Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2021. április 15. | Ma Anasztázia és Tas napja van.

Agrár-és élelmiszergazdaság

Kép: Halasi borok

Kiskunhalas szőlőkultúrájáról az első írásos megbízható adat 1699-ből származik, amikor 177 kapa kb. 22 hold szőlő volt a határban. 1720-ban már 510 kapa a szőlő területe a ma is létező Öregszőlő nevű dűlőben. Az országot sújtó filoxéra-vészt a homoki ültetvények átvészelték, ezért 1912-ben már 4876 hold szőlőt írhattak össze. A mustot és a bort fahordókban vagy kiégetett kerámia korsókban tárolták, felszíni vagy félig földbe süllyesztett kamrákban. A halasi bortermelésben gyökeres változást hozott az 1937-es év, amikor a városban 17.000 hl-es állami pincét építettek. Az 1960-as évek elején megalakult a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Magyarország egyik legnagyobb borászati üzeme létesült Tajón. A rendszerváltást követően a városban több önálló borászati vállalkozás jött létre, melyek közül a Halasi Borászati Kft. Szőke Pincészet kiemelkedő szakmai eredményeket tud felmutatni. Kiskunhalason és környékén termesztett fehérbort adó hungarikum szőlőfajták: Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Zalagyöngye. Vörösbort adó hungarikum szőlőfajták: Kadarka, Kékfrankos. Az 1997-ben megalakult Kiskunhalasi Borlovagrend tagjainak célja a város és vidéke kultúrájának és borainak megismertetése az ország és a világ borkedvelőivel. A városban évente megrendezésre kerülő szüreti fesztivál és a halasi borudvar rendezvényei színvonalas borbemutatókkal ünneplik a szőlőt és a bort.

Kép: Halasi borok

Kiskunhalas szőlőkultúrájáról az első írásos megbízható adat 1699-ből származik, amikor 177 kapa kb. 22 hold szőlő volt a határban. 1720-ban már 510 kapa a szőlő területe a ma is létező Öregszőlő nevű dűlőben. Az országot sújtó filoxéra-vészt a homoki ültetvények átvészelték, ezért 1912-ben már 4876 hold szőlőt írhattak össze. A mustot és a bort fahordókban vagy kiégetett kerámia korsókban tárolták, felszíni vagy félig földbe süllyesztett kamrákban. A halasi bortermelésben gyökeres változást hozott az 1937-es év, amikor a városban 17.000 hl-es állami pincét építettek. Az 1960-as évek elején megalakult a Kiskunhalasi Állami Gazdaság. Magyarország egyik legnagyobb borászati üzeme létesült Tajón. A rendszerváltást követően a városban több önálló borászati vállalkozás jött létre, melyek közül a Halasi Borászati Kft. Szőke Pincészet kiemelkedő szakmai eredményeket tud felmutatni. Kiskunhalason és környékén termesztett fehérbort adó hungarikum szőlőfajták: Ezerjó, Cserszegi fűszeres, Kövidinka, Kunleány, Olaszrizling, Zalagyöngye. Vörösbort adó hungarikum szőlőfajták: Kadarka, Kékfrankos. Az 1997-ben megalakult Kiskunhalasi Borlovagrend tagjainak célja a város és vidéke kultúrájának és borainak megismertetése az ország és a világ borkedvelőivel. A városban évente megrendezésre kerülő szüreti fesztivál és a halasi borudvar rendezvényei színvonalas borbemutatókkal ünneplik a szőlőt és a bort.

Kép: Halasi savanyúmáj

Halason és környékén szinte minden háznál kedvelt ez a téli disznóvágások idején elkészített étel. Fontos az alapanyagok gondos összeválogatása, amit a böllér végez el a húsok osztályozásakor, hogy miből mi készüljön. A savanyú máj ötvözi a magyar konyha jellegzetességeit. Sertéspörköltet főznek, fűszerezik törött paprikával, sóval, fokhagymával és köménymaggal. A májat megabálják, felszeletelik. A vékonyan felkarikázott hagymát ecetes, sós, cukros lében megfőzik. Végül rétegezve tálalják, sós burgonyával és fehér kenyérrel kínálják. Az alapanyag válogatástól függően kis eltéréssel többféle elkészítési módja is van. Például egy másik, nagyanyáink korából fönnmaradt, de ma is kedvelt elkészítési módja: a húslevesben egyben főtt tüskés húst (szűzpecsenye) fél centiméter vastag szeletekre vágják. Ugyanígy fölszeletelik az abált májat, lépet, bábakoncot (rágóizom). Pecsenyezsíron pici borsot, pirospaprikát pirítanak és ehhez hozzákeverik a fölszeletelt húsokat, májat, lépet. Erre rakják a sós vízben puhára főzött, pici cukorral, ecettel ízesített hagymasalátát, az egészet összerottyantják, tetejét sült velővel díszítve tálalják.

Kép: Halasi savanyúmáj

Halason és környékén szinte minden háznál kedvelt ez a téli disznóvágások idején elkészített étel. Fontos az alapanyagok gondos összeválogatása, amit a böllér végez el a húsok osztályozásakor, hogy miből mi készüljön. A savanyú máj ötvözi a magyar konyha jellegzetességeit. Sertéspörköltet főznek, fűszerezik törött paprikával, sóval, fokhagymával és köménymaggal. A májat megabálják, felszeletelik. A vékonyan felkarikázott hagymát ecetes, sós, cukros lében megfőzik. Végül rétegezve tálalják, sós burgonyával és fehér kenyérrel kínálják. Az alapanyag válogatástól függően kis eltéréssel többféle elkészítési módja is van. Például egy másik, nagyanyáink korából fönnmaradt, de ma is kedvelt elkészítési módja: a húslevesben egyben főtt tüskés húst (szűzpecsenye) fél centiméter vastag szeletekre vágják. Ugyanígy fölszeletelik az abált májat, lépet, bábakoncot (rágóizom). Pecsenyezsíron pici borsot, pirospaprikát pirítanak és ehhez hozzákeverik a fölszeletelt húsokat, májat, lépet. Erre rakják a sós vízben puhára főzött, pici cukorral, ecettel ízesített hagymasalátát, az egészet összerottyantják, tetejét sült velővel díszítve tálalják.