Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2020. október 31. | Ma Farkas napja van.
Elektronikus ügyintézés

Épített környezet

A Magyar Biztosító Intézet 1936-ban kezdte a háromemeletes bérházat építeni, amit csak 1948-ban fejeztek be. Halason ezen az épületen alkalmazták először a modern építészeti technológiákat: vasbeton szerkezeti elemeket, a válaszfalak hangszigetelését, a homlokzati burkolást. A földszinti üzlethelységek pedig központi fűtést kaptak. Az épületet Vasvári László és Knezsek Gusztáv budapesti építészmérnökök tervezték. A régi Gazdasági Bank – majd Posta – épülettel átellenben lévő háromemeletes bérház városképi jelentőségű épület. Jelenleg több kisebb kereskedés és bolt működik a földszinti üzlethelyiségekben, az emeleten lakások vannak.

A Magyar Biztosító Intézet 1936-ban kezdte a háromemeletes bérházat építeni, amit csak 1948-ban fejeztek be. Halason ezen az épületen alkalmazták először a modern építészeti technológiákat: vasbeton szerkezeti elemeket, a válaszfalak hangszigetelését, a homlokzati burkolást. A földszinti üzlethelységek pedig központi fűtést kaptak. Az épületet Vasvári László és Knezsek Gusztáv budapesti építészmérnökök tervezték. A régi Gazdasági Bank – majd Posta – épülettel átellenben lévő háromemeletes bérház városképi jelentőségű épület. Jelenleg több kisebb kereskedés és bolt működik a földszinti üzlethelyiségekben, az emeleten lakások vannak.

1901-ben építteti Pázsit Imre a Tabánban. 1921-től Darányi Mihály, illetve a Darányi -család tulajdona. Az utca felől kétablakos és tornác ajtós zárt vége látszik. Az udvari homlokzaton mellvédes, hét oszlopos szép tornác található. Az eklektikus stílusú Darányi-ház a Tabán városrész egyik ékessége.

1901-ben építteti Pázsit Imre a Tabánban. 1921-től Darányi Mihály, illetve a Darányi -család tulajdona. Az utca felől kétablakos és tornác ajtós zárt vége látszik. Az udvari homlokzaton mellvédes, hét oszlopos szép tornác található. Az eklektikus stílusú Darányi-ház a Tabán városrész egyik ékessége.

Nemes kiséri Péter Ferenc táblabíró és királyi udvarnok építtette 1794-95-ben. Telkéhez 1789-ben vásárolta meg Egyed István szomszédos házát. Annak bontása után, 1794. aug. 13-án kezdődött az építkezés kőből és téglából. A kőműves munkát Rábel Károly gyöngyösi mester végezte, a pallér a halasi Ekkelt József lett. A falmunkát Lehőtz István és Bor András végezték. Az ajtók, ablakok beépítésével és a festéssel 1795 őszén készültek el. A házat az építtető névnapján, 1795. okt. 4-én szentelték fel. Az utcasorban álló ház copf stílusban épült, ennek nyomait a homlokzat ma is őrzi. Az 1+2+1 ablaktengelyes épület közepén kiugró rizalit látható. A két középső ablak felett félköríves keretezést alkalmaztak. E két ablak között és mellett 2-2 féloszlop. Az udvari homlokzaton öt toszkán jellegű oszlop és két féloszlop által tartott mellvédes tornác, amelyet teljesen a 20. század közepén építettek be. A ház a 20. század elejéig a Péter-család, az 1920-as évek elejétől a Monszpart-család tulajdonában volt. 1945 után államosították és öt lakásra felosztva lakóházként funkcionált. Az udvarban álló melléképületeket lebontották, ill. átépítették. Dr. Monszpart László kórházigazgató, főorvos domborműves emléktáblája található az épületen. A Szilády Áron utcai régi épületek egyik legszebbike és legjobb állapotban megmaradt épülete.

Nemes kiséri Péter Ferenc táblabíró és királyi udvarnok építtette 1794-95-ben. Telkéhez 1789-ben vásárolta meg Egyed István szomszédos házát. Annak bontása után, 1794. aug. 13-án kezdődött az építkezés kőből és téglából. A kőműves munkát Rábel Károly gyöngyösi mester végezte, a pallér a halasi Ekkelt József lett. A falmunkát Lehőtz István és Bor András végezték. Az ajtók, ablakok beépítésével és a festéssel 1795 őszén készültek el. A házat az építtető névnapján, 1795. okt. 4-én szentelték fel. Az utcasorban álló ház copf stílusban épült, ennek nyomait a homlokzat ma is őrzi. Az 1+2+1 ablaktengelyes épület közepén kiugró rizalit látható. A két középső ablak felett félköríves keretezést alkalmaztak. E két ablak között és mellett 2-2 féloszlop. Az udvari homlokzaton öt toszkán jellegű oszlop és két féloszlop által tartott mellvédes tornác, amelyet teljesen a 20. század közepén építettek be. A ház a 20. század elejéig a Péter-család, az 1920-as évek elejétől a Monszpart-család tulajdonában volt. 1945 után államosították és öt lakásra felosztva lakóházként funkcionált. Az udvarban álló melléképületeket lebontották, ill. átépítették. Dr. Monszpart László kórházigazgató, főorvos domborműves emléktáblája található az épületen. A Szilády Áron utcai régi épületek egyik legszebbike és legjobb állapotban megmaradt épülete.

A kiskunhalasi reformátusok kultúrházát 1929. dec. 1-jén adták át rendeltetésének. Az épület nagytermét színházi előadások, táncestek céljára, valamint étteremnek használták. Közismert neve: Refkör. A szépen felújított épület ma a HIT Gyülekezete nevű helyi szervezet székházaként működik.

A kiskunhalasi reformátusok kultúrházát 1929. dec. 1-jén adták át rendeltetésének. Az épület nagytermét színházi előadások, táncestek céljára, valamint étteremnek használták. Közismert neve: Refkör. A szépen felújított épület ma a HIT Gyülekezete nevű helyi szervezet székházaként működik.

A halasi régi református temető több, mint 30 holdas területével az 1920-as évek végéig egyike volt az ország legszebb, leghangulatosabb temetőinek. A sírkövek sokasága, a temetői tölgy, szil, akác és többféle gyümölcsfák vonzóvá tették, s a régi halasi társadalom egyedüli, közeli kirándulóhelye volt. Az 1940-es évekig kedvenc tartózkodási helye volt a tanuló ifjúságnak, különösen a vizsgákra készülés idején.
Az 1930-as években, hogy az állomást északról is meg lehessen közelíteni, a temető területének keleti végén nyitották meg a Rakodó utcát. Később, a temető délkeleti részéből, a Rakodó utcánál a MÁV vett igénybe egy területet egészségügyi intézmény és étkezde építése céljából. A Hősök ligete kialakításakor 1931-32-ben a temető nyugati szélét érintve alakították ki a Széchenyi utca folytatását, melyet platánfákkal ültettek körül. Az 53-as főút szélesítésekor, annak a városon való átvezetése alkalmából vágták ki ezeket 1976-ban.
A város múltját őrzi a több, mint 200 éves temető. Különösen értékesek ebből a szempontból a helyi és országos hírű személyek sírjai.
Az ország egyik legszebb erdőtemetője, s a kun múlt őrzője.
Ez a temető volt Kiskunhalas város legnagyobb temetője, amelynek mai mérete az eredetihez képest jelentősen csökkent. A temetőben Kiskunhalas város korábbi történelmének jeles személyiségei (Ván Benjámin – református lelkész, Zseni István és neje, Babó Zsófia – földbirtokosok, Silling Ede – századeleji halasi polgármester, Thúry József, az MTA tagja, Zsigray Julianna - írónő, Váry Szabó János – orvos, Végh István – 1848-as katona, mérnök, Stepanek Ernő – gimnáziumi tanár, festőművész csipkevarró, Markovits Mária -  a halasi csipke öltéstervezője, Sass Károly – 1848-as honvéd, Petőfi Sándor násznagya, Baky-család sírhelye (Baky-kripta), Gyárfás István – városi tisztségviselő, járási alkapitány, egyházi főgondnok, királyi táblabíró, az MTA tagja. Szuper József – királyi táblabíró, Gózon István – nép író, Tooth János – főjegyző, Kiskunhalas történetírója, stb.).
A Régi református temető a Nemzeti Sírkert része.

A halasi régi református temető több, mint 30 holdas területével az 1920-as évek végéig egyike volt az ország legszebb, leghangulatosabb temetőinek. A sírkövek sokasága, a temetői tölgy, szil, akác és többféle gyümölcsfák vonzóvá tették, s a régi halasi társadalom egyedüli, közeli kirándulóhelye volt. Az 1940-es évekig kedvenc tartózkodási helye volt a tanuló ifjúságnak, különösen a vizsgákra készülés idején.
Az 1930-as években, hogy az állomást északról is meg lehessen közelíteni, a temető területének keleti végén nyitották meg a Rakodó utcát. Később, a temető délkeleti részéből, a Rakodó utcánál a MÁV vett igénybe egy területet egészségügyi intézmény és étkezde építése céljából. A Hősök ligete kialakításakor 1931-32-ben a temető nyugati szélét érintve alakították ki a Széchenyi utca folytatását, melyet platánfákkal ültettek körül. Az 53-as főút szélesítésekor, annak a városon való átvezetése alkalmából vágták ki ezeket 1976-ban.
A város múltját őrzi a több, mint 200 éves temető. Különösen értékesek ebből a szempontból a helyi és országos hírű személyek sírjai.
Az ország egyik legszebb erdőtemetője, s a kun múlt őrzője.
Ez a temető volt Kiskunhalas város legnagyobb temetője, amelynek mai mérete az eredetihez képest jelentősen csökkent. A temetőben Kiskunhalas város korábbi történelmének jeles személyiségei (Ván Benjámin – református lelkész, Zseni István és neje, Babó Zsófia – földbirtokosok, Silling Ede – századeleji halasi polgármester, Thúry József, az MTA tagja, Zsigray Julianna - írónő, Váry Szabó János – orvos, Végh István – 1848-as katona, mérnök, Stepanek Ernő – gimnáziumi tanár, festőművész csipkevarró, Markovits Mária -  a halasi csipke öltéstervezője, Sass Károly – 1848-as honvéd, Petőfi Sándor násznagya, Baky-család sírhelye (Baky-kripta), Gyárfás István – városi tisztségviselő, járási alkapitány, egyházi főgondnok, királyi táblabíró, az MTA tagja. Szuper József – királyi táblabíró, Gózon István – nép író, Tooth János – főjegyző, Kiskunhalas történetírója, stb.).
A Régi református temető a Nemzeti Sírkert része.

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.

A 1767-ben Mária Terézia parancsára a város telket ajándékozott a templom, a kántor- és a paplak építésére. Az építés végrehajtásával a királynő Grassalkovics Antal grófot, kamarai elnököt bízta meg, aki 1767-ben a Királyi Kamara építőmesterével megegyezett abban, hogy a halasi templomnak legyen tornya, és a szentély alatt kriptája. Az alapkő letétele 1767. május 15-én történt. A Gföller Jakab tervei alapján barokk stílusban készült, teljesen kész épületet 1770-ben Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelték fel. A hosszházas, későbarokk csarnoktemplom a korabeli belterület határán, egy természetes dombon áll. A téglaépület 32 m hosszú, 14 m homlokzati szélességű, az oldalfal magassága 12 m. 1934-ben az egyházközség képviselő-testülete elhatározta, hogy a templomot kibővítik. A régi épület stílusát követő bővítést befejezve a templomot 1940 októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán.
Helyi sajátosságnak tekinthető a templom névadó szentjeinek kiválasztása, az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobraival a homlokzaton.
Szakrális érték, a városképet meghatározó műemléképület. A helyi katolikus vallási élet központja.

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

Városunkban 1900 körül még közel 35 szélmalom működött. Mára csupán egy maradt meg.  A Sáfrik-szélmalom a 19. század második felében épült. Végleges, ma is látható formáját 1901-ben nyerte el. Az azóta műemlékké nyilvánított épület helyreállítási munkálatai 1966-ban fejeződtek be. A nyilvánosság számára megtekinthető a négyszintes épület. A szélmalom a szokásos berendezésekkel, a folyamatban lévő felújítás után működőképes lesz.
A Sáfrik-szélmalom hasonló jelentőséggel bír, mint városunk más országos műemlékei. Az épület egy kisebb dombon áll. A környékhez viszonyított magasabb helyre való építés azt a célt szolgálta, hogy a szél meg tudja forgatni a széllapátokat.

Városunkban 1900 körül még közel 35 szélmalom működött. Mára csupán egy maradt meg.  A Sáfrik-szélmalom a 19. század második felében épült. Végleges, ma is látható formáját 1901-ben nyerte el. Az azóta műemlékké nyilvánított épület helyreállítási munkálatai 1966-ban fejeződtek be. A nyilvánosság számára megtekinthető a négyszintes épület. A szélmalom a szokásos berendezésekkel, a folyamatban lévő felújítás után működőképes lesz.
A Sáfrik-szélmalom hasonló jelentőséggel bír, mint városunk más országos műemlékei. Az épület egy kisebb dombon áll. A környékhez viszonyított magasabb helyre való építés azt a célt szolgálta, hogy a szél meg tudja forgatni a széllapátokat.

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

KERÜLJE A SORBAN ÁLLÁST!
Adó-, díj- és illetékfizetési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti.
KORONAVÍRUS
TÁJÉKOZTATÓ!
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai

Ismerje meg Ön is Kiskunhalas magával ragadó történetét, a kezdetektől napjainkig!

Az öt kötetből álló sorozat megvásárolható a Thorma János Múzeumban, továbbá már ingyenesen, elektronikus formátumban is elérhető.

A kötetek letöltése