Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. augusztus 24. | Ma Bertalan napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

11
06
2019

Csonka Mihály (1875. október 19., Kiskunhalas – 1964. február 24., Kiskunhalas) földműves, néprajzi író. Középbirtokos parasztcsaládból származott. A Felsővárosban lakott. Földműves munkája mellett ezermesternek is tartották. Nagy Czirok Lászlónak segített a halasi múzeum napi munkájában 1950 körül. Az 1950-es évek elejétől 1963-ig mintegy 2000 oldalnyi néprajzi jellegű visszaemlékezést írt le az ajánlott témakörökből. Ezeket a Thorma János Múzeum és a Néprajzi Múzeum őrzi. Élete végén megkapta a népművészet mestere címet. A régi református temetőben nyugszik.
Csonka Mihály személyében térségünk, s talán az ország egyik legtermékenyebb néprajzi íróját tisztelhetjük. Munkássága figyelemre méltó az utókor számára.

11
06
2019

1992-ben lelkes fiatalok és segítőkész idősebbek alakították meg a Kolping Család Egyesület, a mai Baranyi László Egyesület elődje. A kiskunhalasi római katolikus egyházközség többi csoportjával, az egyházvezetéssel és a hívekkel összhangban dolgoznak. Kirándulásokat és egyházközségi programokat szerveznek. Kiemelten a családokhoz szólnak, őket kívánják bevonni a munkájukba.
Soós Frigyes szervezőmunkájának köszönhetően komoly civil munkát végeztek. Hasonlóan magas szinten szervezi a jelenlegi elnökük Gaál Istvánné is az egyesület életét.

11
06
2019

1932-ben vásárolta meg az Erzsébet királyné kert mögött, az egykori Akasztóhegy területén a templom telkét a római katolikus egyház. A helyileg közismert Tóth Lajos építési vállalkozó kapta a kivitelezési munkákat. 1933. május 24-én, áldozócsütörtökön, dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az új templomot. A templomnak kettős titulusa van: Jézus Szíve és Lisieuxi Kis Szent Teréz. A Kis Szent Teréz lelkészség 1971 után végül 1983-ban Jézus Szíve plébánia rangra emelkedett. Férőhelyeinek száma: 140 ülőhely és 20 állóhely. Anyakönyvezés 1971 óta van. Kiskunhalason a 20. század első felében már a római katolikus népesség volt számarányában a legnagyobb egyházi közösség. Már nem csupán az Alsóvárosban, hanem a Felsőváros területén is nagy létszámban éltek katolikusok. Ezért is nőtt meg az igény egy felsővárosi katolikus templom megépítésére.

11
06
2019

Veszprémi László Ülő nő (Földanya) szobra először a halasi Csipkeház udvarán volt kiállítva. Majd Kiskunhalas városa megvásárolta, és a Kötöttárugyár elé helyezték, a Kötönyi út 15. szám alá. A mészkőből készült, két méter magas szobrot 2009-ban a Kertvárosi Iskola mellé helyezték át. A szobor helyi értékünk, amely az élet harmóniáját, a békességet és a természettel való egyensúlyt hivatott kifejezni.

10
10
2017

Szathmáry Sándor (1853 Kiskunhalas - 1912. márc. 24. Kiskunhalas) gimnáziumi tanár, igazgató. A gimnázium 8 évfolyamát a helyi református gimnáziumban végezte el. Érettségi után Budapesten, a Műegyetemen tanult. Anyagi okok miatt tanulmányait többször is megszakította, s helyettesítő tanárként munkát vállalt a gimnáziumban. 1878-ban megválasztották az egyik segédtanári állásra. Ekkor már tanári alapvizsgája volt. Tanári oklevelét 1881-ben szerezte meg. Hat éven át mindig az első évfolyamosoknak tanított latint, számtant és fizikát. 1899-ben a református egyháztanács a gimnázium igazgatójává nevezte ki. Az 1905-ben lejáró mandátumát meghosszabbították. 1911-ben egyszerre vált meg az iskolától és az igazgatóságtól. Ezt követően főleg gazdálkodással foglalkozott. Házassága révén jelentős földbirtokra tett szert, feleségével közös birtokán a környék gyümölcstermesztésének alapjait tették le, meghonosítva és terjesztve a Kieffer-körtét. Sokat tett a gyümölcs értékesítésének terén is. A Nemzeti Munkapárt helyi vezetője volt. A párt alapszabályába foglaltatta, hogy amennyiben az megszűnne, székházát a gimnázium örökli internátus céljára. Így juthatott a Mungó Kör egyházi tulajdonba, s lett a gimnázium internátusa. 1912-ben egy fehértói téli vadászat után fogatával mély árokba borult és meghalt. Sírja a református temetőben található.
Szathmáry Sándor a kiskunhalasi gimnázium érdemes igazgatója és tanára volt, a halasi polgárok életének jobbítója, a Kieffer-körte népszerűsítője.

10
10
2017

Éliás Antal (1913. augusztus 7., Orosháza – 1996. február 6., Kiskunhalas) cukrászmester. Édesapja Éliás Antal ács, édesanyja Dafkó Etel volt. Az elemi iskola négy osztályát, valamint a polgári fiúiskola négy osztályát Orosházán végezte el. 1927-ben továbbtanulását a kitört gazdasági válság megakadályozta, így munkát kellett vállalnia. Az 1937. december 27-ei sikeres vizsga után üvegesmester lett. A cukrászattal először az orosházi Jantyik nevű cukrásznál ismerkedett meg. Később onnan hívták be katonának Kiskunhalasra, s ezután már itt is maradt. Leszerelése után Budapestre ment és ott tanulta ki a cukrászmesterséget, majd készült fel segéd-, és mestervizsgára a József-körúti Szavarov-féle cukrászdában. 1939. december 18.-án sikeres cukrász mestervizsgát tett és visszatért Kiskunhalasra. Időközben megnősült. 1951 februárjában cukrászdáját államosították, de megmaradt vezetői tisztségében. 1970. szeptember 24.-én újból házasságot kötött, felesége Jung Mária Terézia volt. Vele nyitották meg az átépített és korszerűen berendezett Székely utcai cukrászdájukat. Éliás Antal 1996 februárjában halt meg Kiskunhalason. Nevét ma az Éliás Cukrászda viseli, Székely utcai háza mellett.
Éliás Antal városunk talán legtekintélyesebb cukrászmestere volt. 

10
10
2017

Tooth János (1774. február 5., Karcag – 1826. szeptember 6., Kiskunhalas) helytörténész, ügyvéd, városi jegyző, törvényszéki ítélőbíró. Tooth János kerületi szalmabiztos és Fazekas Mária fia. Iskoláit Karcagon és Debrecenben végezte. 1782-ben Pestre ment joggyakorlatra Dőri László mellé. 1794-ben írnokká nevezték ki a Kiskun Kerülethez. 1796. márc. 15-től Halas jegyzője. 1803. júl. 18-án ügyvédi vizsgát tett, ekkortól megyei ügyvéd. 1807-ben halasi tanácsadó lett, 1808-ban aljegyzővé nevezték ki. 1809. jan. 1-jén bemutatta a tanácsnak Halas Krónikáját, s azt 1814-ig folytatta. Ebben az évben lemondott a jegyzőségről, és a református egyház főgondnokává választották. 1815-ben Kiskun megyei esküdtté nevezték ki, a kerületi törvényszéknél ítélőbíró. 1821. jún. 1-jén bemutatta azon munkáját, mellyel a református egyház levéltárát lajstromszámba vette. Kiemelkedő érdemeket szerzett azzal, hogy rendezte a városi levéltárat és annak adatai alapján megírta a város és a református egyház történetét. Kis-Kun-Halas város története című műve 1861-ben jelent meg. Hasonmás kiadása 2006-ban látott napvilágot.
Tooth János Kiskunhalas város helytörténésze volt, munkásságának köszönhetően áttekinthetőbbé, könnyebben visszkereshetővé váltak adatok a város múltjából.

10
10
2017

Gyenizse Antal (1823 Kiskunhalas - ?) parasztverselő. Kisbirtokos családból származott. Húsz évesen megnősült, egy fia és három lánya született. Fiát családja biztatására gimnáziumba íratta, akiből később híres ügyvéd lett Halason. Gyenizse Antal sokat vitázott a fiával, mivel az nem folytatta a gazdálkodást, s így öreg korában meg kellett válnia szeretett földjétől. Fiával való rossz viszonya miatt 35 év házasság után feleségétől is elvált. Üres óráiban verseket költött. Verseiben a múlt siratása, a kesergő kuruc dalok hangja szólal meg, valamint a föld után sírva járó paraszt vigasztalansága és keserve árad. Versei, néhány kivételtől eltekintve, elkallódtak. A Halas város határa mikénti elpusztulásának gyászos vázlata c. költeményét Nagy Czirok László mentette át az utókor számára. Gyenizse Antal Gózon István és mások mellett városunk egyik ismert parasztverselője.

10
10
2017

Zseny József (1860. augusztus 12. Kiskunhalas, – 1931. szeptember 1., Budapest) jogász, Pest megye főjegyzője. Az Országos Nemzeti Szövetség képviseletében 1902-ben Amerikába vitte a kivándorolt magyaroknak a turulos nemzeti zászlót. Az ő kezdeményezésére állították fel a budapesti Városligetben a két világrész magyarságának kapcsolatát is szimbolizáló Washington-szobrot. Műve: Nemzeti zászlónk Amerikában (Budapest,1903.)

10
10
2017

Szombati Károly (1905. jan. 27. Kiskunhalas–1976. dec. 20. Kiskunhalas) orvos, sakkozó. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kiskunhalason végezte el, 1923-ban érettségizett. Érettségi után Budapesten, az Orvostudományi Egyetemen szerzett 1929-ben diplomát. Ezután a kiskunhalasi kórházban dolgozott mint kórházi főorvos. 1933-ban városi orvossá nevezték ki, így dolgozott 1950-ig. 1950-től a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője. 1955-ben megnősült, felesége Suba Irma ének-zene tanár volt. 1965-től nyugdíjazásáig a városi, majd a járási KÖJÁL főorvosa lett. Zeneszeretete mellett nagy érdeklődést mutatott a sakk mint szellemi sport iránt. Sorra nyerte a városi, területi és megyei egyéni sakkversenyeket. Első osztályú minősítést szerzett. A kiskunhalasi sakkcsapat éljátékosa volt, haláláig aktív sakkozó maradt. A városi egyéni sakkbajnokságot 1978-tól dr. Szombati Károlyról nevezték el, melyet minden évben megrendez a Kiskunhalasi Városi Sakkszövetség. Sírja a katolikus temetőben található. Emlékét rendezvény őrzi.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai