Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. augusztus 20. | Ma István napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

10
10
2017

Brázay Kálmán (1906-tól pellérdi) (1839. okt. 16. Kiskunhalas – 1925. jan. 7. Pellérd) nagykereskedő, a Kereskedelmi és Iparkamara tagja. Elszegényedett kisbirtokos családból származott, családja az 1850-es évek végén költözött el Halasról. Külföldi tanulmányút után, 1865-ben, gyorsan fejlődő fűszerkereskedést nyitott Budapesten, amelyet hamarosan nagykereskedéssé szervezett. Ezzel a legkiválóbb kereskedések egyikét alapította meg. Az elsők között készített Magyarországon sósborszeszt. A Brázay-féle sósborszesz és a Brázay-féle szappan a világpiacon a századfordulón keresett cikkek voltak. Ezekkel jelentős vagyont szerzett. Székesfehérváron vadásztölténygyárat alapított, ez lett a 20. századi Videoton gyár elődje. Mint nagykereskedő élénken részt vett a közéletben, főleg az ipari és kereskedelmi ügyekben. 1896-1905 között a szalántai választókerület országgyűlési képviselője. Tagja volt a kereskedelmi múzeum igazgatóságának valamint a Kereskedelmi- és Iparkamarának. Ő az 1885. évi Országos Kiállítás vegyészeti csoportjának a főrendezője, majd az 1900. évi Párizsi Világkiállításon a magyar csoportot is ő rendezte, vezette. 1903-ban családi alapítványt hozott létre, amelyben egy kiskunhalasi származású egyetemista részére ösztöndíjat állapított meg. Sikeres életútjának bizonyítéka többek között az, hogy 1906-ban nemességet kapott, pellérdi birtokos, és a Ferenc József-rend lovagja lett.

24
09
2017

Porcelánminták hímzésével készít terítőket, szalvétákat, futókat, étkezési szetteket 100%-os kézi munkával. Termékeit a Képző és Iparművészeti Lektorátus zsűrizte, látta el nyilvántartási számmal, s engedélyezte iparművészeti termékként való értékesítésüket. Kézimunkái ún. vagdalásos technikával, míg a hímzések osztott hímző egy szálával, tűfestéses módszerrel készülnek. Előbbiek összhatásban úgy hatnak, mint egy festmény. A kézimunkák szélei csipkehorgolással, vagy pikózással készülnek. Méretük az asztallap méretének megfelelően változó. Alakjuk lehet szögletes, kerek, ovális. Kézimunkáinak alapszíne fehér, a Zsolnay-mintához vajszínt használ. Kézimunkáinak anyaga napszövet, színtartó, mosógépben mosható, vasalható.
Munkái változatosságára jellemző, hogy minden porcelánminta megrendelést elfogad, ha az kézimunkára levarrható. A termékek eljutottak Európa szinte minden országába, valamint az óceánon túlra, sőt a Távol-Keletre is. Jelenleg az országban 17 értékesítési helyre szállít, melybe beletartoznak a Zsolnay- és Hollóházi-gyárak mintaboltjai, valamint a Herendi-gyár mellett lévő ajándékbolt is.


24
09
2017

Az egyesület elsődleges célja a város arculatának megőrzése, az épített és természetes környezet megóvása, de emellett-a kifejezetten szakirányú egyesületek megalakulásáig-a lehetőségeihez mérten vállalkozik a város szellemi (azaz: történelmi, irodalmi, néprajzi, tudományos, képzőművészeti) értékeinek feltárására és megóvására is. Olyan közszellem kialakítására törekszik, amely természetesnek tartja Kiskunhalas és közigazgatási vonzáskörzete, mindennemű értékének megőrzését, sőt gyarapítását, ezzel együtt a helyi életfeltételek minőségének javítását.

24
09
2017

A Végh-kúria az 1840-es években épült klasszicista stílusban. Az épület ablakai és bejárati ajtói a boltíves tornácra néznek. Az épület fésűs beépítésű telken áll, alaprajza téglalap alakú, felül pedig csonkakontyolt nyeregtető zárja le.
Az épület délkeleti, udvari homlokzatán az utca felé is nyitott, falazott pilléres, mellvédes tornác található, félköríves záródású nyílásokkal. Az utca felől pilléres kapuval ellátott falazott kerítés csatlakozik az épülethez. A kúria udvari, északkeleti véghomlokzatához egy alacsonyabb, nyeregtetős, egytraktusos melléképület kapcsolódik.
Az épületet Végh István nemesember építtette, majd a 19. század második felében tornáccal és melléképületekkel bővült, később, a század végén újabb melléképületeket kapcsoltak hozzá. Az 1980-as évek elején az épület teljes felújításon esett át.
Itt voltak Diószegi Balázs, „az utolsó magyar parasztfestő” és Berki Viola Munkácsy-díjas festőművészek állandó kiállításai. 2013 óta a halasi civil szervezetek székhelye az épület.
Tulajdonosa egy nemesi család volt, akiknek háza nagy portán állt. Ez mind a mai napig látható: a Kúria épülete nem vesztett sem a beépített területből, sem pedig a hozzá tartozó udvarból. Az idő előrehaladtával egyre értékesebbé válik a kúria, hiszen épített környezetünkön túl szellemi értéket is őriz falain belül.

25
04
2017

Az első nyilvános könyvtárát 1897-ben alapította Halas városa. Állománya a II. világháború során megsemmisült, így az intézményt újra kellett alapítani. Erre 1949-ben került sor. Jelentős fejlődésnek az 50-es évektől indult, 1952-ben már főfoglalkozású könyvtárost – a későbbi névadó igazgatót, Martonosi Pált – bízták meg a könyvtárosi munkák ellátásával. A következő évtől már járási könyvtárként működött. Az intézményben folyó szakmai munka elismerését jelzi, hogy 1971-ben, 1974-ben és 1977- ben elnyerte a Kiváló könyvtár címet. Igazgatója, Martonosi Pál a könyvtárügyben kifejtett tevékenységéért 1974-ben Állami-díjat kapott. 1999-ben az Év könyvtára címmel tüntették ki. A könyvtár általános gyűjtőkörű közművelődési nyilvános könyvtár. Legnagyobb értéke a gyűjteménye és szolgáltatásai. Több mint 120 ezer állományegységgel rendelkezik. Ennek legnagyobb része könyv, de a kisnyomtatványoktól az audiovizuális dokumentumokig a dokumentumtípusok széles köre megtalálható az állományban. Igen értékes szakirodalmi, gyermekkönyvtári, helyismereti és idegen nyelvű könyvgyűjteménye van. A könyvtár használói tájékoztatást kérhetnek a helyi és más könyvtárak szolgáltatásairól, helyben és kölcsönzéssel használhatják a helyi, könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely könyvtárának gyűjteményét. Szakirodalmi tájékoztatást és technikai szolgáltatásokat kérhetnek, a felnőttképzés keretében számítógép-használati ismereteket kapnak. A könyvtár a környékbeli települések közül egyedüliként e-Magyarország Pontként a digitális írástudás fejlesztését segíti.

25
04
2017

A kiskunhalasi bazalt szégyenkő a református templom mellett található. A 17. században volt használatos. Most két műkő állványon van. Az országban számos helyen található hasonló (középkori) büntetési eszköz a templomok mellett. Márványtáblája szerint a következő funkciót töltötte be: „Eredetileg a templomban a bejárat mellett volt, erre a kőre ültették, vagy állították közmegvetésre azokat, akiket valamely vétekben bűnösnek ítéltek. Pl. vasárnap munkát végez, lop, házasságtörő, parázna, hazudik, káromkodik, felebarátját sérti, szidalmazza. Ez a büntetésforma 1792-ig állt fenn.

„A fekete szégyenkőre, állították, vagy ültették fekete lepellel letakarva a templomban az eklézsiakövetésre ítéltet. Az utolsó eset emléke 1792. február 20-áról maradt fenn.”
A kiskunhalasi szégyenkő egy letűnt korszak büntetés-végrehajtási eszköze. Turisztikai látványosság is.

25
04
2017

A zsinagóga főbejáratánál balra, a Petőfi u. 1. sz. alatt található az emlékmű. Az 1926. május 20-án elhelyezett emléktábla anyaga márvány. Rajta a háborúban elesett 21 zsidó hősi halott neve olvasható. Tulajdonosa a helyi Izraelita Hitközség. 
A helyi zsidó közösség méltó emléket állított hősi halottainak.

25
04
2017

A szoborcsoport a Hősök terén található. A felállítás ideje: 1926. június. 13. Anyaga: mészkő. A két obeliszk oldalán a háborúban elesettek nevei olvashatóak. A korabeli fotók és leírások alapján több százan vettek részt az ünnepségen, többek között Horthy Miklós kormányzó is jelen volt. Az emlékművet Thuróczy Dezső polgármester leplezte le, ünnepi avató beszédet mondott báró Prónay György nemzetgyűlési képviselő.

25
04
2017

Bacsó László (Kiskunhalas, 1828 – Kiskunhalas, 1896) parasztverselő, két elemit végzett gazdálkodó ember volt. 1850-ben házasodott meg. Felesége és első gyermeke szülés közben meghalt. Második feleségétől két fiú- és három lánygyermeke volt. Református presbiterként is működött. A versírásra Szilády Áron lelkész ösztönözte. Írásait, mint más parasztverselők is, saját maga terjesztette, de országos lapban (Vasárnap) szintén jelent meg műve. Igen népszerű volt kortársai körében. Főként vallásos és igen komor versei révén különböztetjük meg kortársaitól.

25
04
2017

Az 1904. nov. 27-én felállított Búsuló kuruc szobor a kardjára támaszkodó kurucot ábrázol. Anyaga sóskúti mészkő. A szobrot a Rákóczi-szabadságharcban 1703. okt. 5-én e térségben harcolt kuruc vitézek közül hősi halált halt 234 katona emlékére emelték. A szoboravató ünnepség 1904. nov. 27-én a református templomban kezdődött, ahol Szilády Áron lelkész tartott prédikációt. Az istentisztelet után 11 órakor történt a leleplezés. Az avatás az egész város ünnepe volt. A korbeli fényképeken hatalmas tömeg látható. A szobor előtt hatalmas kőlappal lefedett sír található az 1920-as évek óta, amelyben - méltó emléket állítva a kor katonáinak - a 234 elesett kuruc hős földi maradványai nyugszanak.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai