Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2020. október 31. | Ma Farkas napja van.
Elektronikus ügyintézés

Épített környezet

1892-ben épült, téglahomlokzatú, oromzatos épület. A földszintes épület középrészén nagy belmagasságú termet képeztek ki. Eredetileg a Szabadelvű Párt (Nemzeti Munkapárt) székháza volt, majd az első világháborút követően a református gimnázium internátusa lett. Jelenleg a Szilády Áron Református Gimnázium ebédlője kapott benne helyet.

1892-ben épült, téglahomlokzatú, oromzatos épület. A földszintes épület középrészén nagy belmagasságú termet képeztek ki. Eredetileg a Szabadelvű Párt (Nemzeti Munkapárt) székháza volt, majd az első világháborút követően a református gimnázium internátusa lett. Jelenleg a Szilády Áron Református Gimnázium ebédlője kapott benne helyet.

A szecessziós stílusú városháza 1905-1906-ban épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik építészek tervei alapján. A négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület emelkedik. A háztömb nyugati homlokzatának közepén helyezkedik el az 1834-ben elkészült klasszicista városháza. A háztömbnyi szecessziós városháza homlokzatán a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felületeken növényi és figurális díszítések készültek. Az épület nyugati szárnyának északi részén található a bejárat. Az íves nyílású előtérben látható az építési emléktábla. A többfunkciós épület északnyugati sarkán emelkedik a városháza tornya. A földszinten utcára nyílnak a különböző boltok, vendéglők, irodák, a városi filmszínház. Az épület emeleti részén a polgármesteri hivatal helységei találhatók.

A szecessziós stílusú városháza 1905-1906-ban épült Hikisch Rezső és Kotál Henrik építészek tervei alapján. A négy utca által határolt telken, keretes beépítésű, egyemeletes szárnyakból álló épület emelkedik. A háztömb nyugati homlokzatának közepén helyezkedik el az 1834-ben elkészült klasszicista városháza. A háztömbnyi szecessziós városháza homlokzatán a falfelületek höbörcsös vakolatában sima felületeken növényi és figurális díszítések készültek. Az épület nyugati szárnyának északi részén található a bejárat. Az íves nyílású előtérben látható az építési emléktábla. A többfunkciós épület északnyugati sarkán emelkedik a városháza tornya. A földszinten utcára nyílnak a különböző boltok, vendéglők, irodák, a városi filmszínház. Az épület emeleti részén a polgármesteri hivatal helységei találhatók.

A gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. Ekkor nagy valószínűséggel latin iskolaként működött. Az egyházközség kezdetben igen szerény lehetőséget tudott biztosítani az oktatáshoz. Eleinte csak írást és olvasást, később számolást, éneket és hittant is tanítottak, valamint a latin nyelv elemeit is megismerték. 1715-ben a református templom mellett álló iskola új épületet kapott, amelyben lehetőség nyílt több osztály elhelyezésére. Az iskola épületét többször kibővítették. 1771-ben egy, 1796-ban két tantermet építettek. Ezekkel a bővítésekkel együtt 5 tanteremből, a bentlakó diákok szállásából, egy kisebb lakásból és melléképületből álló iskola alakult ki.
1806-ban a kiadott császári rendelet szerint a négy évfolyammal működő latin iskolát kisgimnáziumnak, a hat évfolyamos iskolát nagygimnáziumnak nevezték. Az egyháztanács döntése szerint a halasi latin iskolát hat évfolyamos nagygimnáziummá fejlesztették. Ez 1882-ben valósult meg.
Az 1880-as évektől egyre sűrűbben jelentkezett a földszintes gimnázium átépítésének vagy áthelyezésének igénye. Szilády Áron Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amit sikerült a presbitériummal elfogadtatni. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több, mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, és az egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta Kauser József budapesti főépítészt a tervek elkészítésével. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892 szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok. Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is segítette. 11 nagyméretű tanterem, több szakelőadó, szertár mellett három könyvtárhelyiség is volt az épületben. Néhány év múlva megépült a tornacsarnok is, azonban felszerelésére, berendezésére csak az 1920-as években került sor. A Kossuth utcára néző, nyújtott homlokzatot egyszerű, világos tagolás jellemzi. Az épületet körülvevő tereket Vass Elek városi műkertész díszfákkal és cserjékkel ültette be. A vasrácsos téglakerítéssel körülvett épület akkor a város legszebb és legnagyobb épülete volt.
Kiskunhalason a Kossuth Lajos utcán található neoreneszánsz épület meghatározó eleme a város arculatának.

A gimnázium alapítási évének 1664-et tekintik. Ekkor nagy valószínűséggel latin iskolaként működött. Az egyházközség kezdetben igen szerény lehetőséget tudott biztosítani az oktatáshoz. Eleinte csak írást és olvasást, később számolást, éneket és hittant is tanítottak, valamint a latin nyelv elemeit is megismerték. 1715-ben a református templom mellett álló iskola új épületet kapott, amelyben lehetőség nyílt több osztály elhelyezésére. Az iskola épületét többször kibővítették. 1771-ben egy, 1796-ban két tantermet építettek. Ezekkel a bővítésekkel együtt 5 tanteremből, a bentlakó diákok szállásából, egy kisebb lakásból és melléképületből álló iskola alakult ki.
1806-ban a kiadott császári rendelet szerint a négy évfolyammal működő latin iskolát kisgimnáziumnak, a hat évfolyamos iskolát nagygimnáziumnak nevezték. Az egyháztanács döntése szerint a halasi latin iskolát hat évfolyamos nagygimnáziummá fejlesztették. Ez 1882-ben valósult meg.
Az 1880-as évektől egyre sűrűbben jelentkezett a földszintes gimnázium átépítésének vagy áthelyezésének igénye. Szilády Áron Szász Károly református püspökkel és Péter Dénes főgondnokkal nagyvonalú tervet dolgozott ki, amit sikerült a presbitériummal elfogadtatni. A Kossuth utca belső szakaszán lévő, több, mint száz éve nem használt temetőparkot megfelezték, és az egyik részét eladták a városnak, a másik felében pedig a leendő gimnázium helyét tűzték ki. 1891 márciusában a presbiteri gyűlés új főgimnázium felépítését határozta el, és egyben megbízta Kauser József budapesti főépítészt a tervek elkészítésével. A halasi főgimnázium egyemeletes neoreneszánsz épületébe 1892 szeptemberében költözhettek be a diákok és tanárok. Az építési program alapján egy többfunkciós intézmény jött létre, amely nemcsak az oktatást, de a tudós professzorok szakmai munkáját és az iskolán kívüli művelődést is segítette. 11 nagyméretű tanterem, több szakelőadó, szertár mellett három könyvtárhelyiség is volt az épületben. Néhány év múlva megépült a tornacsarnok is, azonban felszerelésére, berendezésére csak az 1920-as években került sor. A Kossuth utcára néző, nyújtott homlokzatot egyszerű, világos tagolás jellemzi. Az épületet körülvevő tereket Vass Elek városi műkertész díszfákkal és cserjékkel ültette be. A vasrácsos téglakerítéssel körülvett épület akkor a város legszebb és legnagyobb épülete volt.
Kiskunhalason a Kossuth Lajos utcán található neoreneszánsz épület meghatározó eleme a város arculatának.

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregtetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel. Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helyiségben egy új építésű kemence látható. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár áll, utóbbi Mélykútról került ide. A tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Kiskunhalas szinte egyetlen megmaradt szabadkéményes épülete. A kevés nádtetős építmények egyike. A népi kultúra bemutatását szolgáló, látogatható parasztház. Tárgyállománya folyamatosan nő, a halasi családok számára lehetőséget biztosít régi emlékeik elhelyezésére, tárolására, bemutatásra. Tavaszi és nyári szabadtéri hagyományápoló, gyermek és kézműves programok helyszíne.

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregtetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz. A déli, udvari homlokzata előtt faoszlopos, lécsoros mellvédű tornác található, kis hajlásszögű, cserepezett félnyeregtetővel. Belépve az épületbe, a bejárattal szemben, középen szabadkéményes konyha emlékeztet az elmúlt korokra. A háromosztatú épületben a konyhából nyílik a tisztaszoba, melyet hálószobának is használtak. Itt kapott helyett az 1920-30-as évekből származó cserépkályha. A konyhából nyíló másik helyiségben egy új építésű kemence látható. A telken jászlakkal ellátott istálló, az udvaron egy hordozható gabonahombár áll, utóbbi Mélykútról került ide. A tájház olyan jellegzetes halasi gazdaház, amely megőrizte a 19. század végének, 20. század elejének halasi parasztpolgári tárgyait, bemutatja a kor életviszonyait és a városi állattartás-gazdálkodás építményeit. 1983 óta tájházként működik.

Kiskunhalas szinte egyetlen megmaradt szabadkéményes épülete. A kevés nádtetős építmények egyike. A népi kultúra bemutatását szolgáló, látogatható parasztház. Tárgyállománya folyamatosan nő, a halasi családok számára lehetőséget biztosít régi emlékeik elhelyezésére, tárolására, bemutatásra. Tavaszi és nyári szabadtéri hagyományápoló, gyermek és kézműves programok helyszíne.

Emeletes, eklektikus épület. Az épület terveit Koczka szabadkai építészmérnök és Szeder István helybéli építőmester készítették. Az 1892-ben átadott épület Köztársaság utcai szárnyát Nagy Szeder István és Gyugel Kálmán tervei alapján 1910-ben bővítették. A két építési periódusban épített eklektikus stílusú ház a városkép jelentős épülete. Az épületben ma bíróság és ügyészség működik.

Emeletes, eklektikus épület. Az épület terveit Koczka szabadkai építészmérnök és Szeder István helybéli építőmester készítették. Az 1892-ben átadott épület Köztársaság utcai szárnyát Nagy Szeder István és Gyugel Kálmán tervei alapján 1910-ben bővítették. A két építési periódusban épített eklektikus stílusú ház a városkép jelentős épülete. Az épületben ma bíróság és ügyészség működik.

A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!

A kaszinó a polgári művelődés és szórakozás elit intézménye. Kívülről zárt, belül demokratikusan működő szerveződés, a korabeli összejövetelek, bálok, színielőadások, vigalmak és előadások színhelye volt. A kaszinóban lezajlott események a város kulturális és politikai életére jelentős hatással bírtak. 

A Kozits István tervei alapján 1897-ben épült földszintes, eklektikus székház könyvtárat, olvasószobát, biliárdtermet, valamint színház- és bálteremnek is használható éttermet foglalt magába. A V alaprajzú saroképület homlokzata az utca felé zárt, szimmetrikus, a szárnyak találkozásánál kiemelkedő kupolával. Nyugodt ritmust ad a külsőnek az oroszlánfejjel díszített lizénák és a szintén oroszlánfejes zárókővel ellátott ablakok sora. A súlyosság képzetét a lábazat és a párkányok, valamint a kváderezés biztosítják. A formaelemek hangulati jelentése (nyugalom, egyensúly) és a szimbólumok intenciója (oroszlánfej, kupola) egy tartózkodó, de erőteljesen hatni kívánó épületet mutatnak.
Az Úri Kaszinóban tehát a kiskunhalasi elit nemesi-polgárság köréből gyűltek össze a tagok, akik a város további sorsát meghatározó döntéseket hoztak összejöveteleiken. Az Úri Kaszinó az idők folyamán társasági hellyé nőtte ki magát, amelyet mind a mai napig megőrzött.
Az Úri Kaszinó (ma: Közösségek Háza - egy helyen található a két intézmény), mint ahogyan a nevükben is benne van, a közművelődésért vannak. A lényeget illletően ez a küldetése ennek az intézménynek. Kiskunhalas város jeles, rendszerint a médiában is megemlítendő eseményei, rendezvényei kerülnek lebonyolításra az épület falain belül: előadások, kulturális programok, konferenciák, zenés műsorok, fellépések stb..
A sikere tehát az emberek mozgatásában rejlik, s azt hiszem, a kultúra üzenete meghallgatásra talál sok ember fülében!

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

Eklektikus stílusban Kozits István tervei alapján Dóczy János szegedi és Novák szabadkai építőmesterek kivitelezték 1901-ben. Az első emeletes magánház Kiskunhalason. Tulajdonosa Weisz Ignác helyi kereskedő és üzletember volt. A városháza melletti Weisz-ház a 20. század elejétől központi helyet foglalt el a város kereskedelmében. Az emeleten lakások, alul üzlethelyiségek találhatóak. Az egyetlen kiskunhalasi eklektikus emeletes magánház.

Eklektikus stílusban Kozits István tervei alapján Dóczy János szegedi és Novák szabadkai építőmesterek kivitelezték 1901-ben. Az első emeletes magánház Kiskunhalason. Tulajdonosa Weisz Ignác helyi kereskedő és üzletember volt. A városháza melletti Weisz-ház a 20. század elejétől központi helyet foglalt el a város kereskedelmében. Az emeleten lakások, alul üzlethelyiségek találhatóak. Az egyetlen kiskunhalasi eklektikus emeletes magánház.

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

KERÜLJE A SORBAN ÁLLÁST!
Adó-, díj- és illetékfizetési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti.
KORONAVÍRUS
TÁJÉKOZTATÓ!
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai

Ismerje meg Ön is Kiskunhalas magával ragadó történetét, a kezdetektől napjainkig!

Az öt kötetből álló sorozat megvásárolható a Thorma János Múzeumban, továbbá már ingyenesen, elektronikus formátumban is elérhető.

A kötetek letöltése