Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. december 09. | Ma Natália napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

25
04
2017

A Pásztortűz Egyesület 2008. február 29-án alakult meg 13 fővel. A szervezet fő céljának tekinti az emberek minél szélesebb körű tájékoztatását a kultúráról, a művelődésről.
Az egyesület céljai az alábbiak:
Társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása Kiskunhalason. Pártsemleges rendezvényeken való részvétel.
Kulturális, népművészeti, irodalmi, néprajzi, történelmi, helytörténeti, honismereti, sport, művészeti, zenei, műszaki és természettudományos alkotó tevékenységet végző független gondolkodású, pártokhoz nem köthető emberek összefogása.
Kapcsolatteremtés a hasonló célkitűzéssel alakult társadalmi szervezetekkel és a város érdeklődő befogadó közönségével.
Előadások, vitafórumok, beszélgetések megszervezése és lebonyolítása a magyar kultúráról, alakítóikkal, alakítóikról és alakulásáról.
Kiskunhalas és régiója néphagyományainak megismerése és megismertetése.
Hadisírgondozás (kiskunhalasi római katolikus temető, kiskunhalasi református új temető, kiskunhalasi református régi temető) - első és második világháborús sírok rendben tartása
Önkéntes Pont Kiskunhalas működtetése - önkéntesség terjesztése, népszerűsítése
Kiskunhalasi civil életben való aktív részvétel
A Pásztortűz Egyesület vezetője Végső István helytörténész.
A Pásztortűz Egyesület honlapján találhatunk egy Pásztortűz Hungarikum Club nevű menüpontot, amelybe belépve bepillanthatunk azon értékes dokumentumokba, melyekről a Pásztortűz eddig információkat gyűjtött és hivatásának megfelelően javasolt a Helyi Értéktár Bizottságba. A Pásztortűz Egyesület minden helyi értékünkkel kapcsolatban gyűjt anyagot, a legalaposabb munkát végezve, kellő körültekintéssel járva el a feldolgozási folyamatok során.  
A Pásztortűz Egyesület 2008 óta áll a város kulturális életének szolgálatában. Színes programjaival, bensőséges hangulatú rendezvényeivel lehetőségeket biztosít a város érdeklődő polgárai számára a kulturális feltöltődés és egészséges szórakozás palettáján. 

A Pásztortűz Egyesület 2008. február 29-án alakult meg 13 fővel. A szervezet fő céljának tekinti az emberek minél szélesebb körű tájékoztatását a kultúráról, a művelődésről.
Az egyesület céljai az alábbiak:
Társadalmi öntevékenység és közösségi élet kibontakoztatása Kiskunhalason. Pártsemleges rendezvényeken való részvétel.
Kulturális, népművészeti, irodalmi, néprajzi, történelmi, helytörténeti, honismereti, sport, művészeti, zenei, műszaki és természettudományos alkotó tevékenységet végző független gondolkodású, pártokhoz nem köthető emberek összefogása.
Kapcsolatteremtés a hasonló célkitűzéssel alakult társadalmi szervezetekkel és a város érdeklődő befogadó közönségével.
Előadások, vitafórumok, beszélgetések megszervezése és lebonyolítása a magyar kultúráról, alakítóikkal, alakítóikról és alakulásáról.
Kiskunhalas és régiója néphagyományainak megismerése és megismertetése.
Hadisírgondozás (kiskunhalasi római katolikus temető, kiskunhalasi református új temető, kiskunhalasi református régi temető) - első és második világháborús sírok rendben tartása
Önkéntes Pont Kiskunhalas működtetése - önkéntesség terjesztése, népszerűsítése
Kiskunhalasi civil életben való aktív részvétel
A Pásztortűz Egyesület vezetője Végső István helytörténész.
A Pásztortűz Egyesület honlapján találhatunk egy Pásztortűz Hungarikum Club nevű menüpontot, amelybe belépve bepillanthatunk azon értékes dokumentumokba, melyekről a Pásztortűz eddig információkat gyűjtött és hivatásának megfelelően javasolt a Helyi Értéktár Bizottságba. A Pásztortűz Egyesület minden helyi értékünkkel kapcsolatban gyűjt anyagot, a legalaposabb munkát végezve, kellő körültekintéssel járva el a feldolgozási folyamatok során.  
A Pásztortűz Egyesület 2008 óta áll a város kulturális életének szolgálatában. Színes programjaival, bensőséges hangulatú rendezvényeivel lehetőségeket biztosít a város érdeklődő polgárai számára a kulturális feltöltődés és egészséges szórakozás palettáján. 

25
04
2017

A Martonosi Pál Városi Könyvtár északi oldalánál található bronzból készült szobrot 1973. augusztus 18-án helyezték el.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Vass Lajos igazgató, a Városi Művelődési Bizottság elnöke. A madarat a tenyerében tartó leány a béke, a barátság jelképes megfogalmazása.
Az alkotás ünnepélyes felavatása az alkotmány ünnepének tiszteletére történt a megjelent vendégek, lakosok és diákok, mintegy 100 fő előtt. 
A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Városunk egyik legszebb, bronzból öntött szoborértéke a Madaras lány szobor. A könyvtár mellett történt elhelyezése méltó megkoronázása a kultúra szerepkörének hangsúlyozására. 

A Martonosi Pál Városi Könyvtár északi oldalánál található bronzból készült szobrot 1973. augusztus 18-án helyezték el.
Az avató ünnepségen beszédet mondott Vass Lajos igazgató, a Városi Művelődési Bizottság elnöke. A madarat a tenyerében tartó leány a béke, a barátság jelképes megfogalmazása.
Az alkotás ünnepélyes felavatása az alkotmány ünnepének tiszteletére történt a megjelent vendégek, lakosok és diákok, mintegy 100 fő előtt. 
A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Városunk egyik legszebb, bronzból öntött szoborértéke a Madaras lány szobor. A könyvtár mellett történt elhelyezése méltó megkoronázása a kultúra szerepkörének hangsúlyozására. 

25
04
2017

Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. január 29.– Kiskunhalas, 1934. augusztus 8.) rajztanár, iparművész, csipketervező. Vasutas édesapja miatt költözött Kiskunhalasra a Stepanek család. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. 1906-tól a kiskunhalasi gimnázium rajztanára lett. Az 1920-1930-as évek legkiválóbb csipketervezője volt. Ő tervezte a kiskunhalasi gimnázium hősi halottainak emléket állító táblát.
Mint csipketervező maradandót alkotott. Dékáni méltó utódja volt a halasi csipke hírnevének öregbítőjeként.

Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. január 29.– Kiskunhalas, 1934. augusztus 8.) rajztanár, iparművész, csipketervező. Vasutas édesapja miatt költözött Kiskunhalasra a Stepanek család. A Szilády Áron Gimnáziumban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. 1906-tól a kiskunhalasi gimnázium rajztanára lett. Az 1920-1930-as évek legkiválóbb csipketervezője volt. Ő tervezte a kiskunhalasi gimnázium hősi halottainak emléket állító táblát.
Mint csipketervező maradandót alkotott. Dékáni méltó utódja volt a halasi csipke hírnevének öregbítőjeként.

25
04
2017

Szász Károly (Nagyenyed, 1829. jún. 15.- Budapest, 1905. okt. 15.) református lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Apja szemerjai Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban, a szabadságharc idején Pestre költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki, s ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott, majd Debrecenben, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó tisztséget töltött be. A szabadságharc bukása (1849) után bujkált, nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykőrösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdivásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863-tól Szabadszálláson volt lelkész. 1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Ezért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády Áront, Szilády László fiát választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő. 1867-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. Az MTA-nak 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke lett. Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét, itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, s főleg Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében. A Szilády Áron Társaság 2000 márciusában emlékkonferenciát rendezett róla, melyen dédunokája, Varga Domokos író tartott megemlékezést. Főbb művei: Szász Károly költeményei (1861), Trencséni Csák (eposz, 1861), Heródes (1867), Álmos (dráma, 1870), Salamon (1878), A világ nagy eposzai (I-II. 1881-82), Szász Károly kisebb költeményei (1883), Schiller (élet- és jellemrajz, 1887), Attila halála (dráma, 1893), Szász Károly művei (válogatta és sajtó alá rendezte Ravasz László, 1930). Emlékét emléktábla és utca őrzi.

Szász Károly, bár nem városunk szülötte volt, mégis, kiemelkedő szellemi tevékenysége révén kiérdemli a neki járó tiszteletet és megbecsülést az utókor részéről, hiszen alkotó részétele a város atyáinak döntéseiben, illetve határozataiban úgy vélem, kitörölhetetlen nyomot hagyott Kiskunhalas város életében. Szász Károly az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja is volt, művelt, széles látókörű értelmiségi. Püspök, tanító, lelkész, miniszteri tanácsos majd országgyűlési képviselő lévén kitűnően tudott bánni a szavakkal, amelynek eredményeképpen nagy népszerűségre és hírnévre tett szert. 

Szász Károly (Nagyenyed, 1829. jún. 15.- Budapest, 1905. okt. 15.) református lelkész, püspök, műfordító, egyházi író. Apja szemerjai Szász Károly a nagyenyedi kollégium híres jogtanára, anyja Münstermann Franciska. Középiskoláit szülővárosában és Kolozsváron végezte. 1848-ban, a szabadságharc idején Pestre költözött, ahová apját államtitkárnak nevezték ki, s ő az egyetemen matematikai előadásokat hallgatott, majd Debrecenben, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban fogalmazó tisztséget töltött be. A szabadságharc bukása (1849) után bujkált, nevelősködött. 1851-ben papi vizsgát tett. 1851-től Nagykőrösön, 1853-54-ben Kecskeméten matematika tanár. 1854-től Kézdivásárhelyen, 1857-től Kunszentmiklóson, 1863-tól Szabadszálláson volt lelkész. 1852-ben feleségül vette unokahúgát, Szász Pólát (Iduna), aki még nagykőrösi éveiben meghalt. Második felesége halasi leány, Bibó Antónia volt. Ezért is pályázott a halasi szószékre Szilády László halála után 1863-ban, mert feleségének tekintélyes birtokos rokonai voltak itt. De a köznép nem őt, hanem Szilády Áront, Szilády László fiát választotta meg, jóllehet Szász Károly már tagja volt az Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és 8 évvel volt idősebb Szilády Áronnál. 1865-től Deák-párti országgyűlési képviselő. 1867-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztálytanácsos, majd miniszteri tanácsos. Az MTA-nak 1858-tól, a Kisfaludy Társaságnak 1860-tól tagja. 1882-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést szerzett. 1884-ben a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke lett. Szász Károly sokat tartózkodott Halason felesége rokonai körében, különösen a nyári hónapokban. Itt a vidéki csendben végezte irodalmi tevékenységét, itt fordította Dantét is. Barátságban volt a város vezetőivel, a gimnázium tanáraival, s főleg Szilády Áronnal, akinek sok esetben segítségére volt az új gimnázium felépítésében. A Szilády Áron Társaság 2000 márciusában emlékkonferenciát rendezett róla, melyen dédunokája, Varga Domokos író tartott megemlékezést. Főbb művei: Szász Károly költeményei (1861), Trencséni Csák (eposz, 1861), Heródes (1867), Álmos (dráma, 1870), Salamon (1878), A világ nagy eposzai (I-II. 1881-82), Szász Károly kisebb költeményei (1883), Schiller (élet- és jellemrajz, 1887), Attila halála (dráma, 1893), Szász Károly művei (válogatta és sajtó alá rendezte Ravasz László, 1930). Emlékét emléktábla és utca őrzi.

Szász Károly, bár nem városunk szülötte volt, mégis, kiemelkedő szellemi tevékenysége révén kiérdemli a neki járó tiszteletet és megbecsülést az utókor részéről, hiszen alkotó részétele a város atyáinak döntéseiben, illetve határozataiban úgy vélem, kitörölhetetlen nyomot hagyott Kiskunhalas város életében. Szász Károly az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) tagja is volt, művelt, széles látókörű értelmiségi. Püspök, tanító, lelkész, miniszteri tanácsos majd országgyűlési képviselő lévén kitűnően tudott bánni a szavakkal, amelynek eredményeképpen nagy népszerűségre és hírnévre tett szert. 

25
04
2017

Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Gimnáziumi évei alatt Kiskunhalason és Nagykőrösön tanult. 1853-tól teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től - a török nyelv elsajátítása céljából - Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott. 1858-ban került a göttingeni egyetemre tanulni. 1863-tól haláláig lelkészként szolgált Kiskunhalason. 1885-ben a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője lett. 1865 és 1878 között a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1876-tól rendes tagja is volt. Tevékenységének köszönhetően 1892-től új épületbe költözhetett a helyi gimnázium. 1893-tól haláláig volt az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
A tudományos életben kiemelkedőt alkotott, a korszak egyik legfontosabb turkológusa.

Szilády Áron (Ságvár, 1837. november 3. – Kiskunhalas, 1922. március 20.) református lelkész, irodalomtörténész, nyelvész, orientalista és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Gimnáziumi évei alatt Kiskunhalason és Nagykőrösön tanult. 1853-tól teológiát hallgatott Debrecenben. 1857-től - a török nyelv elsajátítása céljából - Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában tartózkodott. 1858-ban került a göttingeni egyetemre tanulni. 1863-tól haláláig lelkészként szolgált Kiskunhalason. 1885-ben a dunamelléki református egyházkerület főjegyzője lett. 1865 és 1878 között a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője. Saját bevallása szerint 27 nyelven írt és olvasott. 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1876-tól rendes tagja is volt. Tevékenységének köszönhetően 1892-től új épületbe költözhetett a helyi gimnázium. 1893-tól haláláig volt az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője. 1896-ban a budapesti és a kolozsvári egyetem díszdoktorává avatták.
A tudományos életben kiemelkedőt alkotott, a korszak egyik legfontosabb turkológusa.

25
04
2017

A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház). Tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 110 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző-és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még a dokumentumtár (20.000 db), fotótár (25.000 db), könyvár (10.000 db). Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János Talpra Magyar és az Aradi vértanúk c. festményei.

A református egyház által 1874-ben alapított gimnáziumi régiségtárból jött létre. A II. világháború ideje alatt súlyos veszteség érte. 1950-ben államosították, és felvette a halasi születésű festő, Thorma János nevét. Épülete egy 1887-ből származó polgárház, (az ún. Kolozsvári-Kiss ház). Tárgyainak és tételeinek száma ma már meghaladja a 110 ezret. A gyűjtemény elsősorban néprajzi és helytörténeti jellegű (9000 db), de régészeti (5000 db), numizmatikai (5000 db), képző-és iparművészeti (1000 db) anyagot is tartalmaz. Jelentős még a dokumentumtár (20.000 db), fotótár (25.000 db), könyvár (10.000 db). Legértékesebb emlékei: a csólyospálosi avar üveg ivókürt, a balotai honfoglalás kori sírlelet, az 1784-es kiskunhalasi céhlevél és városábrázolás, Thorma János Talpra Magyar és az Aradi vértanúk c. festményei.

25
04
2017

Thorma János 1893-1896 között festette rendkívüli alapossággal az Aradi vértanúk című festményt. Ez a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyike. A kép kompozíciója egyszerű, olyan, mint egy pillanatfelvétel. A halálraítéltek alakjai egyértelműen felismerhetőek, azonosíthatóak. Thorma többször is kisebbítette a vásznat. Előbb a bitófák mögötti részt vágta le, majd az égboltból metszett le egy sávot. A végleges nagyság 350X640 cm maradt, az eredetileg 4X8 méteres vászonból. 
A festmény nemcsak a gyász, a múltra való emlékezés jegyében született, hanem a felemelő helytállás példáját megfogalmazó alkotás. Bródy Sándor így nyilatkozott a festményről: „Legnagyobb kegyelettel szolgáltatta a legszebb misét a mártírokért.” Bemutatása napján az emberek sorban álltak, hogy bejuthassanak és megnézhessék. A képnek rendkívüli érzelmi hatása volt. Olyan meghatottság fogta el a közönséget, nemcsak az öreg honvédeket, hanem politikusokat, írókat, művészeket, amilyet kelteni képzőművészeti alkotás ritkán tudott. 
A festmény kiállítási tere az 1849. október 6-i évfordulós megemlékezési műsorok helyszínéül szolgál Kiskunhalason. Ilyenkor helyeznek itt el koszorút, virágot a Thorma János Múzeumba látogatók.

Thorma János 1893-1896 között festette rendkívüli alapossággal az Aradi vértanúk című festményt. Ez a legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyike. A kép kompozíciója egyszerű, olyan, mint egy pillanatfelvétel. A halálraítéltek alakjai egyértelműen felismerhetőek, azonosíthatóak. Thorma többször is kisebbítette a vásznat. Előbb a bitófák mögötti részt vágta le, majd az égboltból metszett le egy sávot. A végleges nagyság 350X640 cm maradt, az eredetileg 4X8 méteres vászonból. 
A festmény nemcsak a gyász, a múltra való emlékezés jegyében született, hanem a felemelő helytállás példáját megfogalmazó alkotás. Bródy Sándor így nyilatkozott a festményről: „Legnagyobb kegyelettel szolgáltatta a legszebb misét a mártírokért.” Bemutatása napján az emberek sorban álltak, hogy bejuthassanak és megnézhessék. A képnek rendkívüli érzelmi hatása volt. Olyan meghatottság fogta el a közönséget, nemcsak az öreg honvédeket, hanem politikusokat, írókat, művészeket, amilyet kelteni képzőművészeti alkotás ritkán tudott. 
A festmény kiállítási tere az 1849. október 6-i évfordulós megemlékezési műsorok helyszínéül szolgál Kiskunhalason. Ilyenkor helyeznek itt el koszorút, virágot a Thorma János Múzeumba látogatók.

25
04
2017

Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. 
A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.


Thorma János 1898-1936 között festette a Talpra magyar! című festményt, 4X6 méteres vászonra. Elképzelése az volt, hogy a Nemzeti Múzeum lépcsőjén örökíti meg a Nemzeti dalt a forradalom napján elszavaló költőt. Az első felvázolás után újragondolta a helyszínt. Feldarabolta, megsemmisítette a vásznat. Gyakran évekre abbahagyta a munkát, miközben más témákba fogott. 1903-ban új kép festésébe kezdett. Végső változatában a kép színtere az Egyetem tér lett. Ide helyezte át a jelenetet, amikor Petőfi az egyetemi ifjaknak újra elszavalja a Nemzeti dalt. Valósággal újraálmodta Pest Belvárosának ezt a terét, hiszen azokból a házakból akkorra már alig állott valami. A főbb szereplők egyértelműen felismerhetőek a festményen, Vasvári Pál és Jókai Mór alakja. Az utóbbi kezében a tizenkét pont kéziratának fehér papírlapjai is kivehetőek. 
A festmény kiállítóterme az 1848. március 15-i évfordulós megemlékező műsorok és koszorúzás helyszínéül szolgál Kiskunhalason.


25
04
2017

Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész és turkológus volt. Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Középiskolába Kunszentmiklóson és Budapesten járt. 1880-ban került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára lett. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. 
Komoly tudományos eredményeivel kiemelkedett a kortárs kutatók közül. Kiskunhalason élt és tanított, a legjelentősebb munkáit is itt írta.

Thúry József (Makád, 1861. december 25. – Szabadka, 1906. május 22.) magyar nyelvész és turkológus volt. Egyszerű, református, gazdálkodó családból származott. Középiskolába Kunszentmiklóson és Budapesten járt. 1880-ban került a pesti egyetemre. Vámbéry Ármin tanítványa volt. 1887-ben a nagykőrösi, 1888-tól a kiskunhalasi református gimnázium tanára lett. Magyar nyelvet és latint tanított. 1899-1905 között az iskolai könyvtár könyvtárosaként dolgozott. 1903-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. A magyar-török nyelvrokonság, a magyar őstörténet, az oszmán-török történetírás, az irodalomtörténet és a török nyelvtörténet területén kutatott. 
Komoly tudományos eredményeivel kiemelkedett a kortárs kutatók közül. Kiskunhalason élt és tanított, a legjelentősebb munkáit is itt írta.

25
04
2017

Vári Szabó István (Kiskunhalas, 1827. augusztus 16. – Kiskunhalas, 1906. szeptember 25.) ügyvéd, polgármester, honvéd százados. Kiskunhalas első polgármestere volt. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, majd Kecskeméten és Pozsonyban tanult jogot. 1848-ban már hadbíró, ekkor csatlakozott a szabadságharchoz. Részt vett a pákozdi, a nagyszombati, a komáromi, a budai, a szolnoki, a tokaji, a debreceni, az aradi és a temesvári harcokban, ostromokban. Századosi rangig jutott. Kossuth Lajos egyik futára volt. 1849 után leszerelték, és börtönbe került. 1850 után visszakerült szülővárosába, ahol városi hivatalnokként dolgozott. 1872. november 20-án polgármesternek választották. Egy megszakítással (1891-1893) 1903-ig, összesen 29 évig állt a település élén. A 19. századi Kiskunhalas az ő idején fejlődött a leglátványosabban. Aktív közéleti tevékenységének köszönhetően számos fejlesztés indult el a városban. Kulturális, oktatási, gazdasági szempontból egyaránt meghatározó volt ez az időszak a város életében.

Vári Szabó István (Kiskunhalas, 1827. augusztus 16. – Kiskunhalas, 1906. szeptember 25.) ügyvéd, polgármester, honvéd százados. Kiskunhalas első polgármestere volt. Középiskoláit Kiskunhalason végezte, majd Kecskeméten és Pozsonyban tanult jogot. 1848-ban már hadbíró, ekkor csatlakozott a szabadságharchoz. Részt vett a pákozdi, a nagyszombati, a komáromi, a budai, a szolnoki, a tokaji, a debreceni, az aradi és a temesvári harcokban, ostromokban. Századosi rangig jutott. Kossuth Lajos egyik futára volt. 1849 után leszerelték, és börtönbe került. 1850 után visszakerült szülővárosába, ahol városi hivatalnokként dolgozott. 1872. november 20-án polgármesternek választották. Egy megszakítással (1891-1893) 1903-ig, összesen 29 évig állt a település élén. A 19. századi Kiskunhalas az ő idején fejlődött a leglátványosabban. Aktív közéleti tevékenységének köszönhetően számos fejlesztés indult el a városban. Kulturális, oktatási, gazdasági szempontból egyaránt meghatározó volt ez az időszak a város életében.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai