyérmes válogatott húszas keretének, de nem utazott el Helsinkibe. Ezen kívül többszörös B- és Budapest-válogatott is volt.
1950 és 1956 között átvezénylését követően a Budapesti Dózsában (ma Újpest) védett, 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Az Egyesült Államokban edzősködött, a Houston Stars profi csapata mellett irányította az amerikai nemzeti tizenegyet is (1965, 1967), majd 1969-től két évtizeden keresztül – nyugdíjba vonulásáig – a Rhode Island Rams egyetemi együttesének edzője és az ottani egyetem testnevelő tanára volt.
Amerikai edzői tevékenységének elismeréseként beválasztották a New England-i futball Hírességek Csarnokába 2013-ban. Élete utolsó éveit a floridai Venice-ben töltötte, 2014 áprilisában itt hunyt el.
Életpályáján túlmenően állami elismeréseivel is városunk hírnevét öregbíti: a Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozatát kapta 1949-ben, illetve A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója 1951-ben. Nyitott személyisége, különleges technikai megoldásai igazán különleges nyomot hagytak csapattársai és a futballrajongók körében.

Kép: Hősök szobra (Az Első világháború hősi halottainak emlékműve)

A szoborcsoport a Hősök terén található. A felállítás ideje: 1926. június. 13. Anyaga: mészkő. A két obeliszk oldalán a háborúban elesettek nevei olvashatóak. A korabeli fotók és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, többek között Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet Thuróczy Dezső polgármester leplezte le, ünnepi avató beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselő.

Kép: Hősök szobra (Az Első világháború hősi halottainak emlékműve)

A szoborcsoport a Hősök terén található. A felállítás ideje: 1926. június. 13. Anyaga: mészkő. A két obeliszk oldalán a háborúban elesettek nevei olvashatóak. A korabeli fotók és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, többek között Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet Thuróczy Dezső polgármester leplezte le, ünnepi avató beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselő.

Kép: II. Rákóczi Ferenc mellszobra

A mellszobor, amelyet Andreas Papachristos készített a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium előtt áll. A bolgár mészkőből készült szobrot 1976. május 10-én állították fel. A talapzata 40X40X144 cm méretekkel rendelkezik, maga a mellszobor 66 cm nagyságú. A felirat a talapzaton: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Rákóczi születésének 300. évfordulója (1996) alkalmából avatták fel a mellszobrot. A mellszobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.

Kép: II. Rákóczi Ferenc mellszobra

A mellszobor, amelyet Andreas Papachristos készített a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium előtt áll. A bolgár mészkőből készült szobrot 1976. május 10-én állították fel. A talapzata 40X40X144 cm méretekkel rendelkezik, maga a mellszobor 66 cm nagyságú. A felirat a talapzaton: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Rákóczi születésének 300. évfordulója (1996) alkalmából avatták fel a mellszobrot. A mellszobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.

Kép: Izraelita temető

Az első zsidók a 18. század közepén érkeztek városunkba, de a letelepedésüket csupán a század végén engedélyezték. A város a mai Lomb utcai óvodától észak-keletre a katolikus temető sarkában jelölt ki nekik temetkezőhelyet a 19. század elején. A határai nem voltak pontosítva, ezt csak 1851-re határozták meg, és kerítették el a „keresztény” területektől. A 3570 m2 alapterületű izraelita temetőhöz tartozik a 19. századi építésű ravatalozó és a csőszház is.

Kép: Izraelita temető

Az első zsidók a 18. század közepén érkeztek városunkba, de a letelepedésüket csupán a század végén engedélyezték. A város a mai Lomb utcai óvodától észak-keletre a katolikus temető sarkában jelölt ki nekik temetkezőhelyet a 19. század elején. A határai nem voltak pontosítva, ezt csak 1851-re határozták meg, és kerítették el a „keresztény” területektől. A 3570 m2 alapterületű izraelita temetőhöz tartozik a 19. századi építésű ravatalozó és a csőszház is.

Kép: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz római katolikus templom

1932-ben vásárolta meg az Erzsébet királyné kert mögött, az egykori Akasztóhegy területén a templom telkét a római katolikus egyház. A helyileg közismert Tóth Lajos építési vállalkozó kapta a kivitelezési munkákat. 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön, dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az új templomot. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz. A Kis Szent Teréz lelkészség 1971 után végül 1983-ban Jézus Szíve plébánia rangra emelkedett. Férőhelyeinek száma: 140 ülőhely és 20 állóhely. Anyakönyvezés 1971 óta van. Kiskunhalason a 20. század első felében már a római katolikus népesség volt számarányában a legnagyobb egyházi közösség. Már nem csupán az Alsóvárosban, hanem a Felsőváros területén is nagy létszámban éltek katolikusok. Ezért is nőtt meg az igény egy felsővárosi katolikus templom megépítésére.

Kép: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz római katolikus templom

1932-ben vásárolta meg az Erzsébet királyné kert mögött, az egykori Akasztóhegy területén a templom telkét a római katolikus egyház. A helyileg közismert Tóth Lajos építési vállalkozó kapta a kivitelezési munkákat. 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön, dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az új templomot. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz. A Kis Szent Teréz lelkészség 1971 után végül 1983-ban Jézus Szíve plébánia rangra emelkedett. Férőhelyeinek száma: 140 ülőhely és 20 állóhely. Anyakönyvezés 1971 óta van. Kiskunhalason a 20. század első felében már a római katolikus népesség volt számarányában a legnagyobb egyházi közösség. Már nem csupán az Alsóvárosban, hanem a Felsőváros területén is nagy létszámban éltek katolikusok. Ezért is nőtt meg az igény egy felsővárosi katolikus templom megépítésére.

Kép: József Attila Irodalmi Kör

A József Attila Irodalmi Kör 2015 februárjában szerveződött újjá. Vezetője Sári Katalin pedagógus. Jelmondatuk ez: értéket őrzünk, teremtünk és adunk tovább. Összefogják a helyi és környékbeli versírókat és irodalomkedvelőket. Havonta szerveznek programokat a városban. Fénycseppek címmel 51 kiskunhalasi alkotó közös munkáját könyv formájában adták ki 2016-ban.

Kép: József Attila Irodalmi Kör

A József Attila Irodalmi Kör 2015 februárjában szerveződött újjá. Vezetője Sári Katalin pedagógus. Jelmondatuk ez: értéket őrzünk, teremtünk és adunk tovább. Összefogják a helyi és környékbeli versírókat és irodalomkedvelőket. Havonta szerveznek programokat a városban. Fénycseppek címmel 51 kiskunhalasi alkotó közös munkáját könyv formájában adták ki 2016-ban.

Kép: Kiskun Táncegyüttes

A Kiskun Táncegyüttes rendszeres szereplője és részvevője a városi és regionális rendezvényeknek, a minősítő néptánc versenyeknek csoportos és szóló kategóriákban egyaránt.
2008-as megalakulása óta öregbíti Kiskunhalas város hírnevét itthon és külföldön egyaránt. A csoport mai tagjai általános és középiskolás diákok, dolgozó fiatalok, felnőttek.
Az utánpótlás nevelése a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül zajlik. A művészeti iskola 2003-as megalakulása óta szerepel néptánc tanítás a tanszakok között. Ez a tevékenység jelenleg 5 csoportban 100 gyermek részvételével zajlik, ahol a csoportok életkori sajátosságait figyelembevéve tanulják a magyar néptánc alapjait.
Az együttes fő célja a néptánc hagyományok ápolása, gyűjtése és színpadra állítása a Kárpát-medence táncaiból. Emellett kiemelt fontossággal bír  szűkebb környezetünk, Kiskunhalas és a Dél-Alföld táncainak megőrzése és továbbadása a következő generációk számára.
A Kiskun Táncegyütteshez tartozni a gyerekek, fiatalok és felnőttek elmondása alapján egyöntetűen a legjobb, ami ebben a rohanó, felszínes világunkban történhet velük. Nemcsak a szabadidő igen hasznos és tartalmas eltöltése az erőssége a Kiskun Táncegyüttes csapatának, hanem a hagyományőrzésen, továbbadáson túl, a közösséghez tartozás, és az empátiára való nevelés mellett nagyon aktív sport tevékenység is. A csoport tagjai számára egy-egy helyi vagy környékbeli táncház, esetleg a budapesti Táncház-találkozón való részvétel jelenti az igényes kikapcsolódást. A próbákra önként, szabadidejüket áldozva járnak, a lehető legkevesebb hiányzással a diákok. A szóló és páros táncok már kisgyermek kortól tartást adnak, a nemek közötti test- és párbeszéd pedig magától értetődő lesz számukra.
Kiskunhalas Város Képviselőtestülete 2012-ben Pro Urbe (Városért) kitüntetést adományozott a Kiskun Táncegyüttesnek.
A Kiskun Táncegyüttes olyan gyerekeket és fiatalokat nevel a város számára, akik még sokáig viszik és adják át a népzene és a néptánc szeretetét a következő generációk számára.

Kép: Kiskun Táncegyüttes

A Kiskun Táncegyüttes rendszeres szereplője és részvevője a városi és regionális rendezvényeknek, a minősítő néptánc versenyeknek csoportos és szóló kategóriákban egyaránt.
2008-as megalakulása óta öregbíti Kiskunhalas város hírnevét itthon és külföldön egyaránt. A csoport mai tagjai általános és középiskolás diákok, dolgozó fiatalok, felnőttek.
Az utánpótlás nevelése a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül zajlik. A művészeti iskola 2003-as megalakulása óta szerepel néptánc tanítás a tanszakok között. Ez a tevékenység jelenleg 5 csoportban 100 gyermek részvételével zajlik, ahol a csoportok életkori sajátosságait figyelembevéve tanulják a magyar néptánc alapjait.
Az együttes fő célja a néptánc hagyományok ápolása, gyűjtése és színpadra állítása a Kárpát-medence táncaiból. Emellett kiemelt fontossággal bír  szűkebb környezetünk, Kiskunhalas és a Dél-Alföld táncainak megőrzése és továbbadása a következő generációk számára.
A Kiskun Táncegyütteshez tartozni a gyerekek, fiatalok és felnőttek elmondása alapján egyöntetűen a legjobb, ami ebben a rohanó, felszínes világunkban történhet velük. Nemcsak a szabadidő igen hasznos és tartalmas eltöltése az erőssége a Kiskun Táncegyüttes csapatának, hanem a hagyományőrzésen, továbbadáson túl, a közösséghez tartozás, és az empátiára való nevelés mellett nagyon aktív sport tevékenység is. A csoport tagjai számára egy-egy helyi vagy környékbeli táncház, esetleg a budapesti Táncház-találkozón való részvétel jelenti az igényes kikapcsolódást. A próbákra önként, szabadidejüket áldozva járnak, a lehető legkevesebb hiányzással a diákok. A szóló és páros táncok már kisgyermek kortól tartást adnak, a nemek közötti test- és párbeszéd pedig magától értetődő lesz számukra.
Kiskunhalas Város Képviselőtestülete 2012-ben Pro Urbe (Városért) kitüntetést adományozott a Kiskun Táncegyüttesnek.
A Kiskun Táncegyüttes olyan gyerekeket és fiatalokat nevel a város számára, akik még sokáig viszik és adják át a népzene és a néptánc szeretetét a következő generációk számára.

Kép: Kiskunhalasi Csillagászati Egyesület

Az egyesület a helyi csillagászati ismeretterjesztésért tenni akaró amatőrök összefogásának eredménye. Az 1972 óta működő kiskunhalasi csillagvizsgáló egyre fejlődő technikai alapját kihasználva segítik más szervezetek természettudományos céljait. Több mint 40 éve szervezik az októberi csillagászati napokat. Céljuk továbbá, hogy a csillagászattal hivatásszerűen vagy amatőrként foglalkozókat és a csillagászat iránt érdeklődőket közösséggé szervezzék. Az egyesület munkálkodik a csillagászat társadalmi elismertségének fokozásán és népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit.
A helyi csillagászati élet motorja, szervezője id. Balogh István volt, aki 2019-ben elhunyt.

Kép: Kiskunhalasi Csillagászati Egyesület

Az egyesület a helyi csillagászati ismeretterjesztésért tenni akaró amatőrök összefogásának eredménye. Az 1972 óta működő kiskunhalasi csillagvizsgáló egyre fejlődő technikai alapját kihasználva segítik más szervezetek természettudományos céljait. Több mint 40 éve szervezik az októberi csillagászati napokat. Céljuk továbbá, hogy a csillagászattal hivatásszerűen vagy amatőrként foglalkozókat és a csillagászat iránt érdeklődőket közösséggé szervezzék. Az egyesület munkálkodik a csillagászat társadalmi elismertségének fokozásán és népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit.
A helyi csillagászati élet motorja, szervezője id. Balogh István volt, aki 2019-ben elhunyt.

Kép: Kiskunhalasi helytörténet kiadványok

Az átfogó, a nemzet történetét feldolgozó művek nem térnek ki minden településre, ezért fontosak a helyismereti művek, melyek segítenek városunk múltjának és jelenének megismerésében. Ezek a könyvek átfogó képet nyújtanak Kiskunhalas történetéről, oktatásáról, gazdaságáról és művészetéről is, bemutatják városunk legfőbb értékeit. A legfontosabb, kiválasztott helytörténeti könyvek az alábbiak:

Bognár Zoltán: Szilády Áron, Budapest 1987
Dókáné Vető Ágnes - Gszelmann Ádám: Hild-érmes városok – Kiskunhalas, 1990
Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason, 1998
Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története, 2004
Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I. 1965
Komáromi Szilárd – Végső István: Vári Szabó István, Kiskunhalas város polgármestere, 2008
Kovács Zita – Büki Barbara: Thorma János, 2015
László Emőke – Pásztor Emese – Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Budapest, 1959
Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez, 1923-1926
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város gazdaságtörténete, 1935
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története, 1936
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története oklevéltárral 1. 1926
Nagy Szeder István: Redemptio, az Kiskun-Halas város területének 1745-ben történt megváltására vonatkozó adatok, 1923
Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve1993
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig, 2000
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból, 2001
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig, 2005
Simkó Balázs –Végső István: Zsidósors Kiskunhalason, 2007
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno…, 2009
Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez, 1996
Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach, 2002
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei, 2001
Tooth János: Kis-Kun-Halas város története, 1863
Végső István: Helytörténeti olvasókönyv 1-2., 2003

A könyvek a legfontosabb Kiskunhalasról szóló kiadványok, alapművek a helytörténeti kutatás szempontjából.

Kép: Kiskunhalasi helytörténet kiadványok

Az átfogó, a nemzet történetét feldolgozó művek nem térnek ki minden településre, ezért fontosak a helyismereti művek, melyek segítenek városunk múltjának és jelenének megismerésében. Ezek a könyvek átfogó képet nyújtanak Kiskunhalas történetéről, oktatásáról, gazdaságáról és művészetéről is, bemutatják városunk legfőbb értékeit. A legfontosabb, kiválasztott helytörténeti könyvek az alábbiak:

Bognár Zoltán: Szilády Áron, Budapest 1987
Dókáné Vető Ágnes - Gszelmann Ádám: Hild-érmes városok – Kiskunhalas, 1990
Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason, 1998
Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története, 2004
Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I. 1965
Komáromi Szilárd – Végső István: Vári Szabó István, Kiskunhalas város polgármestere, 2008
Kovács Zita – Büki Barbara: Thorma János, 2015
László Emőke – Pásztor Emese – Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Budapest, 1959
Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez, 1923-1926
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város gazdaságtörténete, 1935
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története, 1936
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története oklevéltárral 1. 1926
Nagy Szeder István: Redemptio, az Kiskun-Halas város területének 1745-ben történt megváltására vonatkozó adatok, 1923
Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve1993
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig, 2000
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból, 2001
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig, 2005
Simkó Balázs –Végső István: Zsidósors Kiskunhalason, 2007
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno…, 2009
Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez, 1996
Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach, 2002
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei, 2001
Tooth János: Kis-Kun-Halas város története, 1863
Végső István: Helytörténeti olvasókönyv 1-2., 2003

A könyvek a legfontosabb Kiskunhalasról szóló kiadványok, alapművek a helytörténeti kutatás szempontjából.

Kép: Kiskunhalasi Népdalkör Egyesület

A 2002-ben alakult népdalkör célja a gazdag magyar népdalkincs felelevenítése, azok közvetítése az utókor számára. Az egyesület fontosnak tartja, hogy hagyományőrző, hagyományápoló, művelődéspártoló szerepet töltsön be. Számos városi, magyarországi és külhoni rendezvényre viszik el a város jó hírét. Alföldi és halasi népdalok előadásával ápolják őseink népi kultúráját.
Az egyesület Sózó József elnök szakmai vezetésével működik.

Kép: Kiskunhalasi Népdalkör Egyesület

A 2002-ben alakult népdalkör célja a gazdag magyar népdalkincs felelevenítése, azok közvetítése az utókor számára. Az egyesület fontosnak tartja, hogy hagyományőrző, hagyományápoló, művelődéspártoló szerepet töltsön be. Számos városi, magyarországi és külhoni rendezvényre viszik el a város jó hírét. Alföldi és halasi népdalok előadásával ápolják őseink népi kultúráját.
Az egyesület Sózó József elnök szakmai vezetésével működik.

Kép: Kiskunhalasi szégyenkő

A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. Márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be:

Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.

„A fekete szégyenkőre, állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792. február 20-áról maradt fenn.”

A kiskunhalasi szégyenkő egy letűnt korszak büntetés-végrehajtási eszköze. Turisztikai látványosság is.

Kép: Kiskunhalasi szégyenkő

A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. Márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be:

Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.

„A fekete szégyenkőre, állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792. február 20-áról maradt fenn.”

A kiskunhalasi szégyenkő egy letűnt korszak büntetés-végrehajtási eszköze. Turisztikai látványosság is.

Kép: Kiskunhalasi tulipános ládák

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum néprajzi gyűjteményében 22 ruhanemű tárolására szolgáló láda van. Közülük 19 faragással díszített, 1 láda barokk stílusú, 4 láda festett virágokkal díszített, 2 láda sem faragással, sem festett virágokkal nem ékes. A véséssel díszített, egységes stílusjegyeket mutató ládák használata jellemző volt Kiskunhalason. A ládák faragott díszítésűek, ezek minden esetben tulipános, stilizált tulipános. A szimmetrikus faragások két egyforma mezőben készültek. A mezőket vésett keret határolja. A nagyobb és későbbi ládákra már a fiók megléte is jellemző. A ládák egyszínűek, sötétre festettek. Használatuk a 19. században általános.
A Kiskunságban Kiskunhalas volt az egyik nagy tulipánosláda-készítő központ.

Kép: Kiskunhalasi tulipános ládák

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum néprajzi gyűjteményében 22 ruhanemű tárolására szolgáló láda van. Közülük 19 faragással díszített, 1 láda barokk stílusú, 4 láda festett virágokkal díszített, 2 láda sem faragással, sem festett virágokkal nem ékes. A véséssel díszített, egységes stílusjegyeket mutató ládák használata jellemző volt Kiskunhalason. A ládák faragott díszítésűek, ezek minden esetben tulipános, stilizált tulipános. A szimmetrikus faragások két egyforma mezőben készültek. A mezőket vésett keret határolja. A nagyobb és későbbi ládákra már a fiók megléte is jellemző. A ládák egyszínűek, sötétre festettek. Használatuk a 19. században általános.
A Kiskunságban Kiskunhalas volt az egyik nagy tulipánosláda-készítő központ.

Kép: Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület

Az egyesület elsődleges célja a város arculatának megőrzése, az épített és természetes környezet megóvása, de emellett-a kifejezetten szakirányú egyesületek megalakulásáig-a lehetőségeihez mérten vállalkozik a város szellemi (azaz: történelmi, irodalmi, néprajzi, tudományos, képzőművészeti) értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási vonzáskörzete, mindennemű értékének megőrzését, sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását.

Kép: Kiskunhalasi Városvédő és Városszépítő Egyesület

Az egyesület elsődleges célja a város arculatának megőrzése, az épített és természetes környezet megóvása, de emellett-a kifejezetten szakirányú egyesületek megalakulásáig-a lehetőségeihez mérten vállalkozik a város szellemi (azaz: történelmi, irodalmi, néprajzi, tudományos, képzőművészeti) értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási vonzáskörzete, mindennemű értékének megőrzését, sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását.

Kép: Korda Imre életműve

Korda Imre (1853-1914) gimnáziumi tanár, író. A halasi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1881-től-1910-ig a halasi gimnázium tanára (magyar irodalom-bölcselet). Újságíró, fordító, tankönyvíró. 1882-85 között az első halasi hetilapot, a Halasi Újságot szerkesztette.
Az első halasi sajtótermék elindítójaként kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Írásai és szerkesztő munkája révén máig az egyik legszínvonalasabb lapot sikerült megteremtenie a halasi sajtó történetében.

Kép: Korda Imre életműve

Korda Imre (1853-1914) gimnáziumi tanár, író. A halasi gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. 1881-től-1910-ig a halasi gimnázium tanára (magyar irodalom-bölcselet). Újságíró, fordító, tankönyvíró. 1882-85 között az első halasi hetilapot, a Halasi Újságot szerkesztette.
Az első halasi sajtótermék elindítójaként kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Írásai és szerkesztő munkája révén máig az egyik legszínvonalasabb lapot sikerült megteremtenie a halasi sajtó történetében.

Kép: Lakatos Vince életműve

Lakatos Vince (1907. január 21., Mikelaka – 1978. február 20., Budapest) író, fotográfus, filmrendező. Kiskunhalasra édesapja áthelyezésekor került. Harkapusztán járt általános iskolába, napi 12 km-t gyalogolva. Ezek az évek és a tanyai szegényparasztok élete mély nyomot hagyott benne. Ez lett a témája újságcikkeinek, fényképeinek, regényeinek, majd az általa írt és rendezett filmek jelentős részének is. 
1918-tól a kiskunhalasi református gimnázium diákja. Az 1920-as évek végén iratkozik be a szegedi egyetem jogi karára. Anyagi okokból abba kellett hagynia az iskolát. 1929-től a kiskunhalasi Polgármesteri Hivatalban vállalt állást mint végrehajtó, majd írnok.
Lakatos Vince a Halasi Hírlap első számától kezdve 1933 júniusától Budapestre költözéséig, 1941 januárjáig meghatározó személyisége a halasi újságírásnak. Sok esetben egyedül írja a Halasi Hírlap majd a Kunsági Napló, továbbá a Halasi Újság számait. Mindhárom lapnak szerkesztője, az utóbbi kettőnek egyben alapítója és felelős szerkesztője is. A 30-as évek közepén hírlapíróként kezdett fényképezni, és mindvégig szocioriportjai határozták meg fotográfusi érdeklődését. 1938-ban összeállítja első szociográfiájának kéziratát. 
Fotográfusi életműve nem választható el az újságíróitól, sőt az íróitól sem. Filmrendezőként és forgatókönyvíróként pedig egyértelműen a korábbi írásai és fényképei szemléletét viszi tovább. Riportjaira, történeti tárgyú cikkeire a szociografikus szemlélet a jellemző. Tényfeltáró riportjaiban nemcsak a gazdálkodókat, parasztpolgárokat mutatja be az újság hasábjain, hanem a világtól elzárt homoki tanyákon, földbe vájt kunyhókban élő, magukra hagyott szegényeket, a mostoha körülmények között tanuló és tanító pusztai kisdiákokat és tanítókat is. Élethelyzetéből adódik, hogy irodalmi, szociográfusi élményanyagára mint a terepre hivatalból kijáró városházi alkalmazott és mint hírlapíró tesz szert. Az újságíróként és a hozzá kapcsolódó riportokat dokumentáló fényképészként szerzett ismereteket, tapasztalatokat nagyszerűen hasznosítja majd a negyvenes évek első felében megjelenő, szociális ihletettségű irodalmi műveiben. Szocioriportjai több bekezdését később szó szerint beépíti novelláiba az Árva népem, Egykutyások, Hatrongyos című kötetekbe.
Budapestre költözésekor először a Földművelésügyi Minisztériumban kezd dolgozni, de még ebben az évben a Nemzeti Újság majd a Függetlenség, később az Esti Újság főállású munkatársa lesz. 1942-ben elnyeri a Rákosi Jenő Újságíró Díjat. 1945 után ismét a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik, de ekkor már az oktatás és az ismeretterjesztés a feladata. Így került kapcsolatba a filmezéssel. Először rövid témavázlatokat írt, majd dokumentumfilmes szakemberek hiányában maga kezdett forgatni. 1948-tól a Híradó és Dokumentumfilm Gyárba került rendezőként és forgatókönyvíróként. Mintegy 180 rövidfilmet és három, egész estét betöltő filmet készített pályafutása során. Filmjeiért 35 díjat kapott hazai és külföldi fesztiválokon. Élete során megkapta az érdemes művész (1971), a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze (1973) díjakat. Halas környékét bemutató filmek: Futóhomok (1950), Naplemente (1978) Halas a hatalmas (1979).
Emlékét utcanév és a Baky-kastélynál emléktábla őrzi. 
Az általa rögzített képek, filmek, riportok Kiskunhalas város újabb kori történetének nélkülözhetetlen és pótolhatatlan kordokumentumai. Kultúrtörténeti, szociográfiai munkássága, a szegény emberek iránt érzett felelőssége, lokálpatriotizmusa igazolja és indokolja életműve bekerülését a Kiskunhalasi Értéktárba.

Kép: Lakatos Vince életműve

Lakatos Vince (1907. január 21., Mikelaka – 1978. február 20., Budapest) író, fotográfus, filmrendező. Kiskunhalasra édesapja áthelyezésekor került. Harkapusztán járt általános iskolába, napi 12 km-t gyalogolva. Ezek az évek és a tanyai szegényparasztok élete mély nyomot hagyott benne. Ez lett a témája újságcikkeinek, fényképeinek, regényeinek, majd az általa írt és rendezett filmek jelentős részének is. 
1918-tól a kiskunhalasi református gimnázium diákja. Az 1920-as évek végén iratkozik be a szegedi egyetem jogi karára. Anyagi okokból abba kellett hagynia az iskolát. 1929-től a kiskunhalasi Polgármesteri Hivatalban vállalt állást mint végrehajtó, majd írnok.
Lakatos Vince a Halasi Hírlap első számától kezdve 1933 júniusától Budapestre költözéséig, 1941 januárjáig meghatározó személyisége a halasi újságírásnak. Sok esetben egyedül írja a Halasi Hírlap majd a Kunsági Napló, továbbá a Halasi Újság számait. Mindhárom lapnak szerkesztője, az utóbbi kettőnek egyben alapítója és felelős szerkesztője is. A 30-as évek közepén hírlapíróként kezdett fényképezni, és mindvégig szocioriportjai határozták meg fotográfusi érdeklődését. 1938-ban összeállítja első szociográfiájának kéziratát. 
Fotográfusi életműve nem választható el az újságíróitól, sőt az íróitól sem. Filmrendezőként és forgatókönyvíróként pedig egyértelműen a korábbi írásai és fényképei szemléletét viszi tovább. Riportjaira, történeti tárgyú cikkeire a szociografikus szemlélet a jellemző. Tényfeltáró riportjaiban nemcsak a gazdálkodókat, parasztpolgárokat mutatja be az újság hasábjain, hanem a világtól elzárt homoki tanyákon, földbe vájt kunyhókban élő, magukra hagyott szegényeket, a mostoha körülmények között tanuló és tanító pusztai kisdiákokat és tanítókat is. Élethelyzetéből adódik, hogy irodalmi, szociográfusi élményanyagára mint a terepre hivatalból kijáró városházi alkalmazott és mint hírlapíró tesz szert. Az újságíróként és a hozzá kapcsolódó riportokat dokumentáló fényképészként szerzett ismereteket, tapasztalatokat nagyszerűen hasznosítja majd a negyvenes évek első felében megjelenő, szociális ihletettségű irodalmi műveiben. Szocioriportjai több bekezdését később szó szerint beépíti novelláiba az Árva népem, Egykutyások, Hatrongyos című kötetekbe.
Budapestre költözésekor először a Földművelésügyi Minisztériumban kezd dolgozni, de még ebben az évben a Nemzeti Újság majd a Függetlenség, később az Esti Újság főállású munkatársa lesz. 1942-ben elnyeri a Rákosi Jenő Újságíró Díjat. 1945 után ismét a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozik, de ekkor már az oktatás és az ismeretterjesztés a feladata. Így került kapcsolatba a filmezéssel. Először rövid témavázlatokat írt, majd dokumentumfilmes szakemberek hiányában maga kezdett forgatni. 1948-tól a Híradó és Dokumentumfilm Gyárba került rendezőként és forgatókönyvíróként. Mintegy 180 rövidfilmet és három, egész estét betöltő filmet készített pályafutása során. Filmjeiért 35 díjat kapott hazai és külföldi fesztiválokon. Élete során megkapta az érdemes művész (1971), a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze (1973) díjakat. Halas környékét bemutató filmek: Futóhomok (1950), Naplemente (1978) Halas a hatalmas (1979).
Emlékét utcanév és a Baky-kastélynál emléktábla őrzi. 
Az általa rögzített képek, filmek, riportok Kiskunhalas város újabb kori történetének nélkülözhetetlen és pótolhatatlan kordokumentumai. Kultúrtörténeti, szociográfiai munkássága, a szegény emberek iránt érzett felelőssége, lokálpatriotizmusa igazolja és indokolja életműve bekerülését a Kiskunhalasi Értéktárba.

Kép: Lány madárral szobor (Simon Ferenc alkotása)

A Martonosi Pál Városi Könyvtár északi oldalánál található bronzból készült szobrot 1973. augusztus 18-án helyezték el.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Vass Lajos igazgató, a Városi Művelődési Bizottság elnöke. A madarat a tenyerében tartó leány a béke, a barátság jelképes megfogalmazása.
Az alkotás ünnepélyes felavatása az alkotmány ünnepének tiszteletére történt a megjelent vendégek, lakosok és diákok, mintegy 100 fő előtt. 
A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Városunk egyik legszebb, bronzból öntött szoborértéke a Madaras lány szobor. A könyvtár mellett történt elhelyezése méltó megkoronázása a kultúra szerepkörének hangsúlyozására. 

Kép: Lány madárral szobor (Simon Ferenc alkotása)

A Martonosi Pál Városi Könyvtár északi oldalánál található bronzból készült szobrot 1973. augusztus 18-án helyezték el.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Vass Lajos igazgató, a Városi Művelődési Bizottság elnöke. A madarat a tenyerében tartó leány a béke, a barátság jelképes megfogalmazása.
Az alkotás ünnepélyes felavatása az alkotmány ünnepének tiszteletére történt a megjelent vendégek, lakosok és diákok, mintegy 100 fő előtt. 
A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Városunk egyik legszebb, bronzból öntött szoborértéke a Madaras lány szobor. A könyvtár mellett történt elhelyezése méltó megkoronázása a kultúra szerepkörének hangsúlyozására. 

Kép: Latabár Endre életműve

Latabár Endre (1811. november 15., Kiskunhalas – 1873. július 18., Miskolc) színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító, a Latabár-színészdinasztia őse. 1831-ben abbahagyta tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban és 1832-ben beállt színésznek Kilényi Dávid színtársulatába. A következő évben Kassára szerződött s ott működött 1838-ig. Ezt követően Kolozsváron 1842-ig mint színész szép sikereket ért el. Ekkor színtársulatot szervezett. 1850-tól színésztársulatával többször játszott Kecskeméten, majd 1857. okt. 3-án együttesével ő nyitotta meg a miskolci színházat, amelyet négy éven át vezetett. 1861-től 1873-ig Kassán volt igazgató. Mindig híres volt jeles társulatairól. Tagjai között volt Paulay Ede, Benedek József, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Déryné Széppataki Róza, Lászy Vilmos, Bercsényi Béla, Újházi Ede és még sokan mások. Jól beszélte a latin, francia, görög és olasz nyelveket. Számos operát és operettet ültetett át magyar nyelvre. Többek között Bellini: Norma, Souppé: A nőnevelde és a Szép Galatea; Offenbach: Orpheus az alvilágban, A gerolsteini nagyherczegnő és a Szép Heléna c. műveit. Zenét szerzett Benedek József A szegedi kupec és Feleki Miklós Angyal Bandi című népszínműveihez.
A híres színészfamília, a Latabár-család első ismert tagja volt Latabár Endre. Városunk egyik büszkesége, hogy egy ilyen nagyhírű színészt adott az országnak. 

Kép: Latabár Endre életműve

Latabár Endre (1811. november 15., Kiskunhalas – 1873. július 18., Miskolc) színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító, a Latabár-színészdinasztia őse. 1831-ben abbahagyta tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban és 1832-ben beállt színésznek Kilényi Dávid színtársulatába. A következő évben Kassára szerződött s ott működött 1838-ig. Ezt követően Kolozsváron 1842-ig mint színész szép sikereket ért el. Ekkor színtársulatot szervezett. 1850-tól színésztársulatával többször játszott Kecskeméten, majd 1857. okt. 3-án együttesével ő nyitotta meg a miskolci színházat, amelyet négy éven át vezetett. 1861-től 1873-ig Kassán volt igazgató. Mindig híres volt jeles társulatairól. Tagjai között volt Paulay Ede, Benedek József, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Déryné Széppataki Róza, Lászy Vilmos, Bercsényi Béla, Újházi Ede és még sokan mások. Jól beszélte a latin, francia, görög és olasz nyelveket. Számos operát és operettet ültetett át magyar nyelvre. Többek között Bellini: Norma, Souppé: A nőnevelde és a Szép Galatea; Offenbach: Orpheus az alvilágban, A gerolsteini nagyherczegnő és a Szép Heléna c. műveit. Zenét szerzett Benedek József A szegedi kupec és Feleki Miklós Angyal Bandi című népszínműveihez.
A híres színészfamília, a Latabár-család első ismert tagja volt Latabár Endre. Városunk egyik büszkesége, hogy egy ilyen nagyhírű színészt adott az országnak. 

Kép: Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus

A Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus 1997-ben alakult a helyi református gyülekezet énekkaraként. Egyházi programokon kívül szívesen vállalnak szereplést helyi, regionális és országos rendezvényeken is. Külföldre is többször eljutottak. Felléptek híres komolyzenészekkel (Lehotka Gábor, Somorjai Péter), komolyzenei produkciókban (Operódia), de szívesen vállalnak szerepet könnyűzenei előadásokon is. (St. Martin, Omega együttes: Beatmise). 2014-ben az Országos kórusminősítő versenyen elnyerték a Gálakórus címet. Résztvevői voltak a magyar média több egyházi műsorának (Kossuth Rádió, Bartók Rádió, Magyar Televízió). A kórus karnagya Andáné Vastag Andrea.
A kamarakórus városi, hazai és nemzetközi szereplése kapcsán jelentősen hozzájárul Kiskunhalas ismertté tételéhez. Egyenletes, magas színvonalú szereplésével itthon és külföldön is öregbíti városunk hírnevét.

Kép: Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus

A Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus 1997-ben alakult a helyi református gyülekezet énekkaraként. Egyházi programokon kívül szívesen vállalnak szereplést helyi, regionális és országos rendezvényeken is. Külföldre is többször eljutottak. Felléptek híres komolyzenészekkel (Lehotka Gábor, Somorjai Péter), komolyzenei produkciókban (Operódia), de szívesen vállalnak szerepet könnyűzenei előadásokon is. (St. Martin, Omega együttes: Beatmise). 2014-ben az Országos kórusminősítő versenyen elnyerték a Gálakórus címet. Résztvevői voltak a magyar média több egyházi műsorának (Kossuth Rádió, Bartók Rádió, Magyar Televízió). A kórus karnagya Andáné Vastag Andrea.
A kamarakórus városi, hazai és nemzetközi szereplése kapcsán jelentősen hozzájárul Kiskunhalas ismertté tételéhez. Egyenletes, magas színvonalú szereplésével itthon és külföldön is öregbíti városunk hírnevét.

Kép: Lyra zenekar

A kiskunhalasi Lyra  Együttes 1976-ban alakult azzal a céllal, hogy a városunkba látogató költők közönségtalálkozóin zenés-irodalmi műsorokban vegyen részt. A kezdetek után egyre nagyobb lett az együttes repertoárja és a fellépések száma. Nemcsak Bács-Kiskun megyében, hanem az ország különböző művelődési intézményeiben, táborokban, klubokban, iskolákban, óvodákban, szabadtéri rendezvényeken léptek fel. 1980 és 2017 között több külföldi fellépés is megvalósult.

1994-től a Lyra három tagú együttesként működik, de gyakran lépnek fel a korábbi tagok alkalomszerűen és új tehetségeknek is adnak lehetőséget a koncertjeiken. A Lyra együttes működését Kiskunhalas város Képviselő-testülete 1997-ben Pro Urbe díjjal jutalmazta.

Alapító tagok: Vladár Éva, Csorvási Zoltán, Sutyinszki János. A Lyrában játszó zenészek, énekesek: Rémán Éva, Kovács Sándor, Vajda Ilona, Farkas Márta, Sipos-Szabó Éva, Fekete Csaba, Csorvási Kata, Vladár Károly, Szemerédi Edina Adél, Horváth Ágnes, Wágner Kinga, Szomora Lívia, Frank Noémi. 1995 óta együtt zenélő trió: Sebők Judit, Csorvási Zoltán, Nagy Zoltán.

2001 áprilisában jelent meg az együttes első CD-je. A kiadott CD-lemezek és kazetták: Veled (2001) 17 dal; Ne rejtőzz el (2002) 21 dal; Tikirikitakarak (2004) 19 dal és vers; Szerelemközti ének (2008) 23 dal és vers; Legyen álmod kerek erdő (2015); LYRA 40 (2016) dupla CD válogatás.

A Lyra Együttessel kapcsolatban megjelent könyvek: Lyra sztori (1996), Dalok könyve (1999). Az összes megzenésített vers száma: 120. Fellépések száma (becsült adat): 1500.

A Lyra díjai, kitüntetései: Talpra Petőfi Országos verseny II. helyezés 1988; Kaláka Dalnok verseny I. helyezés 1988; Kiskunhalas város Pro Urbe díja 1997; Kiskőrös Táncdalfesztivál döntő I. helyezés 1998; Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál I. helyezés 2000; Bács- Kiskun Megye Közművelődéséért díj 2001; Bács-Kiskun megyei Príma díjra való felterjesztés 2008.

2018 január 1. óta az alábbi tagokkal működik a Lyra:

Csorvási Zoltán
Jeszenszky-Sebők Judit
Kovács Sándor
Vladár Károly

Kép: Lyra zenekar

A kiskunhalasi Lyra  Együttes 1976-ban alakult azzal a céllal, hogy a városunkba látogató költők közönségtalálkozóin zenés-irodalmi műsorokban vegyen részt. A kezdetek után egyre nagyobb lett az együttes repertoárja és a fellépések száma. Nemcsak Bács-Kiskun megyében, hanem az ország különböző művelődési intézményeiben, táborokban, klubokban, iskolákban, óvodákban, szabadtéri rendezvényeken léptek fel. 1980 és 2017 között több külföldi fellépés is megvalósult.

1994-től a Lyra három tagú együttesként működik, de gyakran lépnek fel a korábbi tagok alkalomszerűen és új tehetségeknek is adnak lehetőséget a koncertjeiken. A Lyra együttes működését Kiskunhalas város Képviselő-testülete 1997-ben Pro Urbe díjjal jutalmazta.

Alapító tagok: Vladár Éva, Csorvási Zoltán, Sutyinszki János. A Lyrában játszó zenészek, énekesek: Rémán Éva, Kovács Sándor, Vajda Ilona, Farkas Márta, Sipos-Szabó Éva, Fekete Csaba, Csorvási Kata, Vladár Károly, Szemerédi Edina Adél, Horváth Ágnes, Wágner Kinga, Szomora Lívia, Frank Noémi. 1995 óta együtt zenélő trió: Sebők Judit, Csorvási Zoltán, Nagy Zoltán.

2001 áprilisában jelent meg az együttes első CD-je. A kiadott CD-lemezek és kazetták: Veled (2001) 17 dal; Ne rejtőzz el (2002) 21 dal; Tikirikitakarak (2004) 19 dal és vers; Szerelemközti ének (2008) 23 dal és vers; Legyen álmod kerek erdő (2015); LYRA 40 (2016) dupla CD válogatás.

A Lyra Együttessel kapcsolatban megjelent könyvek: Lyra sztori (1996), Dalok könyve (1999). Az összes megzenésített vers száma: 120. Fellépések száma (becsült adat): 1500.

A Lyra díjai, kitüntetései: Talpra Petőfi Országos verseny II. helyezés 1988; Kaláka Dalnok verseny I. helyezés 1988; Kiskunhalas város Pro Urbe díja 1997; Kiskőrös Táncdalfesztivál döntő I. helyezés 1998; Kultúrával a Nyugat Kapujában Nemzeti Fesztivál I. helyezés 2000; Bács- Kiskun Megye Közművelődéséért díj 2001; Bács-Kiskun megyei Príma díjra való felterjesztés 2008.

2018 január 1. óta az alábbi tagokkal működik a Lyra:

Csorvási Zoltán
Jeszenszky-Sebők Judit
Kovács Sándor
Vladár Károly

Kép: Magyarok Vására

2009-ben civil kezdeményezésre, a Hazatalálás Baráti Kör megvalósításával (vezető: Bús József) kezdődött a hagyományteremtő rendezvény. Az alapötlet az volt, hogy helyfoglalási díj nélkül mutatkozhassanak be azok a termelők, kézművesek, és feledésbe merülő szakmákat gyakorló mesteremberek, akik kiváló minőségű, kis tételben készült, kézi készítésű magyar portékákat állítanak elő. A tradicionális jelleget fokozandó, beépítettek olyan kulturális elemeket a programba, mint a hagyományőrző csoportok bemutatója, zenés előadások, élőzene, alföldi dallamok, néptáncosok bemutatója. Természetesen a közönség számára is ingyenes részvétel biztosított. A rendezményt hagyományosan március 15-én tartják. Az évek során a rendezvény országos hírnévre tett szert, mindenfelől látogatókat csalogatva városunkba. Az ötletgazda, Bús József a következőképpen értékelte a rendezvényt: „Az országban nagyon kevés helyen van ilyen nagy létszámú, 200 árust meghaladó vásár, talán a Budai Várban a mesterségek ünnepén ilyen a „felhozatal”. Előfordult, hogy külön busszal érkeztek látogatók az ország távoli pontjáról a rendezvényre. Budapestről, Gyöngyösről, Kaposvárról, Debrecen környékéről is jöttek már. Volt olyan év, hogy az országos kempingtalálkozó időpontját igazították a magyarok vásárához, és épp a rendezvényünk miatt került városunkba az adott évi találkozó. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen néven mi rendeztük meg először a programot az országban. A magyarok vására rendezvénynevet nem védtük le, nem akarjuk kisajátítani, azt gondoljuk, legyen mindenkié! Önzetlenül átadjuk a segítségünket és törekvéseinket más településeknek is.”A Magyarok Vásárán csak és kizárólag prémium, természetes alapanyagokból készült áruk jelenhetnek meg. A multinacionális cégek behálózzák egész országunkat, hangzatos marketing eszközeikkel a tudatos vásárlókat is sikerül olykor megtéveszteniük. A kézműves termékek ellenben adalékanyagoktól, állományjavítóktól, ízfokozóktól mentesek. Fiataljaink legtöbbször nincsenek tisztában a lakókörnyezetük kínálta lehetőségekkel.Az itt termelt és feldolgozott nyersanyagokon át a késztermékig szinte minden folyamat érdekességeket nyújtana, amennyiben lenne lehetőségük információt szerezni. A magyarok vására kitűnő segítség abban, hogy a tradíciókat ne csak a nagyszülők, dédszülők elmondása alapján rögzítse az új generáció. Eltűnőben lévő mesterségek mutatkoznak itt be, és szemünk elé tárul a kétkezi munka csodás eredménye.

Kép: Magyarok Vására

2009-ben civil kezdeményezésre, a Hazatalálás Baráti Kör megvalósításával (vezető: Bús József) kezdődött a hagyományteremtő rendezvény. Az alapötlet az volt, hogy helyfoglalási díj nélkül mutatkozhassanak be azok a termelők, kézművesek, és feledésbe merülő szakmákat gyakorló mesteremberek, akik kiváló minőségű, kis tételben készült, kézi készítésű magyar portékákat állítanak elő. A tradicionális jelleget fokozandó, beépítettek olyan kulturális elemeket a programba, mint a hagyományőrző csoportok bemutatója, zenés előadások, élőzene, alföldi dallamok, néptáncosok bemutatója. Természetesen a közönség számára is ingyenes részvétel biztosított. A rendezményt hagyományosan március 15-én tartják. Az évek során a rendezvény országos hírnévre tett szert, mindenfelől látogatókat csalogatva városunkba. Az ötletgazda, Bús József a következőképpen értékelte a rendezvényt: „Az országban nagyon kevés helyen van ilyen nagy létszámú, 200 árust meghaladó vásár, talán a Budai Várban a mesterségek ünnepén ilyen a „felhozatal”. Előfordult, hogy külön busszal érkeztek látogatók az ország távoli pontjáról a rendezvényre. Budapestről, Gyöngyösről, Kaposvárról, Debrecen környékéről is jöttek már. Volt olyan év, hogy az országos kempingtalálkozó időpontját igazították a magyarok vásárához, és épp a rendezvényünk miatt került városunkba az adott évi találkozó. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen néven mi rendeztük meg először a programot az országban. A magyarok vására rendezvénynevet nem védtük le, nem akarjuk kisajátítani, azt gondoljuk, legyen mindenkié! Önzetlenül átadjuk a segítségünket és törekvéseinket más településeknek is.”A Magyarok Vásárán csak és kizárólag prémium, természetes alapanyagokból készült áruk jelenhetnek meg. A multinacionális cégek behálózzák egész országunkat, hangzatos marketing eszközeikkel a tudatos vásárlókat is sikerül olykor megtéveszteniük. A kézműves termékek ellenben adalékanyagoktól, állományjavítóktól, ízfokozóktól mentesek. Fiataljaink legtöbbször nincsenek tisztában a lakókörnyezetük kínálta lehetőségekkel.Az itt termelt és feldolgozott nyersanyagokon át a késztermékig szinte minden folyamat érdekességeket nyújtana, amennyiben lenne lehetőségük információt szerezni. A magyarok vására kitűnő segítség abban, hogy a tradíciókat ne csak a nagyszülők, dédszülők elmondása alapján rögzítse az új generáció. Eltűnőben lévő mesterségek mutatkoznak itt be, és szemünk elé tárul a kétkezi munka csodás eredménye.

Kép: Markovits Mária életműve

Markovits Mária (Kiskunhalas, 1875. szeptember 22.–Kiskunhalas, 1954. október 21.) fehérneművarró, csipkevarró és iparművész volt. A Magyar Királyi Állami Női Ipariskola fehérnemű szakosztályán végzett 1897-ben. A korabeli lapok úgy írnak róla, mint az iskola többszörösen kitüntetett, ösztöndíjas növendékéről. Tehát rendkívüli tehetségét korán fölfedezik.Vaszary Kolos hercegprímás a budapesti Mátyás templom miseingeinek hímzését tőle rendelte meg, de őt bízták meg a király számára készített garnitúra kárpitjainak elkészítésével is. E munkáit az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták, és aranyéremmel díjazták.Nagy nemzetközi sikere ellenére 1902-ben hazaköltözött, és kézimunkaműhelyt nyitott Halason.Dékáni Árpád gimnáziumi tanárral indították útjára a Halasi Csipkét. A csipke történetének emblematikus alakjává vált.Tehetséges varrónőként világhírt szerzett városának. Emberi kiállása, a város egyik jelképévé vált iparművészeti termék mellett, a máig példamutató.Később Janó Ákos és Vorák József a halasi csipke születéséről, történetéről írott tanulmánya véletlen események szerencsés összejátszásáról tudósít. Az első véletlen, hogy Dékáni Árpád a halasi Református Gimnázium rajztanára, aki 1900-ban már az Iparművészeti Társulat tagja, itt, Halason dédelgeti álmát a magyar varrott csipke megteremtéséről. Terveket készít a halasi szűröket és subákat díszítő ősi, népi motívumok felhasználásával, a szecesszióra jellemző, tehát akkor modern vonalvezetésű összekötéseket alkalmazva.Törekvése volt, hogy teljesen eredeti, magyaros mintákkal állítsa elő a csipkét. A terveket azonban a családja kitűnően kézimunkázó nőtagjai és más hozzáértők is megvalósíthatatlannak tartották.A másik véletlen, hogy a kiváló tehetségű Markovits Mária éppen ekkor költözik haza, és éppen az ő tehetsége, vagy ahogyan ma mondanánk, a kreativitása szükségeltetett a halasi csipke megszületéséhez. Ő találta meg az egyedi megoldást, az egyedülálló technikát Dékáni terveinek megvalósításához.1903-ban már 12-en varrják a csipkét Markovits Mária betanító, előmunkás nő vezetésével.1904-ben már elnyerik a kereskedelmi miniszter 2000 koronás iparművészeti díját, majd a St. Louis-i világkiállítás fődíját.A halasi csipke tehát szinte berobbant az addigi csipkék világába, és egycsapásra méltán hatalmas elismerést, sikert aratott.Már 1904-ben az első nagyszabású kiállításról a Pesti Hírlap így ír: „A halasi csipke ezúttal szinte fenomenálisan lép fel: finom az anyaga, mesteri a munkája, és mindenek fölött gyönyörűen finomodott magyar ízléssel készült.”A halasi csipke folytatja a diadalútját, 1905-ben a velencei, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon nyer nagydíjat.Az 1908-as, 1910-es esztendőkben meghódítja Párizst, Londont.1911-től az Országos Magyar Iparművészeti Iskola és a Háziipari Szövetség karolja föl a csipkeműhelyt.Az első világháború és az azt követő nehéz idők sajnos megtorpantották a halasi csipkét is.A nehézségek ellenére folytatódott a legmagasabb körök protokoll ajándékozása halasi csipkével.1916-ban, a háború kellős közepén kapott IV. Károly király és felesége Zita királynő koronázási ajándékul halasi csipkét, később államférfiakat és feleségeiket ajándékozták meg ilyen csipkével.Az 1910-es és 30-as évek között már sok kiváló tervezője volt a halasi csipkének: Tar Antaltól, Pongrácz Margiton, Szebeni Márián át Stepanek Ernőig.A korabeli újságok továbbra is felsőfokon fogalmaznak. Az egyik pl.: a tündérujjú magyar asszonyok ügyességét, művészi készségét dicséri.A másik így ír a halasi csipkéről: „Nagy önfegyelemre, odaadó, kitartó ráfigyelésre van szükség, aprólékos, nagy kézügyességet igénylő munka.Nem beszélve arról, hogy a végzéséhez valami csendes, művészi elmélyülésnek is társulni kell.”Sütő József tanár úr így ír erről a szépségesen nehéz mesterségről: „A halasi csipke a türelem himnusza.”Az igaz és szép szavak ellenére a 20. század viharos történelme sajnos sok megpróbáltatást okozott a halasi csipkének és a csipkével egybeforrt Markovits Mária életének is.Az 1929-32-es gazdasági világválság idején a halasi csipke, mint az iparművészet kevésbé nyereséges ága végveszélybe került. A csipke e kétségbeejtő helyzetére hívta fel a figyelmet Sz. Csorba Tibor A halasi csipke múltja – jövője című 1933-ban magánkiadásban megjelent könyve.Az ebben leírt programot Fekete Imre polgármester karolta föl, és a már korábban elkezdett lelkes munkájának köszönhetően, a rádió akkor nagy jelentőségű nyilvánosságát is fölhasználva, erőfeszítései 1933-ban meghozták a várva várt érdeklődést.A Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott a halasi csipke, és a kereskedelmi miniszter a csipke fönnmaradásáért kifejtett áldozatos munkájáért elismerő oklevéllel tüntette ki Markovits Máriát.Mindenki tudta, hogy a csipke sorsát legkitartóbban, a legnagyobb hittel Markovits Mária vitte a vállán a legnehezebb időkben is.A Kereskedelmi Minisztérium, a megye és Halas városa összefogásával 1935-ben megépült a Csipkeház. Az avató ünnepség fő védnöke Horthy Miklósné kormányzóné volt. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon a halasi csipkekollekcióról mint „a világ legművészibb és legszebb” csipkéiről emlékezett meg a sajtó.Ekkor vette fel az Iparügyi Kamara a halasi csipkét az áruvédjegy lajstromába. Védjegye a város címeréből átvett három hal lett. 

A halasi csipke újra szárnyalt, nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Pl.: 1936-ban a londoni Claridge szállóban rendezett lordok bálján a halasi csipke elnyerte az angol arisztokrácia elismerését. Ezt látszik igazolni, hogy az Iparművészeti Társulat által kiállított 100 db csipke mindegyike elkelt.A halasi csipke 1936-ra ismét világmárka lett.Megrendelések érkeztek Párizsból, Rómából, Németországból, Amerikából, sőt még Indiából is.17 csipkevarró alig győzte a munkát. Az alig egy éve felavatott Csipkeház munkaterme kicsinek bizonyult, bővítése egyre sürgetőbbé vált.A külföldi érdeklődés mellett egymást követték a nagyobb állami megrendelések is. Ismét sok államférfi és felesége kapott halasi csipke ajándékot.A két háború között 24 külföldi kiállítás elsőrendű minősítését nyerte el. 1939-re megépült az új épületszárny, így újabb termekhez jutott a közel 100 (!) fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely. Ám, mint már annyiszor újabb megrázkódtatás következett. A második világháború és a bekövetkező gazdasági nehézségek, a hozzá nem értés véget vetettek a bel- és külföldi népszerűsége csúcsán lévő halasi csipke virágzó korszakának. Markovits Mária otthon varrt tovább, szinte megszállottan. A háború idején minden erejével igyekezett a Csipkeház anyagát megmenteni a kifosztástól. 1944. február 23-át követően a megrongálódott épület berendezéseinek, gyűjteményének, csipkéinek egy töredéke maradt meg. Ismét keserves időszak következett.A Bács-Kiskun Megyei Népújság 1953-ban így ír erről: „A Csipkeház, a város régi büszkesége ma igen mostohán áll. Parkját gaz verte fel, falairól évek óta hullik a mész, piszkos, elhagyatott. A háborúban tönkrement, de kilenc év nem volt elegendő a rendbehozatalához? A halasi csipke műhelyénél megfelelőbb helyet nem talált a város vezetősége sportöltöző céljára? Végül eljutsz kereső utadon a Zöldfa u. 16. szám alá. Itt lakik a 78 éves Markovits Mária. Fiatalságát, élete 50 évét áldozta a csipkének. A csipkevarrás művésznemzedékét nevelte fel ez idő alatt. Keze munkáját, tanítványai tehetségét világszerte csodálták, dicsérték. Most elhagyottan, elfelejtve él. Valami kevés segélyt kap a várostól. S a szoba világos sarkában végre felfedezed a halasi csipkét. Egyetlen leány az egész városban: Papp Amália varrja a csodálatos mintákat, aki így nyilatkozik: Magam maradtam. 18 éve csinálom, az iskola padjából a csipke mellé kerültem, véteknek tartom abbahagyni.

” Bizony, ilyen méltatlan körülmények között hagyta itt Markovits Mária, a halasi csipke szülőanyja ezt az árnyékvilágot.”

Kép: Markovits Mária életműve

Markovits Mária (Kiskunhalas, 1875. szeptember 22.–Kiskunhalas, 1954. október 21.) fehérneművarró, csipkevarró és iparművész volt. A Magyar Királyi Állami Női Ipariskola fehérnemű szakosztályán végzett 1897-ben. A korabeli lapok úgy írnak róla, mint az iskola többszörösen kitüntetett, ösztöndíjas növendékéről. Tehát rendkívüli tehetségét korán fölfedezik.Vaszary Kolos hercegprímás a budapesti Mátyás templom miseingeinek hímzését tőle rendelte meg, de őt bízták meg a király számára készített garnitúra kárpitjainak elkészítésével is. E munkáit az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatták, és aranyéremmel díjazták.Nagy nemzetközi sikere ellenére 1902-ben hazaköltözött, és kézimunkaműhelyt nyitott Halason.Dékáni Árpád gimnáziumi tanárral indították útjára a Halasi Csipkét. A csipke történetének emblematikus alakjává vált.Tehetséges varrónőként világhírt szerzett városának. Emberi kiállása, a város egyik jelképévé vált iparművészeti termék mellett, a máig példamutató.Később Janó Ákos és Vorák József a halasi csipke születéséről, történetéről írott tanulmánya véletlen események szerencsés összejátszásáról tudósít. Az első véletlen, hogy Dékáni Árpád a halasi Református Gimnázium rajztanára, aki 1900-ban már az Iparművészeti Társulat tagja, itt, Halason dédelgeti álmát a magyar varrott csipke megteremtéséről. Terveket készít a halasi szűröket és subákat díszítő ősi, népi motívumok felhasználásával, a szecesszióra jellemző, tehát akkor modern vonalvezetésű összekötéseket alkalmazva.Törekvése volt, hogy teljesen eredeti, magyaros mintákkal állítsa elő a csipkét. A terveket azonban a családja kitűnően kézimunkázó nőtagjai és más hozzáértők is megvalósíthatatlannak tartották.A másik véletlen, hogy a kiváló tehetségű Markovits Mária éppen ekkor költözik haza, és éppen az ő tehetsége, vagy ahogyan ma mondanánk, a kreativitása szükségeltetett a halasi csipke megszületéséhez. Ő találta meg az egyedi megoldást, az egyedülálló technikát Dékáni terveinek megvalósításához.1903-ban már 12-en varrják a csipkét Markovits Mária betanító, előmunkás nő vezetésével.1904-ben már elnyerik a kereskedelmi miniszter 2000 koronás iparművészeti díját, majd a St. Louis-i világkiállítás fődíját.A halasi csipke tehát szinte berobbant az addigi csipkék világába, és egycsapásra méltán hatalmas elismerést, sikert aratott.Már 1904-ben az első nagyszabású kiállításról a Pesti Hírlap így ír: „A halasi csipke ezúttal szinte fenomenálisan lép fel: finom az anyaga, mesteri a munkája, és mindenek fölött gyönyörűen finomodott magyar ízléssel készült.”A halasi csipke folytatja a diadalútját, 1905-ben a velencei, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon nyer nagydíjat.Az 1908-as, 1910-es esztendőkben meghódítja Párizst, Londont.1911-től az Országos Magyar Iparművészeti Iskola és a Háziipari Szövetség karolja föl a csipkeműhelyt.Az első világháború és az azt követő nehéz idők sajnos megtorpantották a halasi csipkét is.A nehézségek ellenére folytatódott a legmagasabb körök protokoll ajándékozása halasi csipkével.1916-ban, a háború kellős közepén kapott IV. Károly király és felesége Zita királynő koronázási ajándékul halasi csipkét, később államférfiakat és feleségeiket ajándékozták meg ilyen csipkével.Az 1910-es és 30-as évek között már sok kiváló tervezője volt a halasi csipkének: Tar Antaltól, Pongrácz Margiton, Szebeni Márián át Stepanek Ernőig.A korabeli újságok továbbra is felsőfokon fogalmaznak. Az egyik pl.: a tündérujjú magyar asszonyok ügyességét, művészi készségét dicséri.A másik így ír a halasi csipkéről: „Nagy önfegyelemre, odaadó, kitartó ráfigyelésre van szükség, aprólékos, nagy kézügyességet igénylő munka.Nem beszélve arról, hogy a végzéséhez valami csendes, művészi elmélyülésnek is társulni kell.”Sütő József tanár úr így ír erről a szépségesen nehéz mesterségről: „A halasi csipke a türelem himnusza.”Az igaz és szép szavak ellenére a 20. század viharos történelme sajnos sok megpróbáltatást okozott a halasi csipkének és a csipkével egybeforrt Markovits Mária életének is.Az 1929-32-es gazdasági világválság idején a halasi csipke, mint az iparművészet kevésbé nyereséges ága végveszélybe került. A csipke e kétségbeejtő helyzetére hívta fel a figyelmet Sz. Csorba Tibor A halasi csipke múltja – jövője című 1933-ban magánkiadásban megjelent könyve.Az ebben leírt programot Fekete Imre polgármester karolta föl, és a már korábban elkezdett lelkes munkájának köszönhetően, a rádió akkor nagy jelentőségű nyilvánosságát is fölhasználva, erőfeszítései 1933-ban meghozták a várva várt érdeklődést.A Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott a halasi csipke, és a kereskedelmi miniszter a csipke fönnmaradásáért kifejtett áldozatos munkájáért elismerő oklevéllel tüntette ki Markovits Máriát.Mindenki tudta, hogy a csipke sorsát legkitartóbban, a legnagyobb hittel Markovits Mária vitte a vállán a legnehezebb időkben is.A Kereskedelmi Minisztérium, a megye és Halas városa összefogásával 1935-ben megépült a Csipkeház. Az avató ünnepség fő védnöke Horthy Miklósné kormányzóné volt. Az 1935-ös brüsszeli világkiállításon a halasi csipkekollekcióról mint „a világ legművészibb és legszebb” csipkéiről emlékezett meg a sajtó.Ekkor vette fel az Iparügyi Kamara a halasi csipkét az áruvédjegy lajstromába. Védjegye a város címeréből átvett három hal lett. 

A halasi csipke újra szárnyalt, nemcsak belföldön, hanem külföldön is. Pl.: 1936-ban a londoni Claridge szállóban rendezett lordok bálján a halasi csipke elnyerte az angol arisztokrácia elismerését. Ezt látszik igazolni, hogy az Iparművészeti Társulat által kiállított 100 db csipke mindegyike elkelt.A halasi csipke 1936-ra ismét világmárka lett.Megrendelések érkeztek Párizsból, Rómából, Németországból, Amerikából, sőt még Indiából is.17 csipkevarró alig győzte a munkát. Az alig egy éve felavatott Csipkeház munkaterme kicsinek bizonyult, bővítése egyre sürgetőbbé vált.A külföldi érdeklődés mellett egymást követték a nagyobb állami megrendelések is. Ismét sok államférfi és felesége kapott halasi csipke ajándékot.A két háború között 24 külföldi kiállítás elsőrendű minősítését nyerte el. 1939-re megépült az új épületszárny, így újabb termekhez jutott a közel 100 (!) fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely. Ám, mint már annyiszor újabb megrázkódtatás következett. A második világháború és a bekövetkező gazdasági nehézségek, a hozzá nem értés véget vetettek a bel- és külföldi népszerűsége csúcsán lévő halasi csipke virágzó korszakának. Markovits Mária otthon varrt tovább, szinte megszállottan. A háború idején minden erejével igyekezett a Csipkeház anyagát megmenteni a kifosztástól. 1944. február 23-át követően a megrongálódott épület berendezéseinek, gyűjteményének, csipkéinek egy töredéke maradt meg. Ismét keserves időszak következett.A Bács-Kiskun Megyei Népújság 1953-ban így ír erről: „A Csipkeház, a város régi büszkesége ma igen mostohán áll. Parkját gaz verte fel, falairól évek óta hullik a mész, piszkos, elhagyatott. A háborúban tönkrement, de kilenc év nem volt elegendő a rendbehozatalához? A halasi csipke műhelyénél megfelelőbb helyet nem talált a város vezetősége sportöltöző céljára? Végül eljutsz kereső utadon a Zöldfa u. 16. szám alá. Itt lakik a 78 éves Markovits Mária. Fiatalságát, élete 50 évét áldozta a csipkének. A csipkevarrás művésznemzedékét nevelte fel ez idő alatt. Keze munkáját, tanítványai tehetségét világszerte csodálták, dicsérték. Most elhagyottan, elfelejtve él. Valami kevés segélyt kap a várostól. S a szoba világos sarkában végre felfedezed a halasi csipkét. Egyetlen leány az egész városban: Papp Amália varrja a csodálatos mintákat, aki így nyilatkozik: Magam maradtam. 18 éve csinálom, az iskola padjából a csipke mellé kerültem, véteknek tartom abbahagyni.

” Bizony, ilyen méltatlan körülmények között hagyta itt Markovits Mária, a halasi csipke szülőanyja ezt az árnyékvilágot.”

Kép: Martonosi Pál Városi Könyvtár

Az első nyilvános könyvtárát 1897-ben alapította Halas városa. Állománya a II. világháború során megsemmisült, így az intézményt újra kellett alapítani. Erre 1949-ben került sor. Jelentős fejlődésnek az 50-es évektől indult, 1952-ben már főfoglalkozású könyvtárost – a későbbi névadó igazgatót, Martonosi Pált – bízták meg a könyvtárosi munkák ellátásával. A következő évtől már járási könyvtárként működött. Az intézményben folyó szakmai munka elismerését jelzi, hogy 1971-ben, 1974-ben és 1977- ben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. Igazgatója, Martonosi Pál a könyvtárügyben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Állami-díjat kapott. 1999-ben az Év könyvtára címmel tüntették ki. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési nyilvános könyvtár. Legnagyobb értéke a gyűjteménye és szolgáltatásai. Több mint 120 ezer állományegységgel rendelkezik. Ennek legnagyobb része könyv, de a kisnyomtatványoktól az audiovizuális dokumentumokig a dokumentumtípusok széles köre megtalálható az állományban. Igen értékes szakirodalmi, gyermekkönyvtári, helyismereti és idegen nyelvű könyvgyűjteménye van. A könyvtár használói tájékoztatást kérhetnek a helyi és más könyvtárak szolgáltatásairól, helyben és kölcsönzéssel használhatják a helyi, könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely könyvtárának gyűjteményét. Szakirodalmi tájékoztatást és technikai szolgáltatásokat kérhetnek, a felnőttképzés keretében számítógép-használati ismereteket kapnak. A könyvtár a környékbeli települések közül egyedüliként e-Magyarország Pontként a digitális írástudás fejlesztését segíti.

Kép: Martonosi Pál Városi Könyvtár

Az első nyilvános könyvtárát 1897-ben alapította Halas városa. Állománya a II. világháború során megsemmisült, így az intézményt újra kellett alapítani. Erre 1949-ben került sor. Jelentős fejlődésnek az 50-es évektől indult, 1952-ben már főfoglalkozású könyvtárost – a későbbi névadó igazgatót, Martonosi Pált – bízták meg a könyvtárosi munkák ellátásával. A következő évtől már járási könyvtárként működött. Az intézményben folyó szakmai munka elismerését jelzi, hogy 1971-ben, 1974-ben és 1977- ben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. Igazgatója, Martonosi Pál a könyvtárügyben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Állami-díjat kapott. 1999-ben az Év könyvtára címmel tüntették ki. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési nyilvános könyvtár. Legnagyobb értéke a gyűjteménye és szolgáltatásai. Több mint 120 ezer állományegységgel rendelkezik. Ennek legnagyobb része könyv, de a kisnyomtatványoktól az audiovizuális dokumentumokig a dokumentumtípusok széles köre megtalálható az állományban. Igen értékes szakirodalmi, gyermekkönyvtári, helyismereti és idegen nyelvű könyvgyűjteménye van. A könyvtár használói tájékoztatást kérhetnek a helyi és más könyvtárak szolgáltatásairól, helyben és kölcsönzéssel használhatják a helyi, könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely könyvtárának gyűjteményét. Szakirodalmi tájékoztatást és technikai szolgáltatásokat kérhetnek, a felnőttképzés keretében számítógép-használati ismereteket kapnak. A könyvtár a környékbeli települések közül egyedüliként e-Magyarország Pontként a digitális írástudás fejlesztését segíti.

Kép: Nagy Czirok László életműve

Nagy Czirok László (Kiskunhalas, 1883. augusztus 4. – Kiskunhalas, 1970. április 6.) hivatalnok, néprajzkutató és múzeumigazgató volt. Kiskunhalasi református gazdálkodó- és pásztorcsaládokból származott. A helyi gimnáziumban érettségizett. 1949-ig köztisztviselőként és anyakönyvvezetőként dolgozott. 1951 és 1954 között a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója, majd később munkatársa volt. Óriási kéziratanyaga a Thorma János Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban található. Megjelent könyvei: Vargyas Lajos-Nagy Czirok László: Régi népdalok Kiskunhalasról (Budapest, Zeneműkiadó, 1954); Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Budapest, Gondolat, 1959); Nagy Czirok László: Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon (Budapest, Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1959); Nagy Czirok László: Budártüzek mellett (Budapest, Gondolat, 1963); Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon (Budapest, Magvető, 1965); Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika (Kiskunhalas, Thorma János Múzeum-Halasi Múzeum Alapítvány-Kiskunhalas Történeti Kutatása Közalapítvány, Kiskunhalas, 2002).
Megkerülhetetlen a halasi néprajzi gyűjtése. Írásai és könyvei a mai napig alapvető szakirodalomként használatosak.

Kép: Nagy Czirok László életműve

Nagy Czirok László (Kiskunhalas, 1883. augusztus 4. – Kiskunhalas, 1970. április 6.) hivatalnok, néprajzkutató és múzeumigazgató volt. Kiskunhalasi református gazdálkodó- és pásztorcsaládokból származott. A helyi gimnáziumban érettségizett. 1949-ig köztisztviselőként és anyakönyvvezetőként dolgozott. 1951 és 1954 között a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója, majd később munkatársa volt. Óriási kéziratanyaga a Thorma János Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban található. Megjelent könyvei: Vargyas Lajos-Nagy Czirok László: Régi népdalok Kiskunhalasról (Budapest, Zeneműkiadó, 1954); Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon (Budapest, Gondolat, 1959); Nagy Czirok László: Száraz és szélmolnárok élete a Kiskunságon (Budapest, Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1959); Nagy Czirok László: Budártüzek mellett (Budapest, Gondolat, 1963); Nagy Czirok László: Betyárélet a Kiskunságon (Budapest, Magvető, 1965); Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika (Kiskunhalas, Thorma János Múzeum-Halasi Múzeum Alapítvány-Kiskunhalas Történeti Kutatása Közalapítvány, Kiskunhalas, 2002).
Megkerülhetetlen a halasi néprajzi gyűjtése. Írásai és könyvei a mai napig alapvető szakirodalomként használatosak.

Kép: Nagy Kálmán életműve

Nagy Kálmán (1872. ápr. 17. Kiskunhalas – 1902. febr. 23. Budapest) szobrász.
Szülővárosában járt gimnáziumba, ahol rajztanára, Dékáni Árpád hamar felismerte tehetségét, és a művészpálya felé irányította figyelmét. Ennek köszönhető, hogy a kilenc gyermekes, szegény családból származó Nagy Kálmán 1888 szeptemberében Budapestre került az Iparművészeti Iskola kisplasztikai osztályába. Mesterei Bezerédy Gyula és Zala György voltak. 1897-ben mutatta be a Műcsarnokban a Kődobáló c. kisplasztikáját, amellyel azonnal elismerést szerzett. A következő évben elnyerte a székesfőváros 2000 forintos szobrászati ösztöndíját. Az 1900. évi párizsi világkiállításra állami megbízást kapott a magyar népélet jellegzetes figuráinak kisplasztikai megmintázására. A legsikerültebb alkotásokat az állam megvásárolta az alakulóban lévő Szépművészeti Múzeum (ma Magyar Nemzeti Galéria) számára. A művek terrakotta változatai Párizsban elnyerték a világkiállítás ezüstérmét. Nagy Kálmán 1900-ban Itáliában, Franciaországban, Németországban járt tanulmányúton és érezhetően a kor meghatározó szobrásza, August Rodin hatása alá került. Ilyen festő hatású felületképzéssel carrarai márványból alkotta meg (1899-1902 között) Kiskunhalas város megrendelésére Erzsébet királyné mellszobrát, amely a korabeli közgyűlési terembe került. A szobor ma a Thorma János Múzeum tulajdona, és a halasi Csipkeház aulájában tekinthető meg. 1901-ben Budapesten elnyerte az ún. Millacher-kút pályázatát. A kiskunhalasi református öregtemetőben temették el. Életművének jelentős része nyomtalanul eltűnt. Mintegy 10 kisplasztikája, szobra maradt fenn, melyek a Nemzeti Galériában, illetve a Thorma János Múzeumban találhatók. Emlékét utca őrzi. 

Nagy Kálmán a 19. század végi, 20. század eleji magyar szobrászat egyik legnagyobb ígéreteként hunyt el fájdalmasan fiatalon. Az utókor számára fennmaradt művei példázatul szolgálnak e rendkívüli művészi erejű életműre.

Kép: Nagy Kálmán életműve

Nagy Kálmán (1872. ápr. 17. Kiskunhalas – 1902. febr. 23. Budapest) szobrász.
Szülővárosában járt gimnáziumba, ahol rajztanára, Dékáni Árpád hamar felismerte tehetségét, és a művészpálya felé irányította figyelmét. Ennek köszönhető, hogy a kilenc gyermekes, szegény családból származó Nagy Kálmán 1888 szeptemberében Budapestre került az Iparművészeti Iskola kisplasztikai osztályába. Mesterei Bezerédy Gyula és Zala György voltak. 1897-ben mutatta be a Műcsarnokban a Kődobáló c. kisplasztikáját, amellyel azonnal elismerést szerzett. A következő évben elnyerte a székesfőváros 2000 forintos szobrászati ösztöndíját. Az 1900. évi párizsi világkiállításra állami megbízást kapott a magyar népélet jellegzetes figuráinak kisplasztikai megmintázására. A legsikerültebb alkotásokat az állam megvásárolta az alakulóban lévő Szépművészeti Múzeum (ma Magyar Nemzeti Galéria) számára. A művek terrakotta változatai Párizsban elnyerték a világkiállítás ezüstérmét. Nagy Kálmán 1900-ban Itáliában, Franciaországban, Németországban járt tanulmányúton és érezhetően a kor meghatározó szobrásza, August Rodin hatása alá került. Ilyen festő hatású felületképzéssel carrarai márványból alkotta meg (1899-1902 között) Kiskunhalas város megrendelésére Erzsébet királyné mellszobrát, amely a korabeli közgyűlési terembe került. A szobor ma a Thorma János Múzeum tulajdona, és a halasi Csipkeház aulájában tekinthető meg. 1901-ben Budapesten elnyerte az ún. Millacher-kút pályázatát. A kiskunhalasi református öregtemetőben temették el. Életművének jelentős része nyomtalanul eltűnt. Mintegy 10 kisplasztikája, szobra maradt fenn, melyek a Nemzeti Galériában, illetve a Thorma János Múzeumban találhatók. Emlékét utca őrzi. 

Nagy Kálmán a 19. század végi, 20. század eleji magyar szobrászat egyik legnagyobb ígéreteként hunyt el fájdalmasan fiatalon. Az utókor számára fennmaradt művei példázatul szolgálnak e rendkívüli művészi erejű életműre.

Kép: Nagy Szeder István (idősebb) életműve

Idősebb Nagy Szeder István (Kiskunhalas, 1876. szeptember 8. – Kiskunhalas, 1936. október 18.) építész, helytörténész volt. A kiskunhalasi gimnáziumban tanult, majd a budapesti Felső Építőipari Iskola elvégzése után építészként dolgozott. Többek között részt vett a kiskunhalasi Takarékpénztár építésénél, a Schneider Ignác és Utódai cég telepének, a pirtói és a mátéházi vasútállomások és a helyi Adóhivatal építésénél. Az első világháború idején századosi rangban harcolt. Az 1920-as években megbízták a kiskunhalasi városi levéltár rendezésével. Ettől kezdve kezdett el komolyan foglalkozni Kiskunhalas helytörténetével. Különböző folyóiratokban építészeti írásai mellett helytörténeti munkái is megjelentek. Két kiskunhalasi helytörténeti kötetsorozata jelent meg.Megjelent könyvei: Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1-3. köt. (Kiskunhalas, 1923-1926); Nagy Szeder István: A redemptio előtti kor 1745-ig. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 1. (Kiskunhalas, 1926); Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 2. (Kiskunhalas, 1993); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 3. (Kiskunhalas, 1936); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 4. (Kiskunhalas, 1935).A 20. század első felének kiemelkedő helytörténeti kutatója volt. Kötetsorozatai a mai napig nélkülözhetetlen szakirodalmi források Kiskunhalas helytörténeti kutatásainál. Építészként városképileg kiemelkedő építkezések résztvevője volt. 

Kép: Nagy Szeder István (idősebb) életműve

Idősebb Nagy Szeder István (Kiskunhalas, 1876. szeptember 8. – Kiskunhalas, 1936. október 18.) építész, helytörténész volt. A kiskunhalasi gimnáziumban tanult, majd a budapesti Felső Építőipari Iskola elvégzése után építészként dolgozott. Többek között részt vett a kiskunhalasi Takarékpénztár építésénél, a Schneider Ignác és Utódai cég telepének, a pirtói és a mátéházi vasútállomások és a helyi Adóhivatal építésénél. Az első világháború idején századosi rangban harcolt. Az 1920-as években megbízták a kiskunhalasi városi levéltár rendezésével. Ettől kezdve kezdett el komolyan foglalkozni Kiskunhalas helytörténetével. Különböző folyóiratokban építészeti írásai mellett helytörténeti munkái is megjelentek. Két kiskunhalasi helytörténeti kötetsorozata jelent meg.Megjelent könyvei: Nagy Szeder István: Adatok Kiskun-Halas város történetéhez 1-3. köt. (Kiskunhalas, 1923-1926); Nagy Szeder István: A redemptio előtti kor 1745-ig. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 1. (Kiskunhalas, 1926); Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 2. (Kiskunhalas, 1993); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 3. (Kiskunhalas, 1936); Nagy Szeder István: Kiskun-Halas város gazdaságtörténete. Kiskun-Halas város története oklevéltárral 4. (Kiskunhalas, 1935).A 20. század első felének kiemelkedő helytörténeti kutatója volt. Kötetsorozatai a mai napig nélkülözhetetlen szakirodalmi források Kiskunhalas helytörténeti kutatásainál. Építészként városképileg kiemelkedő építkezések résztvevője volt. 

Kép: Női lovas szobor

Szabó Iván szobrászművész női lovas szobrának felállítási ideje: 1973. ápr. 30., helye a Hősök ligete. A szobor eredeti címe: Sportlovasnő. A bronzból készült alkotás magassága a kőfallal együtt 185 cm. 19 évig a mezőgazdasági kiállítás lovas pályájának bejáratát díszítette. Amikor a pálya helyére a BNV egyik pavilonja került, a szobrot Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nagy lovas múlttal rendelkező Kiskunhalas Határőr Dózsa lovasiskolájának elismeréseként a városnak ajándékozta.
Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
A szobor talapzatán a Halasi Ló és Lovasbarátok Klubja 2010-ben márványtáblát helyezett el.
Az értéktárba történő felvétel mellett szól, hogy a női lovas szobor évtizedek óta a Hősök ligetének dísze, a város lakosainak körében az egyik legismertebb alkotás.

Kép: Női lovas szobor

Szabó Iván szobrászművész női lovas szobrának felállítási ideje: 1973. ápr. 30., helye a Hősök ligete. A szobor eredeti címe: Sportlovasnő. A bronzból készült alkotás magassága a kőfallal együtt 185 cm. 19 évig a mezőgazdasági kiállítás lovas pályájának bejáratát díszítette. Amikor a pálya helyére a BNV egyik pavilonja került, a szobrot Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a nagy lovas múlttal rendelkező Kiskunhalas Határőr Dózsa lovasiskolájának elismeréseként a városnak ajándékozta.
Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
A szobor talapzatán a Halasi Ló és Lovasbarátok Klubja 2010-ben márványtáblát helyezett el.
Az értéktárba történő felvétel mellett szól, hogy a női lovas szobor évtizedek óta a Hősök ligetének dísze, a város lakosainak körében az egyik legismertebb alkotás.

Kép: Országzászló emlékmű

A szobrász Falusi Mihály volt, a kőfaragó Gulyás József. Az első felavatás ideje 1935. május 26. A zászlórúd 12 m magas. Az emlékmű avatásakor Szabó Zsigmond református lelkész mondott beszédet. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, majd az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók, adatok felhasználásával készült. A készítők Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász, Horváth Gyula és a Gránit Bt. tulajdonosa volt. Eredeti visszaállításra törekedtek, de 180 fokkal elfordították. Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata és Thorma János Múzeum. 
Az országzászló emlékmű, egyben millenniumi országzászló. Városunk főterén áll. Aki Kiskunhalasra látogat, az megnézi az emlékművet. Június 4-én, október 6-án és november 4-én, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni. A város meghatározó emlékműve.

Kép: Országzászló emlékmű

A szobrász Falusi Mihály volt, a kőfaragó Gulyás József. Az első felavatás ideje 1935. május 26. A zászlórúd 12 m magas. Az emlékmű avatásakor Szabó Zsigmond református lelkész mondott beszédet. 1950 körül átépítették 1919-es mártír emlékművé, majd az 1980-as években lebontották. A rekonstrukció 2001-ben a meglévő elemek felmérésével, régi fotók, adatok felhasználásával készült. A készítők Székely Tibor építész és Faragó János kőszobrász, Horváth Gyula és a Gránit Bt. tulajdonosa volt. Eredeti visszaállításra törekedtek, de 180 fokkal elfordították. Tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata és Thorma János Múzeum. 
Az országzászló emlékmű, egyben millenniumi országzászló. Városunk főterén áll. Aki Kiskunhalasra látogat, az megnézi az emlékművet. Június 4-én, október 6-án és november 4-én, valamint a polgármester által meghatározott emléknapok esetén az országzászló lobogóját félárbocra kell engedni. A város meghatározó emlékműve.

Kép: Pásztortűz Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

A Pásztortűz Egyesület 2008. február 29-án alakult meg 13 fővel. A szervezet fő céljának tekinti az emberek minél szélesebb körű tájékoztatását a kultúráról, a művelődésről.
Az egyesület céljai az alábbiak:
Társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása Kiskunhalason. Pártsemleges rendezvényeken való részvétel.
Kulturális, népművészeti, irodalmi, néprajzi, történelmi, helytörténeti, honismereti, sport, művészeti, zenei, műszaki és természettudományos alkotó tevékenységet végző független gondolkodású, pártokhoz nem köthető emberek összefogása.
Kapcsolatteremtés a hasonló célkitűzéssel alakult társadalmi szervezetekkel és a város érdeklődő befogadó közönségével.
Előadások, vitafórumok, beszélgetések megszervezése és lebonyolítása a magyar kultúráról, alakítóikkal, alakítóikról és alakulásáról.
Kiskunhalas és régiója néphagyományainak megismerése és megismertetése.
Hadisírgondozás (kiskunhalasi római katolikus temető, kiskunhalasi református új temető, kiskunhalasi református régi temető) - első és második világháborús sírok rendben tartása
Önkéntes Pont Kiskunhalas működtetése - önkéntesség terjesztése, népszerűsítése
Kiskunhalasi civil életben való aktív részvétel
A Pásztortűz Egyesület vezetője Végső István helytörténész.
A Pásztortűz Egyesület honlapján találhatunk egy Pásztortűz Hungarikum Club nevű menüpontot, amelybe belépve bepillanthatunk azon értékes dokumentumokba, melyekről a Pásztortűz eddig információkat gyűjtött és hivatásának megfelelően javasolt a Helyi Értéktár Bizottságba. A Pásztortűz Egyesület minden helyi értékünkkel kapcsolatban gyűjt anyagot, a legalaposabb munkát végezve, kellő körültekintéssel járva el a feldolgozási folyamatok során.  
A Pásztortűz Egyesület 2008 óta áll a város kulturális életének szolgálatában. Színes programjaival, bensőséges hangulatú rendezvényeivel lehetőségeket biztosít a város érdeklődő polgárai számára a kulturális feltöltődés és egészséges szórakozás palettáján. 

Kép: Pásztortűz Kulturális és Hagyományőrző Egyesület

A Pásztortűz Egyesület 2008. február 29-án alakult meg 13 fővel. A szervezet fő céljának tekinti az emberek minél szélesebb körű tájékoztatását a kultúráról, a művelődésről.
Az egyesület céljai az alábbiak:
Társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása Kiskunhalason. Pártsemleges rendezvényeken való részvétel.
Kulturális, népművészeti, irodalmi, néprajzi, történelmi, helytörténeti, honismereti, sport, művészeti, zenei, műszaki és természettudományos alkotó tevékenységet végző független gondolkodású, pártokhoz nem köthető emberek összefogása.
Kapcsolatteremtés a hasonló célkitűzéssel alakult társadalmi szervezetekkel és a város érdeklődő befogadó közönségével.
Előadások, vitafórumok, beszélgetések megszervezése és lebonyolítása a magyar kultúráról, alakítóikkal, alakítóikról és alakulásáról.
Kiskunhalas és régiója néphagyományainak megismerése és megismertetése.
Hadisírgondozás (kiskunhalasi római katolikus temető, kiskunhalasi református új temető, kiskunhalasi református régi temető) - első és második világháborús sírok rendben tartása
Önkéntes Pont Kiskunhalas működtetése - önkéntesség terjesztése, népszerűsítése
Kiskunhalasi civil életben való aktív részvétel
A Pásztortűz Egyesület vezetője Végső István helytörténész.
A Pásztortűz Egyesület honlapján találhatunk egy Pásztortűz Hungarikum Club nevű menüpontot, amelybe belépve bepillanthatunk azon értékes dokumentumokba, melyekről a Pásztortűz eddig információkat gyűjtött és hivatásának megfelelően javasolt a Helyi Értéktár Bizottságba. A Pásztortűz Egyesület minden helyi értékünkkel kapcsolatban gyűjt anyagot, a legalaposabb munkát végezve, kellő körültekintéssel járva el a feldolgozási folyamatok során.  
A Pásztortűz Egyesület 2008 óta áll a város kulturális életének szolgálatában. Színes programjaival, bensőséges hangulatú rendezvényeivel lehetőségeket biztosít a város érdeklődő polgárai számára a kulturális feltöltődés és egészséges szórakozás palettáján. 

Kép: Petőfi-szobor (Mihály Gábor alkotása)

A Petőfi-szobor a Református Imaház és a központi buszpályaudvar közötti téren található. Az 1978. szeptember 17-én felállított szobrot bronzlemez domborítással hegesztették. A Képzőművészeti Világhét rendezvényei keretében avató beszédet mondott: Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök diákok, tanárok, meghívott vendégek és a város lakossága, mintegy 100 fő előtt. A szobrot Mihály Gábor városunk ösztöndíjas szobrásza készítette. Maga a szobor 160 cm magas, a talapzat pedig 43x75x190 cm méretekkel rendelkezik, amely téglából épült. A talapzaton található réztáblán a következő felirat olvasható: Petőfi Sándor. Alkotó: Mihály Gábor szobrászművész. Felállítva: 1978. A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Mihály Gábor Petőfi-szobra az egyik legkiválóbb szobrászművészeti alkotás a Kiskunságon. Ezzel az alkotással a szobrász méltó emléket állított a 19. század egyik legnagyobb magyar költőjének, Petőfi Sándornak.

Kép: Petőfi-szobor (Mihály Gábor alkotása)

A Petőfi-szobor a Református Imaház és a központi buszpályaudvar közötti téren található. Az 1978. szeptember 17-én felállított szobrot bronzlemez domborítással hegesztették. A Képzőművészeti Világhét rendezvényei keretében avató beszédet mondott: Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök diákok, tanárok, meghívott vendégek és a város lakossága, mintegy 100 fő előtt. A szobrot Mihály Gábor városunk ösztöndíjas szobrásza készítette. Maga a szobor 160 cm magas, a talapzat pedig 43x75x190 cm méretekkel rendelkezik, amely téglából épült. A talapzaton található réztáblán a következő felirat olvasható: Petőfi Sándor. Alkotó: Mihály Gábor szobrászművész. Felállítva: 1978. A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Mihály Gábor Petőfi-szobra az egyik legkiválóbb szobrászművészeti alkotás a Kiskunságon. Ezzel az alkotással a szobrász méltó emléket állított a 19. század egyik legnagyobb magyar költőjének, Petőfi Sándornak.

Kép: Puskás Sándor életműve

Kiskunhalason született 1917. szeptember 29-én. 1945-ig pék volt szülővárosában, ekkor kezdett magánúton tanulni énekelni. 1948-ban végzett Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájában, majd a debreceni Csokonai Színház opera tagozatának tagja lett. 1952-1954 között a Fővárosi Operett Színház tagja volt. Ezt követően hangversenyénekesként dolgozott. Sikeres művészi pályafutása alatt Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban is énekelt. Partnerei voltak a magyar előadóművészet legnagyobb alakjai. Énekelt operát, operettet, népdalt és magyarnótát, Hitvallása szerint „nem a műfaj, csupán a zenei minőség meghatározó”. Számára nem volt megkülönböztetett közönség.

Énekelt előkelő szmokingos közönségnek pénzért és öreg parasztembereknek ingyen. Soha nem felejtette el gyökereit, a várost ahonnan elindult, a halasi embereket – akik ha hívták, soha nem kaptak visszautasítást – s a családját, akik számára mindennél fontosabbak voltak. Hitt a művészet emberséget formáló erejében és abban, hogy „A magyarság szükség és érték, az emberiség és az emberség csillagokhoz vezető útja számára.”

1991. április 4-én halt meg Budapesten.

Kép: Puskás Sándor életműve

Kiskunhalason született 1917. szeptember 29-én. 1945-ig pék volt szülővárosában, ekkor kezdett magánúton tanulni énekelni. 1948-ban végzett Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájában, majd a debreceni Csokonai Színház opera tagozatának tagja lett. 1952-1954 között a Fővárosi Operett Színház tagja volt. Ezt követően hangversenyénekesként dolgozott. Sikeres művészi pályafutása alatt Európában, Kanadában és az Egyesült Államokban is énekelt. Partnerei voltak a magyar előadóművészet legnagyobb alakjai. Énekelt operát, operettet, népdalt és magyarnótát, Hitvallása szerint „nem a műfaj, csupán a zenei minőség meghatározó”. Számára nem volt megkülönböztetett közönség.

Énekelt előkelő szmokingos közönségnek pénzért és öreg parasztembereknek ingyen. Soha nem felejtette el gyökereit, a várost ahonnan elindult, a halasi embereket – akik ha hívták, soha nem kaptak visszautasítást – s a családját, akik számára mindennél fontosabbak voltak. Hitt a művészet emberséget formáló erejében és abban, hogy „A magyarság szükség és érték, az emberiség és az emberség csillagokhoz vezető útja számára.”

1991. április 4-én halt meg Budapesten.

Kép: Stepanek Ernő életműve

Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. január 29.– Kiskunhalas, 1934. augusztus 8.) rajztanár, iparművész, csipketervező. Vasutas édesapja miatt költözött Kiskunhalasra a Stepanek család. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. 1906-tól a kiskunhalasi gimnázium rajztanára lett. Az 1920-1930-as évek legkiválóbb csipketervezője volt. Ő tervezte a kiskunhalasi gimnázium hősi halottainak emléket állító táblát.
Mint csipketervező maradandót alkotott. Dékáni méltó utódja volt a halasi csipke hírnevének öregbítőjeként.

Kép: Stepanek Ernő életműve

Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. január 29.– Kiskunhalas, 1934. augusztus 8.) rajztanár, iparművész, csipketervező. Vasutas édesapja miatt költözött Kiskunhalasra a Stepanek család. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. 1906-tól a kiskunhalasi gimnázium rajztanára lett. Az 1920-1930-as évek legkiválóbb csipketervezője volt. Ő tervezte a kiskunhalasi gimnázium hősi halottainak emléket állító táblát.
Mint csipketervező maradandót alkotott. Dékáni méltó utódja volt a halasi csipke hírnevének öregbítőjeként.

Kép: Stúdió 2000 Tánc és Sport Egyesület

A Studio 2000 Tánc-Sport Egyesület 1995-ben alakult a társastáncok és a versenytánc népszerűsítése céljából. Gyermek, ifjúsági, felnőtt és senior korosztály képviseli a csoportot fellépéseken, hazai és nemzetközi versenyeken. A világtáncprogramon és speciális versenytánc műfajon kívül a táncosok megismerkednek számos magyar tánccal, mint például a „Palotással”. A több mint 20 év alatt a versenyzők közül többen elérték azt a magas minősítést, mellyel kivívták a nemzeti válogatottba kerülés jogát. Az egyesület székhelyén, Kiskunhalason már hagyománnyá vált, hogy minden évben egy Táncgálával mutatkozik be, számtalan kreatív, szinte minden táncműfajt felölelő tánc-show keretében.

A Stúdió 2000 generációkat, bajnokokat nevelt ki, fáradhatatlan munkával a heti edzésektől a profi versenyekig. Az egyesület számos városi rendezvényt színesít. Táncaik, öltözeteik, megjelenésük vidámságot, színt és életet visz a programokba.

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2002-ben Pro Urbe (Városért) díjat adományozott „A stúdió 2000 Táncegyüttes közösségének – Juhász Ágnesnek és Tóth Szilárdnak a versenytánc terén elért országosan is kimagasló eredményeikért, a fiatal korosztályoknak a polgári társadalomra jellemző tánc- és viselkedéskultúra neveléséért. Köszönetül a jelentős nézőközönséget mozgató városi ünnepségeken tanúsított sikeres közreműködésükért.”

Kép: Stúdió 2000 Tánc és Sport Egyesület

A Studio 2000 Tánc-Sport Egyesület 1995-ben alakult a társastáncok és a versenytánc népszerűsítése céljából. Gyermek, ifjúsági, felnőtt és senior korosztály képviseli a csoportot fellépéseken, hazai és nemzetközi versenyeken. A világtáncprogramon és speciális versenytánc műfajon kívül a táncosok megismerkednek számos magyar tánccal, mint például a „Palotással”. A több mint 20 év alatt a versenyzők közül többen elérték azt a magas minősítést, mellyel kivívták a nemzeti válogatottba kerülés jogát. Az egyesület székhelyén, Kiskunhalason már hagyománnyá vált, hogy minden évben egy Táncgálával mutatkozik be, számtalan kreatív, szinte minden táncműfajt felölelő tánc-show keretében.

A Stúdió 2000 generációkat, bajnokokat nevelt ki, fáradhatatlan munkával a heti edzésektől a profi versenyekig. Az egyesület számos városi rendezvényt színesít. Táncaik, öltözeteik, megjelenésük vidámságot, színt és életet visz a programokba.

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete 2002-ben Pro Urbe (Városért) díjat adományozott „A stúdió 2000 Táncegyüttes közösségének – Juhász Ágnesnek és Tóth Szilárdnak a versenytánc terén elért országosan is kimagasló eredményeikért, a fiatal korosztályoknak a polgári társadalomra jellemző tánc- és viselkedéskultúra neveléséért. Köszönetül a jelentős nézőközönséget mozgató városi ünnepségeken tanúsított sikeres közreműködésükért.”

Kép: Szász Károly életműve

Szász Károly (Nagyenyed, 1829. jún. 15.- Budapest, 1905. okt. 15.) református lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Apja szemerjai Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban, a szabadságharc idején Pestre költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki, s ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott, majd Debrecenben, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó tisztséget töltött be. A szabadságharc bukása (1849) után bujkált, nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykőrösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdivásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863-tól Szabadszálláson volt lelkész. 1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Ezért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády Áront, Szilády László fiát választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő. 1867-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. Az MTA-nak 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke lett. Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét, itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, s főleg Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében. A Szilády Áron Társaság 2000 márciusában emlékkonferenciát rendezett róla, melyen dédunokája, Varga Domokos író tartott megemlékezést. Főbb művei: Szász Károly költeményei (1861), Trencséni Csák (eposz, 1861), Heródes (1867), Álmos (dráma, 1870), Salamon (1878), A világ nagy eposzai (I-II. 1881-82), Szász Károly kisebb költeményei (1883), Schiller (élet- és jellemrajz, 1887), Attila halála (dráma, 1893), Szász Károly művei (válogatta és sajtó alá rendezte Ravasz László, 1930). Emlékét emléktábla és utca őrzi.

Szász Károly, bár nem városunk szülötte volt, mégis, kiemelkedő szellemi tevékenysége révén kiérdemli a neki járó tiszteletet és megbecsülést az utókor részéről, hiszen alkotó részvétele a város atyáinak döntéseiben, illetve határozataiban úgy vélem, kitörölhetetlen nyomot hagyott Kiskunhalas város életében. Szász Károly az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja is volt, művelt, széles látókörű értelmiségi. Püspök, tanító, lelkész, miniszteri tanácsos majd országgyűlési képviselő lévén kitűnően tudott bánni a szavakkal, amelynek eredményeképpen nagy népszerűségre és hírnévre tett szert. 

Kép: Szász Károly életműve

Szász Károly (Nagyenyed, 1829. jún. 15.- Budapest, 1905. okt. 15.) református lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Apja szemerjai Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban, a szabadságharc idején Pestre költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki, s ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott, majd Debrecenben, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó tisztséget töltött be. A szabadságharc bukása (1849) után bujkált, nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykőrösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdivásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863-tól Szabadszálláson volt lelkész. 1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Ezért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády Áront, Szilády László fiát választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő. 1867-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. Az MTA-nak 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke lett. Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét, itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, s főleg Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében. A Szilády Áron Társaság 2000 márciusában emlékkonferenciát rendezett róla, melyen dédunokája, Varga Domokos író tartott megemlékezést. Főbb művei: Szász Károly költeményei (1861), Trencséni Csák (eposz, 1861), Heródes (1867), Álmos (dráma, 1870), Salamon (1878), A világ nagy eposzai (I-II. 1881-82), Szász Károly kisebb költeményei (1883), Schiller (élet- és jellemrajz, 1887), Attila halála (dráma, 1893), Szász Károly művei (válogatta és sajtó alá rendezte Ravasz László, 1930). Emlékét emléktábla és utca őrzi.

Szász Károly, bár nem városunk szülötte volt, mégis, kiemelkedő szellemi tevékenysége révén kiérdemli a neki járó tiszteletet és megbecsülést az utókor részéről, hiszen alkotó részvétele a város atyáinak döntéseiben, illetve határozataiban úgy vélem, kitörölhetetlen nyomot hagyott Kiskunhalas város életében. Szász Károly az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja is volt, művelt, széles látókörű értelmiségi. Püspök, tanító, lelkész, miniszteri tanácsos majd országgyűlési képviselő lévén kitűnően tudott bánni a szavakkal, amelynek eredményeképpen nagy népszerűségre és hírnévre tett szert. 

Kép: Szathmáry Sándor életműve

Szathmáry Sándor (1853 Kiskunhalas - 1912. márc. 24. Kiskunhalas) gimnáziumi tanár, igazgató. A gimnázium 8 évfolyamát a helyi református gimnáziumban végezte el. Érettségi után Budapesten, a Műegyetemen tanult. Anyagi okok miatt tanulmányait többször is megszakította, s helyettesítő tanárként munkát vállalt a gimnáziumban. 1878-ban megválasztották az egyik segédtanári állásra. Ekkor már tanári alapvizsgája volt. Tanári oklevelét 1881-ben szerezte meg. Hat éven át mindig az első évfolyamosoknak tanított latint, számtant és fizikát. 1899-ben a református egyháztanács a gimnázium igazgatójává nevezte ki. Az 1905-ben lejáró mandátumát meghosszabbították. 1911-ben egyszerre vált meg az iskolától és az igazgatóságtól. Ezt követően főleg gazdálkodással foglalkozott. Házassága révén jelentős földbirtokra tett szert, feleségével közös birtokán a környék gyümölcstermesztésének alapjait tették le, meghonosítva és terjesztve a Kieffer-körtét. Sokat tett a gyümölcs értékesítésének terén is. A Nemzeti Munkapárt helyi vezetője volt. A párt alapszabályába foglaltatta, hogy amennyiben az megszűnne, székházát a gimnázium örökli internátus céljára. Így juthatott a Mungó Kör egyházi tulajdonba, s lett a gimnázium internátusa. 1912-ben egy fehértói téli vadászat után fogatával mély árokba borult és meghalt. Sírja a református temetőben található.
Szathmáry Sándor a kiskunhalasi gimnázium érdemes igazgatója és tanára volt, a halasi polgárok életének jobbítója, a Kieffer-körte népszerűsítője.

Kép: Szathmáry Sándor életműve

Szathmáry Sándor (1853 Kiskunhalas - 1912. márc. 24. Kiskunhalas) gimnáziumi tanár, igazgató. A gimnázium 8 évfolyamát a helyi református gimnáziumban végezte el. Érettségi után Budapesten, a Műegyetemen tanult. Anyagi okok miatt tanulmányait többször is megszakította, s helyettesítő tanárként munkát vállalt a gimnáziumban. 1878-ban megválasztották az egyik segédtanári állásra. Ekkor már tanári alapvizsgája volt. Tanári oklevelét 1881-ben szerezte meg. Hat éven át mindig az első évfolyamosoknak tanított latint, számtant és fizikát. 1899-ben a református egyháztanács a gimnázium igazgatójává nevezte ki. Az 1905-ben lejáró mandátumát meghosszabbították. 1911-ben egyszerre vált meg az iskolától és az igazgatóságtól. Ezt követően főleg gazdálkodással foglalkozott. Házassága révén jelentős földbirtokra tett szert, feleségével közös birtokán a környék gyümölcstermesztésének alapjait tették le, meghonosítva és terjesztve a Kieffer-körtét. Sokat tett a gyümölcs értékesítésének terén is. A Nemzeti Munkapárt helyi vezetője volt. A párt alapszabályába foglaltatta, hogy amennyiben az megszűnne, székházát a gimnázium örökli internátus céljára. Így juthatott a Mungó Kör egyházi tulajdonba, s lett a gimnázium internátusa. 1912-ben egy fehértói téli vadászat után fogatával mély árokba borult és meghalt. Sírja a református temetőben található.
Szathmáry Sándor a kiskunhalasi gimnázium érdemes igazgatója és tanára volt, a halasi polgárok életének jobbítója, a Kieffer-körte népszerűsítője.

Kép: Szathmáry Sándor Kertbarát Kör

A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör azok számára alakult, akik szeretik a kertet, a növényeket, akik elfogadják a közösség szellemiségét. Rendszeres programjaik között szerepelnek szakmai előadások, bemutatók, kirándulások, kiállítások, amelyek témája természetszerűleg kapcsolódik a kertészkedéshez. A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör évtizedek óta kiállítja a legszebb terményeit a város lakói számára. Névadójuk lakóházán emléktáblát avattak 2010-ben.
A Kószó József által irányított, 2016-ban alakult egyesület a kiskertes termelés hagyományait ápolja, őrzi. Felkelti az érdeklődést, ráirányítja a figyelmet a kertészkedés örömére, gazdasági előnyeire. Megőrzi, illetve életre kelti a kertészkedéshez kapcsolódó hagyományokat.

Kép: Szathmáry Sándor Kertbarát Kör

A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör azok számára alakult, akik szeretik a kertet, a növényeket, akik elfogadják a közösség szellemiségét. Rendszeres programjaik között szerepelnek szakmai előadások, bemutatók, kirándulások, kiállítások, amelyek témája természetszerűleg kapcsolódik a kertészkedéshez. A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör évtizedek óta kiállítja a legszebb terményeit a város lakói számára. Névadójuk lakóházán emléktáblát avattak 2010-ben.
A Kószó József által irányított, 2016-ban alakult egyesület a kiskertes termelés hagyományait ápolja, őrzi. Felkelti az érdeklődést, ráirányítja a figyelmet a kertészkedés örömére, gazdasági előnyeire. Megőrzi, illetve életre kelti a kertészkedéshez kapcsolódó hagyományokat.

Kép: Szent Péter és Pál szobor

A mészkőből készült szobrok a római katolikus templom főhomlokzatán találhatók. A felállítás éve: 1770. A szobrokat és a készenálló templomot 1770-ben áldotta meg Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére Keresztúri Erdélyi József csongrádi főesperes, félegyházi plébános. A szobor tulajdonosa a Római Katolikus Egyház.

Kép: Szent Péter és Pál szobor

A mészkőből készült szobrok a római katolikus templom főhomlokzatán találhatók. A felállítás éve: 1770. A szobrokat és a készenálló templomot 1770-ben áldotta meg Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére Keresztúri Erdélyi József csongrádi főesperes, félegyházi plébános. A szobor tulajdonosa a Római Katolikus Egyház.

Kép: Szentgyörgyi István: Szilády Áron mellszobra

Szilády Áron 1837. november 3-án született Ságváron, és Kiskunhalason 1922. március 20-án hunyt el. Református lelkész, akadémikus és Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. A szobor felállítási idején, 1927-ben a Kossuth utca és a Táncsics utca kereszteződésénél állt. 1968-ban helyezték jelenlegi helyére, a Szilády Áron utca 1. szám alá. A szobor 100 cm magas, talapzata 210 cm. Felirata: Szilády Áron 1837-1922  református lelkipásztor, az MTA tagja, a város országgyűlési képviselője 1865-1878-ig. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Thuróczy Dezső polgármester. A szobor áthelyezése a város és egyház vezetőinek részvételével kisebb ünnepség keretében történt. A szobrot Malisák László helyezte át. Kiskunhalas Város Önkormányzata a tulajdonos.  A posztamensre a bővített feliratot 1997-ben Szanyi Béla kőfaragó véste rá. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el. Sírja a régi református temetőben található.

Kép: Szentgyörgyi István: Szilády Áron mellszobra

Szilády Áron 1837. november 3-án született Ságváron, és Kiskunhalason 1922. március 20-án hunyt el. Református lelkész, akadémikus és Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. A szobor felállítási idején, 1927-ben a Kossuth utca és a Táncsics utca kereszteződésénél állt. 1968-ban helyezték jelenlegi helyére, a Szilády Áron utca 1. szám alá. A szobor 100 cm magas, talapzata 210 cm. Felirata: Szilády Áron 1837-1922  református lelkipásztor, az MTA tagja, a város országgyűlési képviselője 1865-1878-ig. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Thuróczy Dezső polgármester. A szobor áthelyezése a város és egyház vezetőinek részvételével kisebb ünnepség keretében történt. A szobrot Malisák László helyezte át. Kiskunhalas Város Önkormányzata a tulajdonos.  A posztamensre a bővített feliratot 1997-ben Szanyi Béla kőfaragó véste rá. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el. Sírja a régi református temetőben található.

Kép: Szilády Áron életműve

Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Gimnáziumi évei alatt Kiskunhalason és Nagykőrösön tanult. 1853-tól teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től - a török nyelv elsajátítása céljából - Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott. 1858-ban került a göttingeni egyetemre tanulni. 1863-tól haláláig lelkészként szolgált Kiskunhalason. 1885-ben a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője lett. 1865 és 1878 között a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1876-tól rendes tagja is volt. Tevékenységének köszönhetően 1892-től új épületbe költözhetett a helyi gimnázium. 1893-tól haláláig volt az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
A tudományos életben kiemelkedőt alkotott, a korszak egyik legfontosabb turkológusa.

Kép: Szilády Áron életműve

Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Gimnáziumi évei alatt Kiskunhalason és Nagykőrösön tanult. 1853-tól teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től - a török nyelv elsajátítása céljából - Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott. 1858-ban került a göttingeni egyetemre tanulni. 1863-tól haláláig lelkészként szolgált Kiskunhalason. 1885-ben a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője lett. 1865 és 1878 között a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1876-tól rendes tagja is volt. Tevékenységének köszönhetően 1892-től új épületbe költözhetett a helyi gimnázium. 1893-tól haláláig volt az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
A tudományos életben kiemelkedőt alkotott, a korszak egyik legfontosabb turkológusa.

A Szilády Áron Gimnáziumban végzett diákok 1991. november 6-án alakították meg az Öregdiákok Baráti Körét. Céljuk az Alma Materhez való kötődés, kapcsolat erősítése, az iskola fejlesztésének és oktatási feladatainak segítése, támogatása. Évente díjazzák a jó tanulók, jó sportolók tevékenységét, kiadják az év diákja címet, és jutalmazzák az iskola hírnevét öregbítő diákokat. Évtizedekig dr. Viszmeg Sándor látta el a vezetői feladatokat. Jelenleg dr. Bognárné Nagy Éva az elnök.

A Szilády Áron Gimnáziumban végzett diákok 1991. november 6-án alakították meg az Öregdiákok Baráti Körét. Céljuk az Alma Materhez való kötődés, kapcsolat erősítése, az iskola fejlesztésének és oktatási feladatainak segítése, támogatása. Évente díjazzák a jó tanulók, jó sportolók tevékenységét, kiadják az év diákja címet, és jutalmazzák az iskola hírnevét öregbítő diákokat. Évtizedekig dr. Viszmeg Sándor látta el a vezetői feladatokat. Jelenleg dr. Bognárné Nagy Éva az elnök.

Szilády Áron 1837. november 3-án született Ságváron, és Kiskunhalason 1922. március 20-án hunyt el. Református lelkész, akadémikus és Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. A szobor felállítási idején, 1927-ben a Kossuth utca és a Táncsics utca kereszteződésénél állt. 1968-ban helyezték jelenlegi helyére, a Szilády Áron utca 1. szám alá. A szobor 100 cm magas, talapzata 210 cm. Felirata: Szilády Áron 1837-1922 református lelkipásztor, az MTA tagja, a város országgyűlési képviselője 1865-1878-ig. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Thuróczy Dezső polgármester. A szobor áthelyezése a város és egyház vezetőinek részvételével kisebb ünnepség keretében történt. A szobrot Malisák László helyezte át. Kiskunhalas Város Önkormányzata a tulajdonos. A posztamensre a bővített feliratot 1997-ben Szanyi Béla kőfaragó véste rá. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el. Sírja a régi református temetőben található.

Szilády Áron 1837. november 3-án született Ságváron, és Kiskunhalason 1922. március 20-án hunyt el. Református lelkész, akadémikus és Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. A szobor felállítási idején, 1927-ben a Kossuth utca és a Táncsics utca kereszteződésénél állt. 1968-ban helyezték jelenlegi helyére, a Szilády Áron utca 1. szám alá. A szobor 100 cm magas, talapzata 210 cm. Felirata: Szilády Áron 1837-1922 református lelkipásztor, az MTA tagja, a város országgyűlési képviselője 1865-1878-ig. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Thuróczy Dezső polgármester. A szobor áthelyezése a város és egyház vezetőinek részvételével kisebb ünnepség keretében történt. A szobrot Malisák László helyezte át. Kiskunhalas Város Önkormányzata a tulajdonos. A posztamensre a bővített feliratot 1997-ben Szanyi Béla kőfaragó véste rá. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el. Sírja a régi református temetőben található.

Az 1993-ban alakult társaság célja a Kiskunhalas városához kötődő tekintélyes személyiségek emlékének, szellemi örökségének ápolása, az általa alkotott értékek közkinccsé tétele; nemes eszméiknek és a nemzeti művelődési hagyományoknak méltó és példaadó képviselete. A társaság ezen törekvése kiterjed egyrészt a tudós akadémikusok körére, másrészt művészekre, lelkes lokálpatriótákra, akik egykoron, illetőleg napjainkban munkálkodásukkal, életművükkel gyarapították a város szellemi közösségét. Mindezen célok érdekében előadásokkal, rendezvényekkel vesznek részt Kiskunhalas kulturális életében. A Szilády Áron Társaság 1994-ben megalapította a „Pro Iuventute” pedagógiai díjat. A Társaság ezt a díjat Kiskunhalas összes iskolájában azoknak a tanároknak adományozza, akik a tanulóifjúság választása szerint a legnagyobb áldozatot hozva, a legtöbbet tette az ifjúság neveléséért és oktatásáért, akiknek a diákok a legtöbbet köszönhetnek. Szilády Áron születése és halála évfordulóján (március és november) minden évben konferenciát szerveznek. Évente buszos országjárást, legációt szerveznek a tagság részére.

Az 1993-ban alakult társaság célja a Kiskunhalas városához kötődő tekintélyes személyiségek emlékének, szellemi örökségének ápolása, az általa alkotott értékek közkinccsé tétele; nemes eszméiknek és a nemzeti művelődési hagyományoknak méltó és példaadó képviselete. A társaság ezen törekvése kiterjed egyrészt a tudós akadémikusok körére, másrészt művészekre, lelkes lokálpatriótákra, akik egykoron, illetőleg napjainkban munkálkodásukkal, életművükkel gyarapították a város szellemi közösségét. Mindezen célok érdekében előadásokkal, rendezvényekkel vesznek részt Kiskunhalas kulturális életében. A Szilády Áron Társaság 1994-ben megalapította a „Pro Iuventute” pedagógiai díjat. A Társaság ezt a díjat Kiskunhalas összes iskolájában azoknak a tanároknak adományozza, akik a tanulóifjúság választása szerint a legnagyobb áldozatot hozva, a legtöbbet tette az ifjúság neveléséért és oktatásáért, akiknek a diákok a legtöbbet köszönhetnek. Szilády Áron születése és halála évfordulóján (március és november) minden évben konferenciát szerveznek. Évente buszos országjárást, legációt szerveznek a tagság részére.

Kép: Szilaj Citerazenekar

A citeraegyüttes 1972-ben alakult meg Kiskunhalason. Az alapítás óta eltelt több, mint 45 év alatt számos sikert ért el, így például többször is kiváló, illetve arany okleveles minősítést kaptak a különböző országos szakmai vetélkedőkön. A sok hazai fellépés mellett több külföldi meghívásnak is eleget tettek. Többek között játszottak Németországban, Lengyelországban, Erdélyben, és Lettországban is.
A zenekar tagjai a hagyományőrzést tekintik legfontosabb feladatuknak. Zenei repertoárjukban főleg alföldi népdalok, közte szülővárosuk, Kiskunhalas és környékén gyűjtött dalok szerepelnek, de szívesen játszanak más tájegység zenei anyagaiból gyűjtött dalcsokrokat is.
A zenekar a városi rendezvények, ünnepi műsorok, megemlékezések állandó fellépője. A csoport felnőtt tagjai és a reményteli utánpótlást képező gyerekek minden héten próbálnak, frissítik és bővítik népzenei és népdal repertoárjukat. A Szilaj citerazenekar rendszeresen szervez citeramajálist Kiskunhalason, ahova számos településről érkeznek vendégek az egész napos programra.
A zenekar vezetője Szűcs Sándor. Sikereiket abban látják, hogy a zenélésben, citerázásban örömüket lelik, és elhivatottságnak vallják azt.
A Szilaj citerazenekar a környékbeli, sőt határon túli citerás kapcsolatokat is életben tartja, ápolja, a jó viszonynak köszönhetően egymás rendezvényein rendre fellépnek.

Kép: Szilaj Citerazenekar

A citeraegyüttes 1972-ben alakult meg Kiskunhalason. Az alapítás óta eltelt több, mint 45 év alatt számos sikert ért el, így például többször is kiváló, illetve arany okleveles minősítést kaptak a különböző országos szakmai vetélkedőkön. A sok hazai fellépés mellett több külföldi meghívásnak is eleget tettek. Többek között játszottak Németországban, Lengyelországban, Erdélyben, és Lettországban is.
A zenekar tagjai a hagyományőrzést tekintik legfontosabb feladatuknak. Zenei repertoárjukban főleg alföldi népdalok, közte szülővárosuk, Kiskunhalas és környékén gyűjtött dalok szerepelnek, de szívesen játszanak más tájegység zenei anyagaiból gyűjtött dalcsokrokat is.
A zenekar a városi rendezvények, ünnepi műsorok, megemlékezések állandó fellépője. A csoport felnőtt tagjai és a reményteli utánpótlást képező gyerekek minden héten próbálnak, frissítik és bővítik népzenei és népdal repertoárjukat. A Szilaj citerazenekar rendszeresen szervez citeramajálist Kiskunhalason, ahova számos településről érkeznek vendégek az egész napos programra.
A zenekar vezetője Szűcs Sándor. Sikereiket abban látják, hogy a zenélésben, citerázásban örömüket lelik, és elhivatottságnak vallják azt.
A Szilaj citerazenekar a környékbeli, sőt határon túli citerás kapcsolatokat is életben tartja, ápolja, a jó viszonynak köszönhetően egymás rendezvényein rendre fellépnek.

Kép: Szivárvány Bábszínházi Alapítvány

A Szivárvány Bábszínház Alapítvány 1996 óta folyamatosan működő közhasznú szervezet. A báb iránt érdeklődő, a játszva tanulás elvét elfogadó gyermekek- és felnőttek közössége, akik a SULIEXPO díját is magukénak tudhatják.
A szép magyar beszédért és a kulturális örökség ápolásáért elismerést kapták 2008-ban. Céljuk a bábszínházi élmény, hagyományőrzés, képességfejlesztés és ismeretnyújtás. Tevékenységeik közé tartozik komplex tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése 6-14 éves gyermekeknek, ifjúsági programok, bábos játszóházi foglalkozások szervezése.
Az alapítvány programjainak szervezője, ötletgazdája Fejes Erzsébet óvodapedagógus.

Kép: Szivárvány Bábszínházi Alapítvány

A Szivárvány Bábszínház Alapítvány 1996 óta folyamatosan működő közhasznú szervezet. A báb iránt érdeklődő, a játszva tanulás elvét elfogadó gyermekek- és felnőttek közössége, akik a SULIEXPO díját is magukénak tudhatják.
A szép magyar beszédért és a kulturális örökség ápolásáért elismerést kapták 2008-ban. Céljuk a bábszínházi élmény, hagyományőrzés, képességfejlesztés és ismeretnyújtás. Tevékenységeik közé tartozik komplex tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése 6-14 éves gyermekeknek, ifjúsági programok, bábos játszóházi foglalkozások szervezése.
Az alapítvány programjainak szervezője, ötletgazdája Fejes Erzsébet óvodapedagógus.

Kép: Szombati Károly életműve

Szombati Károly (1905. jan. 27. Kiskunhalas–1976. dec. 20. Kiskunhalas) orvos, sakkozó. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kiskunhalason végezte el, 1923-ban érettségizett. Érettségi után Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen szerzett 1929-ben diplomát. Ezután a kiskunhalasi kórházban dolgozott mint kórházi főorvos. 1933-ban városi orvossá nevezték ki, így dolgozott 1950-ig. 1950-től a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. 1955-ben megnősült, felesége Suba Irma ének-zene tanár volt. 1965-től nyugdíjazásáig a városi, majd a járási KÖJÁL főorvosa lett. Zeneszeretete mellett nagy érdeklődést mutatott a sakk mint szellemi sport iránt. Sorra nyerte a városi, területi és megyei egyéni sakkversenyeket. Első osztályú minősítést szerzett. A kiskunhalasi sakkcsapat éljátékosa volt, haláláig aktív sakkozó maradt. A városi egyéni sakkbajnokságot 1978-tól dr. Szombati Károlyról nevezték el, melyet minden évben megrendez a Kiskunhalasi Városi Sakkszövetség. Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét rendezvény őrzi.

Kép: Szombati Károly életműve

Szombati Károly (1905. jan. 27. Kiskunhalas–1976. dec. 20. Kiskunhalas) orvos, sakkozó. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kiskunhalason végezte el, 1923-ban érettségizett. Érettségi után Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen szerzett 1929-ben diplomát. Ezután a kiskunhalasi kórházban dolgozott mint kórházi főorvos. 1933-ban városi orvossá nevezték ki, így dolgozott 1950-ig. 1950-től a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. 1955-ben megnősült, felesége Suba Irma ének-zene tanár volt. 1965-től nyugdíjazásáig a városi, majd a járási KÖJÁL főorvosa lett. Zeneszeretete mellett nagy érdeklődést mutatott a sakk mint szellemi sport iránt. Sorra nyerte a városi, területi és megyei egyéni sakkversenyeket. Első osztályú minősítést szerzett. A kiskunhalasi sakkcsapat éljátékosa volt, haláláig aktív sakkozó maradt. A városi egyéni sakkbajnokságot 1978-tól dr. Szombati Károlyról nevezték el, melyet minden évben megrendez a Kiskunhalasi Városi Sakkszövetség. Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét rendezvény őrzi.

Szuper Károly (1821. május 18. Kiskunhalas - 1892. nov. 20. Budapest) színész, igazgató. Eredetileg filozófiát hallgatott. Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, azután folytatta a korabeli színészek vándoréletét. 1939-ben Fekete Gábor társulatánál Szabadkán Szigligeti Dienes c. drámájában játszott és ennek a társulatnak már a következő évben elsőrendű tagja volt. Ezután kisebb- nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett. Barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1842. nov. 10-én a Szabó József -féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására, ajánlására színészként léphetett fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. A szabadságharc leverése után, az 1850-es évek elején Szőllősy Mihállyal együtt színtársulatot vezetett. Sok bujdosó honvéd náluk talált menedéket. Utolsó éveiben a Budapesti Nemzeti Színház, az Operaház, ill. az Országos Színészegyesület pénztárnoka volt. Emlékét utca őrzi.
Szuper Károly a városunkban született neves színészek egyike.

Szuper Károly (1821. május 18. Kiskunhalas - 1892. nov. 20. Budapest) színész, igazgató. Eredetileg filozófiát hallgatott. Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, azután folytatta a korabeli színészek vándoréletét. 1939-ben Fekete Gábor társulatánál Szabadkán Szigligeti Dienes c. drámájában játszott és ennek a társulatnak már a következő évben elsőrendű tagja volt. Ezután kisebb- nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett. Barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1842. nov. 10-én a Szabó József -féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására, ajánlására színészként léphetett fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. A szabadságharc leverése után, az 1850-es évek elején Szőllősy Mihállyal együtt színtársulatot vezetett. Sok bujdosó honvéd náluk talált menedéket. Utolsó éveiben a Budapesti Nemzeti Színház, az Operaház, ill. az Országos Színészegyesület pénztárnoka volt. Emlékét utca őrzi.
Szuper Károly a városunkban született neves színészek egyike.

Kép: Thorma János élete

Thorma János a 19. század végén és a 20. század első harmadában megújuló magyar művészet egyik jelentős festőművésze volt. 67 éves életútja három korszakra osztható. A határoló dátumok 1887 (festői tevékenységének indulása) és 1912 körül (oldottabb képeinek kezdete).
Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Gyermekkorát szülővárosában és Jászberényben töltötte. A család 1884-től lakott Nagybányán. Az érettségit követően 1887–1888-ban Budapesten, a Mintarajziskolában Székely Bertalannál tanult. 1888–1890-ben Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott. 1891-ben, 1893-ban és 1895-ben Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1893–1896 között alkotta leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat, a legnagyobb méretű magyar történeti képek egyikét. A Petőfit és az 1848-as témát nagyon tisztelő Thorma másik híres képét a Talpra magyar! címűt, 1898-tól évtizedekig festette.
1896-ban Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Réti István társaságában részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában. A telepnek élete végéig egyik leghívebb tagja maradt. 1902 után az iskola tanára, melyet 1913-tól nagyrészt egyedül vezetett, 1917-től a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely Bertalan tanítása legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányaiakat vezérlő elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában foglalkoztatta. Nagybányán halt meg 1937. december 5-én.
Thormát élete első felében a származása, az itt maradt rokonság, az édesanyjával itt töltött hetek, s később az évenként rendszeresen megismétlődő látogatások kötötték Kiskunhalashoz. Leginkább unokatestvérénél és férjénél lakott. Meg is festette Berki Antal és felesége portréját 1895 körül. Ebben az időszakban Thorma elkészítette Kiskunhalas egyik jeles polgárának, Bessenyei Istvánnak a portréját. Kiskunhalas város 1902-ben a Kossuth centenáriumra Thorma Jánost, a város híres szülöttét kéri fel, hogy Kossuth Lajos életnagyságú portréját megfesse. Kiskunhalassal kapcsolatba hozható még két jelentős korai képe is. A Szenvedők és az Október elsején című művei halasi helyszínt és alföldi viseletet ábrázolnak. Kiskunhalason a római katolikus temető bejáratát (a kapu, a fasor, a jobbra lévő gyalogút) és a vasútállomáson a fa raktárépületet pontosan úgy festette le, ahogy ma is látható.
Korai korszakában az 1890-es évektől az 1910-es évekig festette ismert korai és történeti témájú műveit. Ezeken a realizmus, naturalizmus, szimbolizmus és a szecesszió jegyei keverednek. Hangos sikereket ért el velük Budapest, München, Párizs, Saint Louis kiállításain. Leginkább ezt a korszakát ismeri az érdeklődő műélvező.
Thorma művészetében az 1910-es évek elejétől következett be változás. Sokat alkotott, kiszínesedett képeire a harmóniakeresés a jellemző, de erről a magyar művészettörténet keveset tud. Ennek egyik oka, hogy Nagybánya a trianoni határokon túlra esett, s e miatt Thorma nem tudott közvetlen, szoros kapcsolatot tartani Budapesttel, a magyar művészélettel.
A mester 1937-ben bekövetkezett halála után kevés önálló kiállításon mutatták be műveit. Választott szűkebb hazája Nagybánya és Erdély 1938-ban rendezett tiszteletére kiállítást. (1938. október 4. Nagybánya, Thorma János emlékkiállítás; 1938. október 10. Kolozsvár, Thorma János emlékkiállítás) Gyűjteményes tárlatát Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendezték 1939. november 26. – december 10. között. Itt 73 festménye kapott helyet.
Kiskunhalas mindig büszke volt híres szülöttére, tisztelettel adózott emlékének. 1940-ben megvásárolták a Talpra magyar! festményt. 1951-ben Thorma Jánosról nevezték el a város múzeumát. Születése 90. évfordulójára bővítették a múzeumot a Thorma Képcsarnokkal (1960). Attól kezdve ott állandó kiállításon szerepeltek Thorma képei. Ebben a teremben rendezték a centenáriumi kiállítást is, ekkor leplezték le Búza Barna szobrászművész Thormát ábrázoló mészkő domborművét a múzeum homlokzatán (1970). 1975-ben Thorma posztomusz díszpolgári címet kapott. A 122. évforduló évében adományozta Kiskunhalasnak Mozer Ilona szobrászművész Thorma János bronz mellszobrát, amit 1992-ben állítottak fel. A Thorma életművében fontos 1848–1849-es forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulója alkalmából a kiskunhalasi múzeum könyvet jelentetett meg Thormáról (Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998), elkészült két hatalmas történelmi festményének restaurálása és felavatták Szabó Vera szobrászművész a mestert ábrázoló bronz mellszobrát a múzeum előterében (1999). A 130. évfordulót Thorma konferenciával és emlékkiállítással ünnepelte a múzeum. Ekkor 44 festményét lehetett látni Kiskunhalason (2000). 2012-2013-ban a Thorma János Múzeum Kiskunhalason és további hat helyszínen (Kecskemét, Nagybánya, München, Stuttgart, Berlin, Budapest) nemzetközi Thorma vándorkiállítást szervezett. Ennek folytatása volt 2013-ban a kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás és 2014-ben a pécsi Thorma tárlat. A Thorma vándorkiállítás további következménye a 2013-ban aláírt Bay Gyűjtemény adományozási szerződés és ennek eredményeként 2017-ben a Thorma János Múzeumban megnyílt Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet című állandó kiállítás.
Természetesen Thorma életét legjobban az eddigi legfontosabb róla szóló munkákból lehet megismerni (Radocsay Dénes: Thorma János. 1954; Réti István: Thorma János. = Réti István: A nagybányai művésztelep. 1954. 173-209; Ez új kiadásban 2001. 87-105; Dévényi Iván: Thorma János. 1977.) A Thorma Jánossal foglalkozó könyvek 1997-től szaporodtak meg. (Bay Miklós – Boros Judit – Murádin Jenő: Thorma. 1997; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998; A 2000-ben megrendezett Thorma János konferencia 2003-ban megjelent tanulmánykötete; A Thorma vándorkiállítás albuma 2012-ben; Sümegi Györgytől a két Thorma levelek és dokumentumok kötet 2012-ben és 2016-ban; Thorma Gábor: A Thorma család krónikája. 2012; A kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás katalógusa 2013-ban; A Thorma János nagy album és festmény műjegyzék 2015-ben.)

Kép: Thorma János élete

Thorma János a 19. század végén és a 20. század első harmadában megújuló magyar művészet egyik jelentős festőművésze volt. 67 éves életútja három korszakra osztható. A határoló dátumok 1887 (festői tevékenységének indulása) és 1912 körül (oldottabb képeinek kezdete).
Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Gyermekkorát szülővárosában és Jászberényben töltötte. A család 1884-től lakott Nagybányán. Az érettségit követően 1887–1888-ban Budapesten, a Mintarajziskolában Székely Bertalannál tanult. 1888–1890-ben Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott. 1891-ben, 1893-ban és 1895-ben Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1893–1896 között alkotta leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat, a legnagyobb méretű magyar történeti képek egyikét. A Petőfit és az 1848-as témát nagyon tisztelő Thorma másik híres képét a Talpra magyar! címűt, 1898-tól évtizedekig festette.
1896-ban Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Réti István társaságában részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában. A telepnek élete végéig egyik leghívebb tagja maradt. 1902 után az iskola tanára, melyet 1913-tól nagyrészt egyedül vezetett, 1917-től a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely Bertalan tanítása legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányaiakat vezérlő elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában foglalkoztatta. Nagybányán halt meg 1937. december 5-én.
Thormát élete első felében a származása, az itt maradt rokonság, az édesanyjával itt töltött hetek, s később az évenként rendszeresen megismétlődő látogatások kötötték Kiskunhalashoz. Leginkább unokatestvérénél és férjénél lakott. Meg is festette Berki Antal és felesége portréját 1895 körül. Ebben az időszakban Thorma elkészítette Kiskunhalas egyik jeles polgárának, Bessenyei Istvánnak a portréját. Kiskunhalas város 1902-ben a Kossuth centenáriumra Thorma Jánost, a város híres szülöttét kéri fel, hogy Kossuth Lajos életnagyságú portréját megfesse. Kiskunhalassal kapcsolatba hozható még két jelentős korai képe is. A Szenvedők és az Október elsején című művei halasi helyszínt és alföldi viseletet ábrázolnak. Kiskunhalason a római katolikus temető bejáratát (a kapu, a fasor, a jobbra lévő gyalogút) és a vasútállomáson a fa raktárépületet pontosan úgy festette le, ahogy ma is látható.
Korai korszakában az 1890-es évektől az 1910-es évekig festette ismert korai és történeti témájú műveit. Ezeken a realizmus, naturalizmus, szimbolizmus és a szecesszió jegyei keverednek. Hangos sikereket ért el velük Budapest, München, Párizs, Saint Louis kiállításain. Leginkább ezt a korszakát ismeri az érdeklődő műélvező.
Thorma művészetében az 1910-es évek elejétől következett be változás. Sokat alkotott, kiszínesedett képeire a harmóniakeresés a jellemző, de erről a magyar művészettörténet keveset tud. Ennek egyik oka, hogy Nagybánya a trianoni határokon túlra esett, s e miatt Thorma nem tudott közvetlen, szoros kapcsolatot tartani Budapesttel, a magyar művészélettel.
A mester 1937-ben bekövetkezett halála után kevés önálló kiállításon mutatták be műveit. Választott szűkebb hazája Nagybánya és Erdély 1938-ban rendezett tiszteletére kiállítást. (1938. október 4. Nagybánya, Thorma János emlékkiállítás; 1938. október 10. Kolozsvár, Thorma János emlékkiállítás) Gyűjteményes tárlatát Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendezték 1939. november 26. – december 10. között. Itt 73 festménye kapott helyet.
Kiskunhalas mindig büszke volt híres szülöttére, tisztelettel adózott emlékének. 1940-ben megvásárolták a Talpra magyar! festményt. 1951-ben Thorma Jánosról nevezték el a város múzeumát. Születése 90. évfordulójára bővítették a múzeumot a Thorma Képcsarnokkal (1960). Attól kezdve ott állandó kiállításon szerepeltek Thorma képei. Ebben a teremben rendezték a centenáriumi kiállítást is, ekkor leplezték le Búza Barna szobrászművész Thormát ábrázoló mészkő domborművét a múzeum homlokzatán (1970). 1975-ben Thorma posztomusz díszpolgári címet kapott. A 122. évforduló évében adományozta Kiskunhalasnak Mozer Ilona szobrászművész Thorma János bronz mellszobrát, amit 1992-ben állítottak fel. A Thorma életművében fontos 1848–1849-es forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulója alkalmából a kiskunhalasi múzeum könyvet jelentetett meg Thormáról (Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998), elkészült két hatalmas történelmi festményének restaurálása és felavatták Szabó Vera szobrászművész a mestert ábrázoló bronz mellszobrát a múzeum előterében (1999). A 130. évfordulót Thorma konferenciával és emlékkiállítással ünnepelte a múzeum. Ekkor 44 festményét lehetett látni Kiskunhalason (2000). 2012-2013-ban a Thorma János Múzeum Kiskunhalason és további hat helyszínen (Kecskemét, Nagybánya, München, Stuttgart, Berlin, Budapest) nemzetközi Thorma vándorkiállítást szervezett. Ennek folytatása volt 2013-ban a kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás és 2014-ben a pécsi Thorma tárlat. A Thorma vándorkiállítás további következménye a 2013-ban aláírt Bay Gyűjtemény adományozási szerződés és ennek eredményeként 2017-ben a Thorma János Múzeumban megnyílt Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet című állandó kiállítás.
Természetesen Thorma életét legjobban az eddigi legfontosabb róla szóló munkákból lehet megismerni (Radocsay Dénes: Thorma János. 1954; Réti István: Thorma János. = Réti István: A nagybányai művésztelep. 1954. 173-209; Ez új kiadásban 2001. 87-105; Dévényi Iván: Thorma János. 1977.) A Thorma Jánossal foglalkozó könyvek 1997-től szaporodtak meg. (Bay Miklós – Boros Judit – Murádin Jenő: Thorma. 1997; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998; A 2000-ben megrendezett Thorma János konferencia 2003-ban megjelent tanulmánykötete; A Thorma vándorkiállítás albuma 2012-ben; Sümegi Györgytől a két Thorma levelek és dokumentumok kötet 2012-ben és 2016-ban; Thorma Gábor: A Thorma család krónikája. 2012; A kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás katalógusa 2013-ban; A Thorma János nagy album és festmény műjegyzék 2015-ben.)

Kép: Thorma János Múzeum

A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház). Tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 110 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző-és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még a dokumentumtár (20.000 db), fotótár (25.000 db), könyvár (10.000 db). Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János Talpra Magyar és az Aradi vértanúk c. festményei.

Kép: Thorma János Múzeum

A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház). Tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 110 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző-és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még a dokumentumtár (20.000 db), fotótár (25.000 db), könyvár (10.000 db). Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János Talpra Magyar és az Aradi vértanúk c. festményei.

Kép: Thorma János: „Aradi vértanúk” című festménye

Thorma János 1893-1896 között festette rendkívüli alapossággal az Aradi vértanúk című festményt. Ez a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyike. A kép kompozíciója egyszerű, olyan, mint egy pillanatfelvétel. A halálraítéltek alakjai egyértelműen felismerhetőek, azonosíthatóak. Thorma többször is kisebbítette a vásznat. Előbb a bitófák mögötti részt vágta le, majd az égboltból metszett le egy sávot. A végleges nagyság 350X640 cm maradt, az eredetileg 4X8 méteres vászonból. A festmény nemcsak a gyász, a múltra való emlékezés jegyében született, hanem a felemelő helytállás példáját megfogalmazó alkotás. Bródy Sándor így nyilatkozott a festményről: „Legnagyobb kegyelettel szolgáltatta a legszebb misét a mártírokért.” Bemutatása napján az emberek sorban álltak, hogy bejuthassanak és megnézhessék. A képnek rendkívüli érzelmi hatása volt. Olyan meghatottság fogta el a közönséget, nemcsak az öreg honvédeket, hanem politikusokat, írókat, művészeket, amilyet kelteni képzőművészeti alkotás ritkán tudott. A festmény kiállítási tere az 1849. október 6-i évfordulós megemlékezési műsorok helyszínéül szolgál Kiskunhalason. Ilyenkor helyeznek itt el koszorút, virágot a Thorma János Múzeumba látogatók.

Kép: Thorma János: „Aradi vértanúk” című festménye

Thorma János 1893-1896 között festette rendkívüli alapossággal az Aradi vértanúk című festményt. Ez a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyike. A kép kompozíciója egyszerű, olyan, mint egy pillanatfelvétel. A halálraítéltek alakjai egyértelműen felismerhetőek, azonosíthatóak. Thorma többször is kisebbítette a vásznat. Előbb a bitófák mögötti részt vágta le, majd az égboltból metszett le egy sávot. A végleges nagyság 350X640 cm maradt, az eredetileg 4X8 méteres vászonból. A festmény nemcsak a gyász, a múltra való emlékezés jegyében született, hanem a felemelő helytállás példáját megfogalmazó alkotás. Bródy Sándor így nyilatkozott a festményről: „Legnagyobb kegyelettel szolgáltatta a legszebb misét a mártírokért.” Bemutatása napján az emberek sorban álltak, hogy bejuthassanak és megnézhessék. A képnek rendkívüli érzelmi hatása volt. Olyan meghatottság fogta el a közönséget, nemcsak az öreg honvédeket, hanem politikusokat, írókat, művészeket, amilyet kelteni képzőművészeti alkotás ritkán tudott. A festmény kiállítási tere az 1849. október 6-i évfordulós megemlékezési műsorok helyszínéül szolgál Kiskunhalason. Ilyenkor helyeznek itt el koszorút, virágot a Thorma János Múzeumba látogatók.

Kép: Thorma János: Talpra magyar! című festménye

Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.

Kép: Thorma János: Talpra magyar! című festménye

Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.

Kép: Thúry József Alapítvány

Az 1994-ben alakult alapítvány jóvátenni törekszik azt a pótolhatatlan veszteséget, amely az egykori Református Gimnázium több, mint 40.000 kötetes könyvtárának az államosítást követő gondatlan és rossz kezelése során érte az iskolát és Kiskunhalas városát. Ennek érdekében támogatja, hogy a fellelhető könyvek visszakerüljenek a gimnázium használatába és tulajdonába. Emellett a kiskunhalasi és gimnáziumi diákok számára is versenyeket szervez. Ápolja Thúry József nyelvész emlékét. Az alapítvány jelenlegi kuratóriumi elnöke Édes Árpád, református lelkész.

Kép: Thúry József Alapítvány

Az 1994-ben alakult alapítvány jóvátenni törekszik azt a pótolhatatlan veszteséget, amely az egykori Református Gimnázium több, mint 40.000 kötetes könyvtárának az államosítást követő gondatlan és rossz kezelése során érte az iskolát és Kiskunhalas városát. Ennek érdekében támogatja, hogy a fellelhető könyvek visszakerüljenek a gimnázium használatába és tulajdonába. Emellett a kiskunhalasi és gimnáziumi diákok számára is versenyeket szervez. Ápolja Thúry József nyelvész emlékét. Az alapítvány jelenlegi kuratóriumi elnöke Édes Árpád, református lelkész.

Kép: Thúry József életműve

Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész és turkológus volt. Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Középiskolába Kunszentmiklóson és Budapesten járt. 1880-ban került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára lett. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. Komoly tudományos eredményeivel kiemelkedett a kortárs kutatók közül. Kiskunhalason élt és tanított, a legjelentősebb munkáit is itt írta.

Kép: Thúry József életműve

Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész és turkológus volt. Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Középiskolába Kunszentmiklóson és Budapesten járt. 1880-ban került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára lett. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. Komoly tudományos eredményeivel kiemelkedett a kortárs kutatók közül. Kiskunhalason élt és tanított, a legjelentősebb munkáit is itt írta.

Kép: Tooth János életműve

Tooth János (1774. február 5., Karcag – 1826. szeptember 6., Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkortól megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ebben az évben lemondott a jegyzőségről, és a református egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megyei esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a református egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő érdemeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján megírta a város és a református egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot.
Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszakereshetővé váltak adatok a város múltjából.

Kép: Tooth János életműve

Tooth János (1774. február 5., Karcag – 1826. szeptember 6., Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkortól megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ebben az évben lemondott a jegyzőségről, és a református egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megyei esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a református egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő érdemeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján megírta a város és a református egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot.
Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszakereshetővé váltak adatok a város múltjából.

Kép: Ülő nő szobra (Veszprémi Imre alkotása)

Veszprémi László Ülő nő (Földanya) szobra először a halasi Csipkeház udvarán volt kiállítva. Majd Kiskunhalas városa megvásárolta, és a Kötöttárugyár elé helyezték, a Kötönyi út 15. szám alá. A mészkőből készült, két méter magas szobrot 2009-ban a Kertvárosi Iskola mellé helyezték át. A szobor helyi értékünk, amely az élet harmóniáját, a békességet és a természettel való egyensúlyt hivatott kifejezni.

Kép: Ülő nő szobra (Veszprémi Imre alkotása)

Veszprémi László Ülő nő (Földanya) szobra először a halasi Csipkeház udvarán volt kiállítva. Majd Kiskunhalas városa megvásárolta, és a Kötöttárugyár elé helyezték, a Kötönyi út 15. szám alá. A mészkőből készült, két méter magas szobrot 2009-ban a Kertvárosi Iskola mellé helyezték át. A szobor helyi értékünk, amely az élet harmóniáját, a békességet és a természettel való egyensúlyt hivatott kifejezni.

Kép: Vári Szabó István életműve

Vári Szabó István (Kiskunhalas, 1827. augusztus 16. – Kiskunhalas, 1906. szeptember 25.) ügyvéd, polgármester, honvéd százados. Kiskunhalas első polgármestere volt. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, majd Kecskeméten és Pozsonyban tanult jogot. 1848-ban már hadbíró, ekkor csatlakozott a szabadságharchoz. Részt vett a pákozdi, a nagyszombati, a komáromi, a budai, a szolnoki, a tokaji, a debreceni, az aradi és a temesvári harcokban, ostromokban. Századosi rangig jutott. Kossuth Lajos egyik futára volt. 1849 után leszerelték, és börtönbe került. 1850 után visszakerült szülővárosába, ahol városi hivatalnokként dolgozott. 1872. november 20-án polgármesternek választották. Egy megszakítással (1891-1893) 1903-ig, összesen 29 évig állt a település élén. A 19. századi Kiskunhalas az ő idején fejlődött a leglátványosabban. Aktív közéleti tevékenységének köszönhetően számos fejlesztés indult el a városban. Kulturális, oktatási, gazdasági szempontból egyaránt meghatározó volt ez az időszak a város életében.

Kép: Vári Szabó István életműve

Vári Szabó István (Kiskunhalas, 1827. augusztus 16. – Kiskunhalas, 1906. szeptember 25.) ügyvéd, polgármester, honvéd százados. Kiskunhalas első polgármestere volt. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, majd Kecskeméten és Pozsonyban tanult jogot. 1848-ban már hadbíró, ekkor csatlakozott a szabadságharchoz. Részt vett a pákozdi, a nagyszombati, a komáromi, a budai, a szolnoki, a tokaji, a debreceni, az aradi és a temesvári harcokban, ostromokban. Századosi rangig jutott. Kossuth Lajos egyik futára volt. 1849 után leszerelték, és börtönbe került. 1850 után visszakerült szülővárosába, ahol városi hivatalnokként dolgozott. 1872. november 20-án polgármesternek választották. Egy megszakítással (1891-1893) 1903-ig, összesen 29 évig állt a település élén. A 19. századi Kiskunhalas az ő idején fejlődött a leglátványosabban. Aktív közéleti tevékenységének köszönhetően számos fejlesztés indult el a városban. Kulturális, oktatási, gazdasági szempontból egyaránt meghatározó volt ez az időszak a város életében.

Kép: Városi Fúvószenekar

A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar története régre nyúlik vissza. A zenekar jogelődje a MÁV Vasutas Fúvószenekar 1950-ben alakult. 1967-ben Katancsics Gyula karnagy vette át a zenekar irányítását. Az ő irányítása alatt a zenekar folyamatosan fejlődött és ismertté vált a városon kívül is. 2001-ben a zenekar és Katancsics Gyula Kiskunhalas Város Pro Urbe-díját kapta.
A karnagy úr halála után 2004-ben a Vasutas Fúvószenekar volt tagjai, valamint zeneszerető magánszemélyek, zeneiskolai növendékek belépésével alakult meg a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar és az egyesületük. A zenekar vezetését Gmoser Vilmos a Zeneiskola fafúvós tanára vállalta. Őt követte 2005-től Gáspár Csaba, a helyi zeneiskola rézfúvós tanára. Az új karmester irányítása alatt a zenekar létszáma szinte megduplázódott. A zenekar repertoárja kibővült, és az indulók mellett helyet kaptak benne a komolyzenei koncert fúvószenekari és könnyűzenei darabok is.
2006 tavaszán a zenekar az új arculatával egy önálló koncert keretében mutatkozott be a nagyközönség előtt. Májusban részt vettek a IX. Nemzetközi fúvószenekari találkozón Pécsett melynek eredményeként az egyesület meghívást kapott az országos vasutas tisztavató ünnepélyre Budapestre mint a ceremóniát lebonyolító zenekar. 2006 júliusában a Makói Majorettekkel közösen vett részt egy 10 napos olaszországi úton, és Lengyelországba látogatott az EUROPARADE nemzetközi fúvószenekari fesztiválra.
2010 szeptemberétől a zenekar életében ismét változások történtek. Azóta a Kiskunhalasi Művészeti Iskola ad otthont a próbáknak, és lehetőséget biztosít a kezdő növendékeknek is a zenekari játékra. Bár a korábbi tagok közül sokan nem tudták folytatni a zenélést.
2012-ben a együttesben karmesterváltás történt, Benkő Gabriella, a zeneiskola kürt tanára és dr. Kovács Tamás, trombitás kapta meg a zenekar vezetésének feladatát. Kettőjük irányításával az egyesület nagy hangsúlyt fektetett az új repertoár gyakorlására, valamint a fiatalok zenei fejlesztésére. 2013 szeptemberében ismét új karmestert kapott a zenekar Lauer Zsolt személyében, aki a zeneiskola harsona tanára.
Az utóbbi években Kiskunhalas Város Önkormányzata felkérte az egyesületet, hogy újévi koncertet adjon. Emellett évek óta résztvevői a város napja ünnepségsorozatnak, a Szent Iván-éji ünnepségnek, a szüreti fesztiválnak és az állami ünnepségeknek. Ezen kívül az együttesnél már megszokott, hogy minden évben megszervezi önálló adventi műsorát és más évközi koncerteket is ad. Újításként a 2016/17-es tanéveben „Fúvósok a pódiumon” címmel koncertsorozatot szervezett. Az egyesület más helyi, illetve vidéki felkéréseknek is eleget szokott tenni.
2016-ban a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar Egyesület mint kiemelkedő civil szervezet, Kiskunhalas Város Pro Urbe díját kapta meg. Ebben az évben Kiskunfélegyházán a Duna-Tisza-közi ifjúsági fúvószenekari találkozó és versenyen vett részt, melyen különdíjat nyert el.
A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar jelentős szerepet tölt be Kiskunhalas kulturális életében. Az állandó megújulás, a folyamatos repertoárbővítés és a több generáció együtt zenélése a garancia arra, hogy minden helyzetben, eseményen felkészültségük legjavát nyújtják. A Városi Fúvószenekar közösségépítő szerepet is betölt, hisz a Zeneiskolából ide kerülő növendékek örömmel járnak próbákra, töltik szabadidejüket a csapatban zenéléssel.

Kép: Városi Fúvószenekar

A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar története régre nyúlik vissza. A zenekar jogelődje a MÁV Vasutas Fúvószenekar 1950-ben alakult. 1967-ben Katancsics Gyula karnagy vette át a zenekar irányítását. Az ő irányítása alatt a zenekar folyamatosan fejlődött és ismertté vált a városon kívül is. 2001-ben a zenekar és Katancsics Gyula Kiskunhalas Város Pro Urbe-díját kapta.
A karnagy úr halála után 2004-ben a Vasutas Fúvószenekar volt tagjai, valamint zeneszerető magánszemélyek, zeneiskolai növendékek belépésével alakult meg a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar és az egyesületük. A zenekar vezetését Gmoser Vilmos a Zeneiskola fafúvós tanára vállalta. Őt követte 2005-től Gáspár Csaba, a helyi zeneiskola rézfúvós tanára. Az új karmester irányítása alatt a zenekar létszáma szinte megduplázódott. A zenekar repertoárja kibővült, és az indulók mellett helyet kaptak benne a komolyzenei koncert fúvószenekari és könnyűzenei darabok is.
2006 tavaszán a zenekar az új arculatával egy önálló koncert keretében mutatkozott be a nagyközönség előtt. Májusban részt vettek a IX. Nemzetközi fúvószenekari találkozón Pécsett melynek eredményeként az egyesület meghívást kapott az országos vasutas tisztavató ünnepélyre Budapestre mint a ceremóniát lebonyolító zenekar. 2006 júliusában a Makói Majorettekkel közösen vett részt egy 10 napos olaszországi úton, és Lengyelországba látogatott az EUROPARADE nemzetközi fúvószenekari fesztiválra.
2010 szeptemberétől a zenekar életében ismét változások történtek. Azóta a Kiskunhalasi Művészeti Iskola ad otthont a próbáknak, és lehetőséget biztosít a kezdő növendékeknek is a zenekari játékra. Bár a korábbi tagok közül sokan nem tudták folytatni a zenélést.
2012-ben a együttesben karmesterváltás történt, Benkő Gabriella, a zeneiskola kürt tanára és dr. Kovács Tamás, trombitás kapta meg a zenekar vezetésének feladatát. Kettőjük irányításával az egyesület nagy hangsúlyt fektetett az új repertoár gyakorlására, valamint a fiatalok zenei fejlesztésére. 2013 szeptemberében ismét új karmestert kapott a zenekar Lauer Zsolt személyében, aki a zeneiskola harsona tanára.
Az utóbbi években Kiskunhalas Város Önkormányzata felkérte az egyesületet, hogy újévi koncertet adjon. Emellett évek óta résztvevői a város napja ünnepségsorozatnak, a Szent Iván-éji ünnepségnek, a szüreti fesztiválnak és az állami ünnepségeknek. Ezen kívül az együttesnél már megszokott, hogy minden évben megszervezi önálló adventi műsorát és más évközi koncerteket is ad. Újításként a 2016/17-es tanéveben „Fúvósok a pódiumon” címmel koncertsorozatot szervezett. Az egyesület más helyi, illetve vidéki felkéréseknek is eleget szokott tenni.
2016-ban a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar Egyesület mint kiemelkedő civil szervezet, Kiskunhalas Város Pro Urbe díját kapta meg. Ebben az évben Kiskunfélegyházán a Duna-Tisza-közi ifjúsági fúvószenekari találkozó és versenyen vett részt, melyen különdíjat nyert el.
A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar jelentős szerepet tölt be Kiskunhalas kulturális életében. Az állandó megújulás, a folyamatos repertoárbővítés és a több generáció együtt zenélése a garancia arra, hogy minden helyzetben, eseményen felkészültségük legjavát nyújtják. A Városi Fúvószenekar közösségépítő szerepet is betölt, hisz a Zeneiskolából ide kerülő növendékek örömmel járnak próbákra, töltik szabadidejüket a csapatban zenéléssel.

Kép: Vas Imre életműve

Vas Imre (Kiskunhalas, 1870 – Budapest, 1916 körül) gazdálkodó és parasztverselő volt. Segített Dékáni Árpádnak műkedvelő kört szervezni. Népszínművekben szerepelt. Tragikus családi élete miatt a verseire komor, borúlátó hangnem a jellemző. Kéziratai jó része elveszett. Budapesten hunyt el az első világháború idején, sírja ismeretlen helyen van. Jellegzetes „népi” alakja volt városunknak, és kortársai között az egyik kiemelkedő parasztverselő.

Kép: Vas Imre életműve

Vas Imre (Kiskunhalas, 1870 – Budapest, 1916 körül) gazdálkodó és parasztverselő volt. Segített Dékáni Árpádnak műkedvelő kört szervezni. Népszínművekben szerepelt. Tragikus családi élete miatt a verseire komor, borúlátó hangnem a jellemző. Kéziratai jó része elveszett. Budapesten hunyt el az első világháború idején, sírja ismeretlen helyen van. Jellegzetes „népi” alakja volt városunknak, és kortársai között az egyik kiemelkedő parasztverselő.

Kép: Végh-kúria

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le.
Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik.
Az épületet Végh István nemesember építtette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült, később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át.
Itt voltak Diószegi Balázs, „az utolsó magyar parasztfestő” és Berki Viola Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállításai. 2013 óta a halasi civil szervezetek székhelye az épület.
Tulajdonosa egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán állt. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előrehaladtával egyre értékesebbé válik a kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

Kép: Végh-kúria

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le.
Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik.
Az épületet Végh István nemesember építtette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült, később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át.
Itt voltak Diószegi Balázs, „az utolsó magyar parasztfestő” és Berki Viola Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállításai. 2013 óta a halasi civil szervezetek székhelye az épület.
Tulajdonosa egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán állt. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előrehaladtával egyre értékesebbé válik a kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

Kép: Zseny József életműve

Zseny József (1860. augusztus 12. Kiskunhalas, – 1931. szeptember 1., Budapest) jogász, Pest megye főjegyzője. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak a turulos nemzeti zászlót. Az ő kezdeményezésére állították fel a budapesti Városligetben a két világrész magyarságának kapcsolatát is szimbolizáló Washington-szobrot. Műve: Nemzeti zászlónk Amerikában (Budapest,1903.)

Kép: Zseny József életműve

Zseny József (1860. augusztus 12. Kiskunhalas, – 1931. szeptember 1., Budapest) jogász, Pest megye főjegyzője. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak a turulos nemzeti zászlót. Az ő kezdeményezésére állították fel a budapesti Városligetben a két világrész magyarságának kapcsolatát is szimbolizáló Washington-szobrot. Műve: Nemzeti zászlónk Amerikában (Budapest,1903.)

Kép: Zsigray Julianna életműve

Zsigray Julianna 1903. február 15-én született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Iskoláit Budapesten végezte, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját, majd a következő évtől a lap munkatársa lett. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerkesztő a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra, a Tőr és paróka című 1986-os regénye is itt készült. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették, 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket.

Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. 1987. febr. 21-én halt meg Kiskunhalason.

Főbb művei: Szüts Mara házassága, Férficél, Aranyharang, Zsuzsa és a komondor, Kristály muzsika, Utolsó farsang ,Marci, Egy férfi-két nő, Csillagos ég, Erzsébet magyar királyné, A római százados, Hét jegenye, Holtomiglan holtodiglan, Féltékenység, Ég az Alföld, Lázadó szív, Két világ, Visszhang , Májusi eső, Hűség, A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye), Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye), Tékozló élet (Reményi Ede életregénye), Csendességi fogadalom, Távoli fény, Tőr és paróka.

Kép: Zsigray Julianna életműve

Zsigray Julianna 1903. február 15-én született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Iskoláit Budapesten végezte, első írásait a Nyugat közölte. 1929-ben megnyerte az Új Idők novellapályázatának első díját, majd a következő évtől a lap munkatársa lett. 1930-tól 1944-ig korrektor, lektor, majd szerkesztő a Singer és Wolfner könyvkiadónál. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. 1944-ben a német megszállás után németellenes magatartása miatt üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra, a Tőr és paróka című 1986-os regénye is itt készült. Műveiben főként a középosztály életét ábrázolta. Írásai nagy népszerűségnek örvendtek, több művét megfilmesítették, 1948-1957 között nem publikálhatott. 1957 után nagy zeneszerzőkről írt életrajzi regényeket.

Regényeit hollandra és olaszra fordították, novellái osztrák és svájci lapokban jelentek meg. 1987. febr. 21-én halt meg Kiskunhalason.

Főbb művei: Szüts Mara házassága, Férficél, Aranyharang, Zsuzsa és a komondor, Kristály muzsika, Utolsó farsang ,Marci, Egy férfi-két nő, Csillagos ég, Erzsébet magyar királyné, A római százados, Hét jegenye, Holtomiglan holtodiglan, Féltékenység, Ég az Alföld, Lázadó szív, Két világ, Visszhang , Májusi eső, Hűség, A Sugárúti palota (Erkel Ferenc életregénye), Tragikus keringő (Lehár Ferenc életregénye), Tékozló élet (Reményi Ede életregénye), Csendességi fogadalom, Távoli fény, Tőr és paróka.