Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2020. május 30. | Ma Janka és Zsanett napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 – Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 – Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.

1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesületet, a mai Baranyi László Egyesület elődjét. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba.
Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét.

1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesületet, a mai Baranyi László Egyesület elődjét. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba.
Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét.

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett.

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett.

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korabeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.

A csipkevarró szobor, Barth Károly és Mozer Ilona szobrászművészek alkotása, a Csipkeház bejáratánál (Kossuth u. 37./a) található. A szobor Markovits Máriát, az első csipkevarrót és Dékáni Árpádot, az első csipketervezőt ábrázolja. Az alkotás a Halasi Csipke Alapítvány által 1994-ben készült, örök emléket állítva a halasi csipke megteremtőinek. Az alkotás életnagyságúnál kisebb (4/5) méretarányban készült. A körülvevő enteriőr, a nyerstéglafal, pergolakerítés és díszburkolat Kuminka István főépítész tervei alapján készült.

A csipkevarró szobor, Barth Károly és Mozer Ilona szobrászművészek alkotása, a Csipkeház bejáratánál (Kossuth u. 37./a) található. A szobor Markovits Máriát, az első csipkevarrót és Dékáni Árpádot, az első csipketervezőt ábrázolja. Az alkotás a Halasi Csipke Alapítvány által 1994-ben készült, örök emléket állítva a halasi csipke megteremtőinek. Az alkotás életnagyságúnál kisebb (4/5) méretarányban készült. A körülvevő enteriőr, a nyerstéglafal, pergolakerítés és díszburkolat Kuminka István főépítész tervei alapján készült.

Csonka Mihály (1875. október 19., Kiskunhalas – 1964. február 24., Kiskunhalas) földműves, néprajzi író. Középbirtokos parasztcsaládból származott. A Felsővárosban lakott. Földműves munkája mellett ezermesternek is tartották. Nagy Czirok Lászlónak segített a halasi múzeum napi munkájában 1950 körül. Az 1950-es évek elejétől 1963-ig mintegy 2000 oldalnyi néprajzi jellegű visszaemlékezést írt le az ajánlott témakörökből. Ezeket a Thorma János Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Élete végén megkapta a népművészet mestere címet. A régi református temetőben nyugszik.
Csonka Mihály személyében térségünk, s talán az ország egyik legtermékenyebb néprajzi íróját tisztelhetjük. Munkássága figyelemre méltó az utókor számára.

Csonka Mihály (1875. október 19., Kiskunhalas – 1964. február 24., Kiskunhalas) földműves, néprajzi író. Középbirtokos parasztcsaládból származott. A Felsővárosban lakott. Földműves munkája mellett ezermesternek is tartották. Nagy Czirok Lászlónak segített a halasi múzeum napi munkájában 1950 körül. Az 1950-es évek elejétől 1963-ig mintegy 2000 oldalnyi néprajzi jellegű visszaemlékezést írt le az ajánlott témakörökből. Ezeket a Thorma János Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Élete végén megkapta a népművészet mestere címet. A régi református temetőben nyugszik.
Csonka Mihály személyében térségünk, s talán az ország egyik legtermékenyebb néprajzi íróját tisztelhetjük. Munkássága figyelemre méltó az utókor számára.

Damkó József (1872. október 15., Németpróna – 1955. december 11., Budapest) szobrász. Több kitüntetés birtokosa: Erzsébet szoborpályázat II. díj (1902-03), Milacher kútpályázat II. díj, kis állami aranyérem (1907). 1889-93-ban a budapesti Iparrajziskolában, majd négy éven át Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1899-ben a párizsi Julian Akadémián tanul ösztöndíjjal. Az 1890-es években az Országház és a budavári palota épületszobrászati munkáiban vállalt szerepet. Az ország több vidékén folytatott néprajzi gyűjtőmunkát (Kalotaszeg, Kőrösfő). Pályafutásának kezdetén erre a gyűjtőmunkára alapozva éri el sikereit, elsősorban a kisplasztika, a népies zsánerszobrászat területén (Párizs, 1905; Róma, 1906; Velence. London, 1908). Első jelentősebb köztéri munkája a Kiskunhalason 1904. november 27-én felavatott Kuruc szobor (Búsuló kuruc), amely monumentalitása ellenére szintén a népies zsánerszobrászat, a melankolikus „magyar karakter” jegyeit hordozza magában. A szobor különlegessége, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig az egyetlen kuruc katonát ábrázoló köztéri alkotás volt. Damkó ezt követően Rómában élt, ahol elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét (1910). Később neobarokk hatás alá került szobrászata. Ebben az időszakban elsősorban egyházi témájú köztéri szobrokkal aratott sikert (Definitor). A Magyar Nemzeti Galériában 22 szobra, elsősorban kisplasztikák láthatók. Damkó József szobrászművész érdeme elvitathatatlan a történelmi Magyarország „magyar karakterének” szobrászművészet általi kifejezésében.

Damkó József (1872. október 15., Németpróna – 1955. december 11., Budapest) szobrász. Több kitüntetés birtokosa: Erzsébet szoborpályázat II. díj (1902-03), Milacher kútpályázat II. díj, kis állami aranyérem (1907). 1889-93-ban a budapesti Iparrajziskolában, majd négy éven át Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1899-ben a párizsi Julian Akadémián tanul ösztöndíjjal. Az 1890-es években az Országház és a budavári palota épületszobrászati munkáiban vállalt szerepet. Az ország több vidékén folytatott néprajzi gyűjtőmunkát (Kalotaszeg, Kőrösfő). Pályafutásának kezdetén erre a gyűjtőmunkára alapozva éri el sikereit, elsősorban a kisplasztika, a népies zsánerszobrászat területén (Párizs, 1905; Róma, 1906; Velence. London, 1908). Első jelentősebb köztéri munkája a Kiskunhalason 1904. november 27-én felavatott Kuruc szobor (Búsuló kuruc), amely monumentalitása ellenére szintén a népies zsánerszobrászat, a melankolikus „magyar karakter” jegyeit hordozza magában. A szobor különlegessége, hogy Magyarországon hosszú évtizedekig az egyetlen kuruc katonát ábrázoló köztéri alkotás volt. Damkó ezt követően Rómában élt, ahol elkészítette II. Szilveszter pápa síremlékét (1910). Később neobarokk hatás alá került szobrászata. Ebben az időszakban elsősorban egyházi témájú köztéri szobrokkal aratott sikert (Definitor). A Magyar Nemzeti Galériában 22 szobra, elsősorban kisplasztikák láthatók. Damkó József szobrászművész érdeme elvitathatatlan a történelmi Magyarország „magyar karakterének” szobrászművészet általi kifejezésében.

Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. április 11. – Borbánd, 1931. március 23.) iparművész, rajztanár. 1885-ben Budapesten szerzett tanári képesítést. Ez évtől a kiskunhalasi református gimnázium tanára volt. Aktív közéleti-kulturális tevékenységet folytatott a városban. 1893–94-ben szerkesztette a Kiskunhalas című lapot. Részt vett az önkéntes tűzoltó-egyesület létrehozásában. 1902-től ő az egyik létrehozója a halasi csipkének. Ő tervezte a csipkéket, amelyeket Markovits Mária készített el rajzai alapján. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával jelentősen erősödött a magyar háziipari mozgalom. 1902 és 1906 között minden halasi csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-tól a fővárosban az Iparművészeti Főiskolán, majd az újpesti gimnáziumban tanított. 1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig.

Dékáni Árpád (Alsójára, 1861. április 11. – Borbánd, 1931. március 23.) iparművész, rajztanár. 1885-ben Budapesten szerzett tanári képesítést. Ez évtől a kiskunhalasi református gimnázium tanára volt. Aktív közéleti-kulturális tevékenységet folytatott a városban. 1893–94-ben szerkesztette a Kiskunhalas című lapot. Részt vett az önkéntes tűzoltó-egyesület létrehozásában. 1902-től ő az egyik létrehozója a halasi csipkének. Ő tervezte a csipkéket, amelyeket Markovits Mária készített el rajzai alapján. 1904-ben a St. Louis-i, 1906-ban a milánói világkiállításon csipkéivel Grand Prix-t (nagydíjat) nyert. A vallás- és közoktatásügyi miniszter csipkevarró tanfolyamok szervezésével bízta meg. E szervezői munkával jelentősen erősödött a magyar háziipari mozgalom. 1902 és 1906 között minden halasi csipkét Dékáni Árpád tervezett. Csipkéin a jellegzetes magyar virágokat, állatalakokat (szarvas, galamb, páva), leányokat, legényeket a szecesszió növénystilizációjával, vonaljátékával kapcsolja össze. 1906-tól a fővárosban az Iparművészeti Főiskolán, majd az újpesti gimnáziumban tanított. 1915-ben nyugdíjazták, utána Borbándra költözött, s ott élt haláláig.

Diószegi Balázs (1914. nov. 16. Kunszentmiklós – 1999. febr. 2. Kiskunhalas) festőművész, író. Az újvidéki Szépmíves Céh alapító főtitkára (1941). Több rangos kitüntetéssel rendelkező művész: Székely Bertalan-díj (1971), Bács-Kiskun megye művészeti díja (1974), Munkácsy-díj (1980). 1980-ban Kiskunhalas város Pro Urbe-díjjal, 1998-ban díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzését követően 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt. 1938-tól Debrecenben, majd Szentendrén, Miskolcon, 1941-től Újvidéken, 1943-tól Nyíregyházán rajztanár. 1957-től haláláig Kiskunhalason élt. 1976-80 között a hajdúböszörményi és a nyíregyházi művésztelepen alkotott. Mint Bács-Kiskun megyei festő, elsősorban a Duna-Tisza köze és az alföldi régió tárlatain vett részt, de művei eljutottak a Vajdaságba is. Képeinek ihletője az alföldi táj és nép. A paraszti világ jelenségeit egyszerű, de monumentális kompozíciókban ragadta meg. Életének utolsó évtizedében felhagyott a festéssel és grafikával. Ma életműve három állandó kiállításon tekinthető meg: Kisvárdán, Kunszentmiklóson a városházán és Kiskunhalason a Berki Galériában. Képei találhatóak még a Kecskeméti Képtárban, és a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Írásait az 1940-es évek végén a Vándortűz közölte. Angolra fordította és illusztrálta Ady Endre költeményeit. Élete utolsó évtizedében írt cikkeit, írásait a Halasi Tükör és a Halasi Hét közölte. Kunszentmiklóson, édesanyja sírjába temették el.
Diószegi Balázs a 20. századi Magyarország egyik jelentős festője volt. Többek között díszpolgári címmel tüntették ki.

Diószegi Balázs (1914. nov. 16. Kunszentmiklós – 1999. febr. 2. Kiskunhalas) festőművész, író. Az újvidéki Szépmíves Céh alapító főtitkára (1941). Több rangos kitüntetéssel rendelkező művész: Székely Bertalan-díj (1971), Bács-Kiskun megye művészeti díja (1974), Munkácsy-díj (1980). 1980-ban Kiskunhalas város Pro Urbe-díjjal, 1998-ban díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzését követően 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula és Szőnyi István növendéke volt. 1938-tól Debrecenben, majd Szentendrén, Miskolcon, 1941-től Újvidéken, 1943-tól Nyíregyházán rajztanár. 1957-től haláláig Kiskunhalason élt. 1976-80 között a hajdúböszörményi és a nyíregyházi művésztelepen alkotott. Mint Bács-Kiskun megyei festő, elsősorban a Duna-Tisza köze és az alföldi régió tárlatain vett részt, de művei eljutottak a Vajdaságba is. Képeinek ihletője az alföldi táj és nép. A paraszti világ jelenségeit egyszerű, de monumentális kompozíciókban ragadta meg. Életének utolsó évtizedében felhagyott a festéssel és grafikával. Ma életműve három állandó kiállításon tekinthető meg: Kisvárdán, Kunszentmiklóson a városházán és Kiskunhalason a Berki Galériában. Képei találhatóak még a Kecskeméti Képtárban, és a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Írásait az 1940-es évek végén a Vándortűz közölte. Angolra fordította és illusztrálta Ady Endre költeményeit. Élete utolsó évtizedében írt cikkeit, írásait a Halasi Tükör és a Halasi Hét közölte. Kunszentmiklóson, édesanyja sírjába temették el.
Diószegi Balázs a 20. századi Magyarország egyik jelentős festője volt. Többek között díszpolgári címmel tüntették ki.

A kiskunhalasi Dobó Kálmán (1878-1950) építészmérnök városi főmérnökként nagymértékben hozzájárult az 1945 előtti és utáni városkép kialakításához. Nevéhez fűződik többek között a Bessenyei-kórház tervezése és kivitelezése, a Hősök ligetének megvalósítása. Közreműködött a Csipkeház tervezésében is. Főmérnökként számos magánházat is tervezett. 40 éves munkássága alatt hozzájárult Kiskunhalas épületeinek, tereinek és utcáinak rendezéséhez a város arculatának kialakításához. Dobó Kálmán városunk egyik meghatározó építészmérnöke volt.

A kiskunhalasi Dobó Kálmán (1878-1950) építészmérnök városi főmérnökként nagymértékben hozzájárult az 1945 előtti és utáni városkép kialakításához. Nevéhez fűződik többek között a Bessenyei-kórház tervezése és kivitelezése, a Hősök ligetének megvalósítása. Közreműködött a Csipkeház tervezésében is. Főmérnökként számos magánházat is tervezett. 40 éves munkássága alatt hozzájárult Kiskunhalas épületeinek, tereinek és utcáinak rendezéséhez a város arculatának kialakításához. Dobó Kálmán városunk egyik meghatározó építészmérnöke volt.

KERÜLJE A SORBAN ÁLLÁST!
Adó-, díj- és illetékfizetési kötelezettségét elektronikus úton is teljesítheti.
KORONAVÍRUS
TÁJÉKOZTATÓ!
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai