Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. december 11. | Ma Árpád és Árpádina napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

11
06
2019

2009-ben civil kezdeményezésre, a Hazatalálás Baráti Kör megvalósításával (vezető: Bús József) kezdődött a hagyományteremtő rendezvény. Az alapötlet az volt, hogy helyfoglalási díj nélkül mutatkozhassanak be azok a termelők, kézművesek, és feledésbe merülő szakmákat gyakorló mesteremberek, akik kiváló minőségű, kis tételben készült, kézi készítésű magyar portékákat állítanak elő. A tradicionális jelleget fokozandó, beépítettek olyan kulturális elemeket a programba, mint a hagyományőrző csoportok bemutatója, zenés előadások, élőzene, alföldi dallamok, néptáncosok bemutatója. Természetesen a közönség számára is ingyenes részvétel biztosított. A rendezményt hagyományosan március 15-én tartják. Az évek során a rendezvény országos hírnévre tett szert, mindenfelől látogatókat csalogatva városunkba.
Az ötletgazda, Bús József a következőképpen értékelte a rendezvényt: „Az országban nagyon kevés helyen van ilyen nagy létszámú, 200 árust meghaladó vásár, talán a Budai Várban a mesterségek ünnepén ilyen a „felhozatal”. Előfordult, hogy külön busszal érkeztek látogatók az ország távoli pontjáról a rendezvényre. Budapestről, Gyöngyösről, Kaposvárról, Debrecen környékéről is jöttek már. Volt olyan év, hogy az országos kempingtalálkozó időpontját igazították a magyarok vásárához, és épp a rendezvényünk miatt került városunkba az adott évi találkozó. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen néven mi rendeztük meg először a programot az országban. A magyarok vására rendezvénynevet nem védtük le, nem akarjuk kisajátítani, azt gondoljuk, legyen mindenkié! Önzetlenül átadjuk a segítségünket és törekvéseinket más településeknek is.”
A Magyarok Vásárán csak és kizárólag prémium, természetes alapanyagokból készült áruk jelenhetnek meg. A multinacionális cégek behálózzák egész országunkat, hangzatos marketing eszközeikkel a tudatos vásárlókat is sikerül olykor megtéveszteniük. A kézműves termékek ellenben adalékanyagoktól, állományjavítóktól, ízfokozóktól mentesek. Fiataljaink legtöbbször nincsenek tisztában a lakókörnyezetük kínálta lehetőségekkel. Az itt termelt és feldolgozott nyersanyagokon át a késztermékig szinte minden folyamat érdekességeket nyújtana, amennyiben lenne lehetőségük információt szerezni. A magyarok vására kitűnő segítség abban, hogy a tradíciókat ne csak a nagyszülők, dédszülők elmondása alapján rögzítse az új generáció. Eltűnőben lévő mesterségek mutatkoznak itt be, és szemünk elé tárul a kétkezi munka csodás eredménye.

2009-ben civil kezdeményezésre, a Hazatalálás Baráti Kör megvalósításával (vezető: Bús József) kezdődött a hagyományteremtő rendezvény. Az alapötlet az volt, hogy helyfoglalási díj nélkül mutatkozhassanak be azok a termelők, kézművesek, és feledésbe merülő szakmákat gyakorló mesteremberek, akik kiváló minőségű, kis tételben készült, kézi készítésű magyar portékákat állítanak elő. A tradicionális jelleget fokozandó, beépítettek olyan kulturális elemeket a programba, mint a hagyományőrző csoportok bemutatója, zenés előadások, élőzene, alföldi dallamok, néptáncosok bemutatója. Természetesen a közönség számára is ingyenes részvétel biztosított. A rendezményt hagyományosan március 15-én tartják. Az évek során a rendezvény országos hírnévre tett szert, mindenfelől látogatókat csalogatva városunkba.
Az ötletgazda, Bús József a következőképpen értékelte a rendezvényt: „Az országban nagyon kevés helyen van ilyen nagy létszámú, 200 árust meghaladó vásár, talán a Budai Várban a mesterségek ünnepén ilyen a „felhozatal”. Előfordult, hogy külön busszal érkeztek látogatók az ország távoli pontjáról a rendezvényre. Budapestről, Gyöngyösről, Kaposvárról, Debrecen környékéről is jöttek már. Volt olyan év, hogy az országos kempingtalálkozó időpontját igazították a magyarok vásárához, és épp a rendezvényünk miatt került városunkba az adott évi találkozó. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen néven mi rendeztük meg először a programot az országban. A magyarok vására rendezvénynevet nem védtük le, nem akarjuk kisajátítani, azt gondoljuk, legyen mindenkié! Önzetlenül átadjuk a segítségünket és törekvéseinket más településeknek is.”
A Magyarok Vásárán csak és kizárólag prémium, természetes alapanyagokból készült áruk jelenhetnek meg. A multinacionális cégek behálózzák egész országunkat, hangzatos marketing eszközeikkel a tudatos vásárlókat is sikerül olykor megtéveszteniük. A kézműves termékek ellenben adalékanyagoktól, állományjavítóktól, ízfokozóktól mentesek. Fiataljaink legtöbbször nincsenek tisztában a lakókörnyezetük kínálta lehetőségekkel. Az itt termelt és feldolgozott nyersanyagokon át a késztermékig szinte minden folyamat érdekességeket nyújtana, amennyiben lenne lehetőségük információt szerezni. A magyarok vására kitűnő segítség abban, hogy a tradíciókat ne csak a nagyszülők, dédszülők elmondása alapján rögzítse az új generáció. Eltűnőben lévő mesterségek mutatkoznak itt be, és szemünk elé tárul a kétkezi munka csodás eredménye.

11
06
2019

A Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus 1997-ben alakult a helyi református gyülekezet énekkaraként. Egyházi programokon kívül szívesen vállalnak szereplést helyi, regionális és országos rendezvényeken is. Külföldre is többször eljutottak. Felléptek híres komolyzenészekkel (Lehotka Gábor, Somorjai Péter), komolyzenei produkciókban (Operódia), de szívesen vállalnak szerepet könnyűzenei előadásokon is. (St. Martin, Omega együttes: Beatmise). 2014-ben az Országos kórusminősítő versenyen elnyerték a Gálakórus címet. Résztvevői voltak a magyar média több egyházi műsorának (Kossuth Rádió, Bartók Rádió, Magyar Televízió). A kórus karnagya Andáné Vastag Andrea.
A kamarakórus városi, hazai és nemzetközi szereplése kapcsán jelentősen hozzájárul Kiskunhalas ismertté tételéhez. Egyenletes, magas színvonalú szereplésével itthon és külföldön is öregbíti városunk hírnevét.

A Lorántffy Zsuzsanna Kamarakórus 1997-ben alakult a helyi református gyülekezet énekkaraként. Egyházi programokon kívül szívesen vállalnak szereplést helyi, regionális és országos rendezvényeken is. Külföldre is többször eljutottak. Felléptek híres komolyzenészekkel (Lehotka Gábor, Somorjai Péter), komolyzenei produkciókban (Operódia), de szívesen vállalnak szerepet könnyűzenei előadásokon is. (St. Martin, Omega együttes: Beatmise). 2014-ben az Országos kórusminősítő versenyen elnyerték a Gálakórus címet. Résztvevői voltak a magyar média több egyházi műsorának (Kossuth Rádió, Bartók Rádió, Magyar Televízió). A kórus karnagya Andáné Vastag Andrea.
A kamarakórus városi, hazai és nemzetközi szereplése kapcsán jelentősen hozzájárul Kiskunhalas ismertté tételéhez. Egyenletes, magas színvonalú szereplésével itthon és külföldön is öregbíti városunk hírnevét.

11
06
2019

Latabár Endre (1811. november 15., Kiskunhalas – 1873. július 18., Miskolc) színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító, a Latabár-színészdinasztia őse. 1831-ben abbahagyta tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban és 1832-ben beállt színésznek Kilényi Dávid színtársulatába. A következő évben Kassára szerződött s ott működött 1838-ig. Ezt követően Kolozsváron 1842-ig mint színész szép sikereket ért el. Ekkor színtársulatot szervezett. 1850-tól színésztársulatával többször játszott Kecskeméten, majd 1857. okt. 3-án együttesével ő nyitotta meg a miskolci színházat, amelyet négy éven át vezetett. 1861-től 1873-ig Kassán volt igazgató. Mindig híres volt jeles társulatairól. Tagjai között volt Paulay Ede, Benedek József, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Déryné Széppataki Róza, Lászy Vilmos, Bercsényi Béla, Újházi Ede és még sokan mások. Jól beszélte a latin, francia, görög és olasz nyelveket. Számos operát és operettet ültetett át magyar nyelvre. Többek között Bellini: Norma, Souppé: A nőnevelde és a Szép Galatea; Offenbach: Orpheus az alvilágban, A gerolsteini nagyherczegnő és a Szép Heléna c. műveit. Zenét szerzett Benedek József A szegedi kupec és Feleki Miklós Angyal Bandi című népszínműveihez.
A híres színészfamília, a Latabár-család első ismert tagja volt Latabár Endre. Városunk egyik büszkesége, hogy egy ilyen nagyhírű színészt adott az országnak. 

Latabár Endre (1811. november 15., Kiskunhalas – 1873. július 18., Miskolc) színész, színigazgató, zeneszerző, színpadi fordító, a Latabár-színészdinasztia őse. 1831-ben abbahagyta tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban és 1832-ben beállt színésznek Kilényi Dávid színtársulatába. A következő évben Kassára szerződött s ott működött 1838-ig. Ezt követően Kolozsváron 1842-ig mint színész szép sikereket ért el. Ekkor színtársulatot szervezett. 1850-tól színésztársulatával többször játszott Kecskeméten, majd 1857. okt. 3-án együttesével ő nyitotta meg a miskolci színházat, amelyet négy éven át vezetett. 1861-től 1873-ig Kassán volt igazgató. Mindig híres volt jeles társulatairól. Tagjai között volt Paulay Ede, Benedek József, Szathmáry Árpád, Szentgyörgyi István, Déryné Széppataki Róza, Lászy Vilmos, Bercsényi Béla, Újházi Ede és még sokan mások. Jól beszélte a latin, francia, görög és olasz nyelveket. Számos operát és operettet ültetett át magyar nyelvre. Többek között Bellini: Norma, Souppé: A nőnevelde és a Szép Galatea; Offenbach: Orpheus az alvilágban, A gerolsteini nagyherczegnő és a Szép Heléna c. műveit. Zenét szerzett Benedek József A szegedi kupec és Feleki Miklós Angyal Bandi című népszínműveihez.
A híres színészfamília, a Latabár-család első ismert tagja volt Latabár Endre. Városunk egyik büszkesége, hogy egy ilyen nagyhírű színészt adott az országnak. 

11
06
2019

A Kiskun Táncegyüttes rendszeres szereplője és részvevője a városi és regionális rendezvényeknek, a minősítő néptánc versenyeknek csoportos és szóló kategóriákban egyaránt.
2008-as megalakulása óta öregbíti Kiskunhalas város hírnevét itthon és külföldön egyaránt. A csoport mai tagjai általános és középiskolás diákok, dolgozó fiatalok, felnőttek.
Az utánpótlás nevelése a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül zajlik. A művészeti iskola 2003-as megalakulása óta szerepel néptánc tanítás a tanszakok között. Ez a tevékenység jelenleg 5 csoportban 100 gyermek részvételével zajlik, ahol a csoportok életkori sajátosságait figyelembevéve tanulják a magyar néptánc alapjait.
Az együttes fő célja a néptánc hagyományok ápolása, gyűjtése és színpadra állítása a Kárpát-medence táncaiból. Emellett kiemelt fontossággal bír  szűkebb környezetünk, Kiskunhalas és a Dél-Alföld táncainak megőrzése és továbbadása a következő generációk számára.
A Kiskun Táncegyütteshez tartozni a gyerekek, fiatalok és felnőttek elmondása alapján egyöntetűen a legjobb, ami ebben a rohanó, felszínes világunkban történhet velük. Nemcsak a szabadidő igen hasznos és tartalmas eltöltése az erőssége a Kiskun Táncegyüttes csapatának, hanem a hagyományőrzésen, továbbadáson túl, a közösséghez tartozás, és az empátiára való nevelés mellett nagyon aktív sport tevékenység is. A csoport tagjai számára egy-egy helyi vagy környékbeli táncház, esetleg a budapesti Táncház-találkozón való részvétel jelenti az igényes kikapcsolódást. A próbákra önként, szabadidejüket áldozva járnak, a lehető legkevesebb hiányzással a diákok. A szóló és páros táncok már kisgyermek kortól tartást adnak, a nemek közötti test- és párbeszéd pedig magától értetődő lesz számukra.
Kiskunhalas Város Képviselőtestülete 2012-ben Pro Urbe (Városért) kitüntetést adományozott a Kiskun Táncegyüttesnek.
A Kiskun Táncegyüttes olyan gyerekeket és fiatalokat nevel a város számára, akik még sokáig viszik és adják át a népzene és a néptánc szeretetét a következő generációk számára.

A Kiskun Táncegyüttes rendszeres szereplője és részvevője a városi és regionális rendezvényeknek, a minősítő néptánc versenyeknek csoportos és szóló kategóriákban egyaránt.
2008-as megalakulása óta öregbíti Kiskunhalas város hírnevét itthon és külföldön egyaránt. A csoport mai tagjai általános és középiskolás diákok, dolgozó fiatalok, felnőttek.
Az utánpótlás nevelése a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola keretein belül zajlik. A művészeti iskola 2003-as megalakulása óta szerepel néptánc tanítás a tanszakok között. Ez a tevékenység jelenleg 5 csoportban 100 gyermek részvételével zajlik, ahol a csoportok életkori sajátosságait figyelembevéve tanulják a magyar néptánc alapjait.
Az együttes fő célja a néptánc hagyományok ápolása, gyűjtése és színpadra állítása a Kárpát-medence táncaiból. Emellett kiemelt fontossággal bír  szűkebb környezetünk, Kiskunhalas és a Dél-Alföld táncainak megőrzése és továbbadása a következő generációk számára.
A Kiskun Táncegyütteshez tartozni a gyerekek, fiatalok és felnőttek elmondása alapján egyöntetűen a legjobb, ami ebben a rohanó, felszínes világunkban történhet velük. Nemcsak a szabadidő igen hasznos és tartalmas eltöltése az erőssége a Kiskun Táncegyüttes csapatának, hanem a hagyományőrzésen, továbbadáson túl, a közösséghez tartozás, és az empátiára való nevelés mellett nagyon aktív sport tevékenység is. A csoport tagjai számára egy-egy helyi vagy környékbeli táncház, esetleg a budapesti Táncház-találkozón való részvétel jelenti az igényes kikapcsolódást. A próbákra önként, szabadidejüket áldozva járnak, a lehető legkevesebb hiányzással a diákok. A szóló és páros táncok már kisgyermek kortól tartást adnak, a nemek közötti test- és párbeszéd pedig magától értetődő lesz számukra.
Kiskunhalas Város Képviselőtestülete 2012-ben Pro Urbe (Városért) kitüntetést adományozott a Kiskun Táncegyüttesnek.
A Kiskun Táncegyüttes olyan gyerekeket és fiatalokat nevel a város számára, akik még sokáig viszik és adják át a népzene és a néptánc szeretetét a következő generációk számára.

11
06
2019

A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar története régre nyúlik vissza. A zenekar jogelődje a MÁV Vasutas Fúvószenekar 1950-ben alakult. 1967-ben Katancsics Gyula karnagy vette át a zenekar irányítását. Az ő irányítása alatt a zenekar folyamatosan fejlődött és ismertté vált a városon kívül is. 2001-ben a zenekar és Katancsics Gyula Kiskunhalas Város Pro Urbe-díját kapta.
A karnagy úr halála után 2004-ben a Vasutas Fúvószenekar volt tagjai, valamint zeneszerető magánszemélyek, zeneiskolai növendékek belépésével alakult meg a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar és az egyesületük. A zenekar vezetését Gmoser Vilmos a Zeneiskola fafúvós tanára vállalta. Őt követte 2005-től Gáspár Csaba, a helyi zeneiskola rézfúvós tanára. Az új karmester irányítása alatt a zenekar létszáma szinte megduplázódott. A zenekar repertoárja kibővült, és az indulók mellett helyet kaptak benne a komolyzenei koncert fúvószenekari és könnyűzenei darabok is.
2006 tavaszán a zenekar az új arculatával egy önálló koncert keretében mutatkozott be a nagyközönség előtt. Májusban részt vettek a IX. Nemzetközi fúvószenekari találkozón Pécsett melynek eredményeként az egyesület meghívást kapott az országos vasutas tisztavató ünnepélyre Budapestre mint a ceremóniát lebonyolító zenekar. 2006 júliusában a Makói Majorettekkel közösen vett részt egy 10 napos olaszországi úton, és Lengyelországba látogatott az EUROPARADE nemzetközi fúvószenekari fesztiválra.
2010 szeptemberétől a zenekar életében ismét változások történtek. Azóta a Kiskunhalasi Művészeti Iskola ad otthont a próbáknak, és lehetőséget biztosít a kezdő növendékeknek is a zenekari játékra. Bár a korábbi tagok közül sokan nem tudták folytatni a zenélést.
2012-ben a együttesben karmesterváltás történt, Benkő Gabriella, a zeneiskola kürt tanára és dr. Kovács Tamás, trombitás kapta meg a zenekar vezetésének feladatát. Kettőjük irányításával az egyesület nagy hangsúlyt fektetett az új repertoár gyakorlására, valamint a fiatalok zenei fejlesztésére. 2013 szeptemberében ismét új karmestert kapott a zenekar Lauer Zsolt személyében, aki a zeneiskola harsona tanára.
Az utóbbi években Kiskunhalas Város Önkormányzata felkérte az egyesületet, hogy újévi koncertet adjon. Emellett évek óta résztvevői a város napja ünnepségsorozatnak, a Szent Iván-éji ünnepségnek, a szüreti fesztiválnak és az állami ünnepségeknek. Ezen kívül az együttesnél már megszokott, hogy minden évben megszervezi önálló adventi műsorát és más évközi koncerteket is ad. Újításként a 2016/17-es tanéveben „Fúvósok a pódiumon” címmel koncertsorozatot szervezett. Az egyesület más helyi, illetve vidéki felkéréseknek is eleget szokott tenni.
2016-ban a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar Egyesület mint kiemelkedő civil szervezet, Kiskunhalas Város Pro Urbe díját kapta meg. Ebben az évben Kiskunfélegyházán a Duna-Tisza-közi ifjúsági fúvószenekari találkozó és versenyen vett részt, melyen különdíjat nyert el.
A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar jelentős szerepet tölt be Kiskunhalas kulturális életében. Az állandó megújulás, a folyamatos repertoárbővítés és a több generáció együtt zenélése a garancia arra, hogy minden helyzetben, eseményen felkészültségük legjavát nyújtják. A Városi Fúvószenekar közösségépítő szerepet is betölt, hisz a Zeneiskolából ide kerülő növendékek örömmel járnak próbákra, töltik szabadidejüket a csapatban zenéléssel.

A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar története régre nyúlik vissza. A zenekar jogelődje a MÁV Vasutas Fúvószenekar 1950-ben alakult. 1967-ben Katancsics Gyula karnagy vette át a zenekar irányítását. Az ő irányítása alatt a zenekar folyamatosan fejlődött és ismertté vált a városon kívül is. 2001-ben a zenekar és Katancsics Gyula Kiskunhalas Város Pro Urbe-díját kapta.
A karnagy úr halála után 2004-ben a Vasutas Fúvószenekar volt tagjai, valamint zeneszerető magánszemélyek, zeneiskolai növendékek belépésével alakult meg a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar és az egyesületük. A zenekar vezetését Gmoser Vilmos a Zeneiskola fafúvós tanára vállalta. Őt követte 2005-től Gáspár Csaba, a helyi zeneiskola rézfúvós tanára. Az új karmester irányítása alatt a zenekar létszáma szinte megduplázódott. A zenekar repertoárja kibővült, és az indulók mellett helyet kaptak benne a komolyzenei koncert fúvószenekari és könnyűzenei darabok is.
2006 tavaszán a zenekar az új arculatával egy önálló koncert keretében mutatkozott be a nagyközönség előtt. Májusban részt vettek a IX. Nemzetközi fúvószenekari találkozón Pécsett melynek eredményeként az egyesület meghívást kapott az országos vasutas tisztavató ünnepélyre Budapestre mint a ceremóniát lebonyolító zenekar. 2006 júliusában a Makói Majorettekkel közösen vett részt egy 10 napos olaszországi úton, és Lengyelországba látogatott az EUROPARADE nemzetközi fúvószenekari fesztiválra.
2010 szeptemberétől a zenekar életében ismét változások történtek. Azóta a Kiskunhalasi Művészeti Iskola ad otthont a próbáknak, és lehetőséget biztosít a kezdő növendékeknek is a zenekari játékra. Bár a korábbi tagok közül sokan nem tudták folytatni a zenélést.
2012-ben a együttesben karmesterváltás történt, Benkő Gabriella, a zeneiskola kürt tanára és dr. Kovács Tamás, trombitás kapta meg a zenekar vezetésének feladatát. Kettőjük irányításával az egyesület nagy hangsúlyt fektetett az új repertoár gyakorlására, valamint a fiatalok zenei fejlesztésére. 2013 szeptemberében ismét új karmestert kapott a zenekar Lauer Zsolt személyében, aki a zeneiskola harsona tanára.
Az utóbbi években Kiskunhalas Város Önkormányzata felkérte az egyesületet, hogy újévi koncertet adjon. Emellett évek óta résztvevői a város napja ünnepségsorozatnak, a Szent Iván-éji ünnepségnek, a szüreti fesztiválnak és az állami ünnepségeknek. Ezen kívül az együttesnél már megszokott, hogy minden évben megszervezi önálló adventi műsorát és más évközi koncerteket is ad. Újításként a 2016/17-es tanéveben „Fúvósok a pódiumon” címmel koncertsorozatot szervezett. Az egyesület más helyi, illetve vidéki felkéréseknek is eleget szokott tenni.
2016-ban a Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar Egyesület mint kiemelkedő civil szervezet, Kiskunhalas Város Pro Urbe díját kapta meg. Ebben az évben Kiskunfélegyházán a Duna-Tisza-közi ifjúsági fúvószenekari találkozó és versenyen vett részt, melyen különdíjat nyert el.
A Kiskunhalasi Városi Fúvószenekar jelentős szerepet tölt be Kiskunhalas kulturális életében. Az állandó megújulás, a folyamatos repertoárbővítés és a több generáció együtt zenélése a garancia arra, hogy minden helyzetben, eseményen felkészültségük legjavát nyújtják. A Városi Fúvószenekar közösségépítő szerepet is betölt, hisz a Zeneiskolából ide kerülő növendékek örömmel járnak próbákra, töltik szabadidejüket a csapatban zenéléssel.

11
06
2019

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum néprajzi gyűjteményében 22 ruhanemű tárolására szolgáló láda van. Közülük 19 faragással díszített, 1 láda barokk stílusú, 4 láda festett virágokkal díszített, 2 láda sem faragással, sem festett virágokkal nem ékes. A véséssel díszített, egységes stílusjegyeket mutató ládák használata jellemző volt Kiskunhalason. A ládák faragott díszítésűek, ezek minden esetben tulipános, stilizált tulipános. A szimmetrikus faragások két egyforma mezőben készültek. A mezőket vésett keret határolja. A nagyobb és későbbi ládákra már a fiók megléte is jellemző. A ládák egyszínűek, sötétre festettek. Használatuk a 19. században általános.
A Kiskunságban Kiskunhalas volt az egyik nagy tulipánosláda-készítő központ.

A kiskunhalasi Thorma János Múzeum néprajzi gyűjteményében 22 ruhanemű tárolására szolgáló láda van. Közülük 19 faragással díszített, 1 láda barokk stílusú, 4 láda festett virágokkal díszített, 2 láda sem faragással, sem festett virágokkal nem ékes. A véséssel díszített, egységes stílusjegyeket mutató ládák használata jellemző volt Kiskunhalason. A ládák faragott díszítésűek, ezek minden esetben tulipános, stilizált tulipános. A szimmetrikus faragások két egyforma mezőben készültek. A mezőket vésett keret határolja. A nagyobb és későbbi ládákra már a fiók megléte is jellemző. A ládák egyszínűek, sötétre festettek. Használatuk a 19. században általános.
A Kiskunságban Kiskunhalas volt az egyik nagy tulipánosláda-készítő központ.

11
06
2019

A 2002-ben alakult népdalkör célja a gazdag magyar népdalkincs felelevenítése, azok közvetítése az utókor számára. Az egyesület fontosnak tartja, hogy hagyományőrző, hagyományápoló, művelődéspártoló szerepet töltsön be. Számos városi, magyarországi és külhoni rendezvényre viszik el a város jó hírét. Alföldi és halasi népdalok előadásával ápolják őseink népi kultúráját.
Az egyesület Sózó József elnök szakmai vezetésével működik.

A 2002-ben alakult népdalkör célja a gazdag magyar népdalkincs felelevenítése, azok közvetítése az utókor számára. Az egyesület fontosnak tartja, hogy hagyományőrző, hagyományápoló, művelődéspártoló szerepet töltsön be. Számos városi, magyarországi és külhoni rendezvényre viszik el a város jó hírét. Alföldi és halasi népdalok előadásával ápolják őseink népi kultúráját.
Az egyesület Sózó József elnök szakmai vezetésével működik.

11
06
2019

Az 1994-ben alakult alapítvány jóvátenni törekszik azt a pótolhatatlan veszteséget, amely az egykori Református Gimnázium több, mint 40.000 kötetes könyvtárának az államosítást követő gondatlan és rossz kezelése során érte az iskolát és Kiskunhalas városát. Ennek érdekében támogatja, hogy a fellelhető könyvek visszakerüljenek a gimnázium használatába és tulajdonába. Emellett a kiskunhalasi és gimnáziumi diákok számára is versenyeket szervez. Ápolja Thúry József nyelvész emlékét. Az alapítvány jelenlegi kuratóriumi elnöke Édes Árpád, református lelkész.

Az 1994-ben alakult alapítvány jóvátenni törekszik azt a pótolhatatlan veszteséget, amely az egykori Református Gimnázium több, mint 40.000 kötetes könyvtárának az államosítást követő gondatlan és rossz kezelése során érte az iskolát és Kiskunhalas városát. Ennek érdekében támogatja, hogy a fellelhető könyvek visszakerüljenek a gimnázium használatába és tulajdonába. Emellett a kiskunhalasi és gimnáziumi diákok számára is versenyeket szervez. Ápolja Thúry József nyelvész emlékét. Az alapítvány jelenlegi kuratóriumi elnöke Édes Árpád, református lelkész.

11
06
2019

Szuper Károly (1821. május 18. Kiskunhalas - 1892. nov. 20. Budapest) színész, igazgató. Eredetileg filozófiát hallgatott. Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, azután folytatta a korabeli színészek vándoréletét. 1939-ben Fekete Gábor társulatánál Szabadkán Szigligeti Dienes c. drámájában játszott és ennek a társulatnak már a következő évben elsőrendű tagja volt. Ezután kisebb- nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett. Barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1842. nov. 10-én a Szabó József -féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására, ajánlására színészként léphetett fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. A szabadságharc leverése után, az 1850-es évek elején Szőllősy Mihállyal együtt színtársulatot vezetett. Sok bujdosó honvéd náluk talált menedéket. Utolsó éveiben a Budapesti Nemzeti Színház, az Operaház, ill. az Országos Színészegyesület pénztárnoka volt. Emlékét utca őrzi.
Szuper Károly a városunkban született neves színészek egyike.

Szuper Károly (1821. május 18. Kiskunhalas - 1892. nov. 20. Budapest) színész, igazgató. Eredetileg filozófiát hallgatott. Színi pályáját 1838-ban Halason kezdte, azután folytatta a korabeli színészek vándoréletét. 1939-ben Fekete Gábor társulatánál Szabadkán Szigligeti Dienes c. drámájában játszott és ennek a társulatnak már a következő évben elsőrendű tagja volt. Ezután kisebb- nagyobb városokban szerepelt, a közönség elismerése mellett. Barátság fűzte Petőfi Sándorhoz, aki 1842. nov. 10-én a Szabó József -féle székesfehérvári társulatnál az ő közbenjárására, ajánlására színészként léphetett fel. Barátságuk a költő haláláig nem szakadt meg. A szabadságharc leverése után, az 1850-es évek elején Szőllősy Mihállyal együtt színtársulatot vezetett. Sok bujdosó honvéd náluk talált menedéket. Utolsó éveiben a Budapesti Nemzeti Színház, az Operaház, ill. az Országos Színészegyesület pénztárnoka volt. Emlékét utca őrzi.
Szuper Károly a városunkban született neves színészek egyike.

11
06
2019

Az átfogó, a nemzet történetét feldolgozó művek nem térnek ki minden településre, ezért fontosak a helyismereti művek, melyek segítenek városunk múltjának és jelenének megismerésében. Ezek a könyvek átfogó képet nyújtanak Kiskunhalas történetéről, oktatásáról, gazdaságáról és művészetéről is, bemutatják városunk legfőbb értékeit. A legfontosabb, kiválasztott helytörténeti könyvek az alábbiak:

Bognár Zoltán: Szilády Áron, Budapest 1987
Dókáné Vető Ágnes - Gszelmann Ádám: Hild-érmes városok – Kiskunhalas, 1990
Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason, 1998
Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története, 2004
Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I. 1965
Komáromi Szilárd – Végső István: Vári Szabó István, Kiskunhalas város polgármestere, 2008
Kovács Zita – Büki Barbara: Thorma János, 2015
László Emőke – Pásztor Emese – Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Budapest, 1959
Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez, 1923-1926
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város gazdaságtörténete, 1935
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története, 1936
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története oklevéltárral 1. 1926
Nagy Szeder István: Redemptio, az Kiskun-Halas város területének 1745-ben történt megváltására vonatkozó adatok, 1923
Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve1993
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig, 2000
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból, 2001
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig, 2005
Simkó Balázs –Végső István: Zsidósors Kiskunhalason, 2007
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno…, 2009
Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez, 1996
Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach, 2002
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei, 2001
Tooth János: Kis-Kun-Halas város története, 1863
Végső István: Helytörténeti olvasókönyv 1-2., 2003

A könyvek a legfontosabb Kiskunhalasról szóló kiadványok, alapművek a helytörténeti kutatás szempontjából.

Az átfogó, a nemzet történetét feldolgozó művek nem térnek ki minden településre, ezért fontosak a helyismereti művek, melyek segítenek városunk múltjának és jelenének megismerésében. Ezek a könyvek átfogó képet nyújtanak Kiskunhalas történetéről, oktatásáról, gazdaságáról és művészetéről is, bemutatják városunk legfőbb értékeit. A legfontosabb, kiválasztott helytörténeti könyvek az alábbiak:

Bognár Zoltán: Szilády Áron, Budapest 1987
Dókáné Vető Ágnes - Gszelmann Ádám: Hild-érmes városok – Kiskunhalas, 1990
Gszelmann Ádám: Elemi oktatás Kiskunhalason, 1998
Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története, 2004
Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas, Helytörténeti monográfia I. 1965
Komáromi Szilárd – Végső István: Vári Szabó István, Kiskunhalas város polgármestere, 2008
Kovács Zita – Büki Barbara: Thorma János, 2015
László Emőke – Pásztor Emese – Szakál Aurél: Halasi csipke, 1996
Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon, Budapest, 1959
Nagy Szeder István: Adatok Kiskunhalas város történetéhez, 1923-1926
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város gazdaságtörténete, 1935
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város egyházainak, iskoláinak és közművelődésének története, 1936
Nagy Szeder István: Kiskunhalas város története oklevéltárral 1. 1926
Nagy Szeder István: Redemptio, az Kiskun-Halas város területének 1745-ben történt megváltására vonatkozó adatok, 1923
Nagy Szeder István: A redemptio utáni kor 1745-től kezdve1993
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 1. Tanulmányok Kiskunhalasról a kezdetektől a török kor végéig, 2000
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 2. Tanulmányok Kiskunhalasról a 18-19. századból, 2001
Ö. Kovács József – Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas története 3. Tanulmányok Kiskunhalasról a 19. század közepétől a 20. század közepéig, 2005
Simkó Balázs –Végső István: Zsidósors Kiskunhalason, 2007
Szakál Aurél: Kiskunhalas anno…, 2009
Szakál Aurél (szerk.): Adatok Kiskunhalas történetéhez, 1996
Szakál Aurél (szerk.): Kiskunhalas almanach, 2002
Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei, 2001
Tooth János: Kis-Kun-Halas város története, 1863
Végső István: Helytörténeti olvasókönyv 1-2., 2003

A könyvek a legfontosabb Kiskunhalasról szóló kiadványok, alapművek a helytörténeti kutatás szempontjából.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai