Menü bezárása
Asztali nézet
  Van hozzáférése? | lépjen be   Mobil nézet
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. december 09. | Ma Natália napja van.
Elektronikus ügyintézés

Épített környezet

10
10
2017

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

Az eredetileg eklektikus polgárház homlokzatát és tetőzetét átalakítva az 1920-as évek közepén népies, késő szecessziós formát kapott az épület. A változatos homlokzatú, szép arányú Rupnik-ház a Szilády Áron utca szép és jelentős épületeinek egyike (lásd még: Péter- illetve Monszpart-ház, Dobozy-ház, Gál-ház).

10
10
2017

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

A római katolikus egyházközség a polgári leányiskolát 1922. szeptember 1-én nyitotta meg. Szervezetileg a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek kiskunhalasi iskolájaként. 1933 októberében az egyháztanácsi és képviselőtestületi ülés zárda építését határozta el. Az iskola és zárda építése 1934 márciusában kezdődött dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei alapján. Az épületet 1934. november 11-én adták át a rendeltetésének. Az emeleten tantermek, clausura, a földszinten pedig a polgári leányiskola internátusa kapott helyet, ahol 15-20 tanulónak tudtak helyet biztosítani. A tanítást iskolanővérek és rajtuk kívül óraadó tanárok látták el. Az épület homlokzata a két világháború közötti időszak középületeinek hivatalos formavilágát, a neobarokk stílust követi. A városképet jelentősen meghatározó, kiegyensúlyozott, szép homlokzatú épület ma többcélúan hasznosított. Városunk jelentős épületeinek egyike.

10
10
2017

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

Gyugel Kálmán az Ipartestület elnöke 1907 májusában kért engedélyt az ipartestületi székház építésére. A terveket valószínűleg ő készítette. Erre utal az ablakok stukkódíszítése, amely azonos a lakóházának homlokzati tervén megrajzolt formával. A jelenleg vendéglátó- és rendezvényházként működő volt ipartestületi székházépület ma számtalan városi, közösségi és családi rendezvénynek ad otthont. Az utcaképet meghatározó, eklektikus stílusú ház.

10
10
2017

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

1906-ban Gál és Gyugel Kálmán vállalkozókat bízták meg a római katolikus paplak felépítésével. Az L-alakú épület hatszögű sarokpavilonja megtöri a merev homlokzati síkok unalmát, és a térbe kilépve egyidejű rálátást biztosít a környező épületekre és a katolikus templomra.

10
10
2017

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

A Halas Villamossági Rt. 1902-ben alakult. Az erőmű építésének kezdete 1903. szeptember 16. Az üzemépületet 1903. december 6-án, a Fő utca és a Kossuth u. esti kivilágításával együtt avatták fel. Kezdetben 50 kW villamos teljesítményt ért el. 1948-ban államosították. 1951-ben állították le működését. Ekkor 500 kW-os volt a teljesítménye. Jellegzetesen díszített, védett ipari emlékünk ma is látható eredeti arculatával a Gimnázium utcában. Jelenleg üzleti vállalkozások működnek benne.

10
10
2017

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

Az épületet Wiegand Artúr MÁV főmérnök emeltette a vasút telkén. A terv és a kivitel Laczkó Mihály képesített kőművesmester munkája. Az egymagában álló Wiegand-villa meghatározó, egyedi, városképi jelentőségű építmény.

10
10
2017

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

A kisdedóvót Jakab Pál halasi építész tervei alapján Kladek István építette 1896-ban. A nagy udvarral körülvett épületben a gyerekek számára egy utcára néző, világos munkaterem és egy játszóterem, valamint egy óvónői lakás volt kialakítva. Annak ellenére, hogy az épület eredetileg is óvodának készült a helyiségek elhelyezése, a hosszú homlokzat, alig különböznek egy nagyobb eklektikus lakóháztól. A típus közel áll az 1897-ben publikált kultuszminisztériumi mintatervek alaprajzi és homlokzati javaslataihoz. A homlokzati tervrajz az egyik legelső, amit helyi tervező készített és az épülettel együtt máig fennmaradt. A kuriozitáson túl némi információt ad a szakipar helyi színvonaláról is.
A felsővárosi óvoda nagy épületszárnya impozáns, eklektikus lakóház jellegű. 

10
10
2017

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

Az újtípusú lakóépületek, a modern villák a két világháború között jelentek meg Kiskunhalason. Ezeknek az egyszerre a kertre és az utcára nyíló lakhelyeknek egyik kvalitásos helyi példája a Schneider-cég napközi otthona. Az 1939-ben átadott emeletes épületet Grósz Ferenc mérnök tervezte, a kivitelező Tóth Miklós építési vállalkozó volt. A 300 négyzetméter össz-alapterületű villában az alvást, játékot, tanulást biztosító szobák és a kiszolgáló helyiségek találhatók. A kert/udvar közepébe komponált épület az eltérő irányú tereknek (utca, udvar) megfelelően eltérő homlokzatokat kapott. Az óvoda épülete a népi építészet formakincséből kiinduló, azt szintetizáló század eleji tradíció modernizált képviselője. A napközi otthon jelenleg a Csipkeházi Óvodaként ismert a város lakói előtt.

11
08
2017

1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét, a mai Lomb utcai óvoda helyén. 1778-ban bővítették ki 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet, és itt volt északkeletre az izraeliták temetője is. A temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. A mai területe 11 ha és 6455 m2. A temető központi helyén, a fő közlekedő utak elágazásánál álló Babanyecz kápolna az utóbbi évtizedekben ravatalozó kápolnaként működik.
Kiskunhalas legnagyobb egyházi közösségének temetője. Az egyik legrégebbi temető a környéken. Számos ismert és kevésbé ismert halasi polgár nyughelye. Több hősi sírkert is található a területén.

1769-es évben mérték ki a katolikus temető területét, a mai Lomb utcai óvoda helyén. 1778-ban bővítették ki 1290 négyszögölre. Az evangélikusok is itt kaptak temetőnek való területet, és itt volt északkeletre az izraeliták temetője is. A temető határát árokkal és a szélére ültetett szilfákkal, bokrokkal vették körül. A mai területe 11 ha és 6455 m2. A temető központi helyén, a fő közlekedő utak elágazásánál álló Babanyecz kápolna az utóbbi évtizedekben ravatalozó kápolnaként működik.
Kiskunhalas legnagyobb egyházi közösségének temetője. Az egyik legrégebbi temető a környéken. Számos ismert és kevésbé ismert halasi polgár nyughelye. Több hősi sírkert is található a területén.

11
08
2017
1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.
1934 áprilisában a képviselő testület elhatározta, hogy egy, a halasi csipke méltóbb bemutatására, készítésére alkalmas helyiségből, egy muzeális tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségből és egy kis szoba-konyhás lakásból álló épületet építtet. A határozatot megelőzően a Kereskedelemügyi Minisztérium és a vármegye nagyobb segélyt ajánlott fel csipkeház létesítésére. A Csipkeház eredeti külsejének és működési programjának tervét a minisztérium által ajánlott tervező Mallász Gitta iparművész végezte. A művésznő elképzelései alapján, a ház az alaprajz szerint „L” alakú épület, mely az akkori Kiskunhalasra jellemző, rangos, népies barokk jegyeket mutató boltíves, tornácos házak mintájára épült. Legfontosabb helyisége a csipkekészítő szoba. A helyiség jó világítását hat ablak szolgálta. Az ún. „csipkeszobában” üveges, falba süllyesztett vitrineket helyeztek el, amelyek részben múzeumi célt, részben az eladandó tárgyak elhelyezését szolgálták. Az egész ház udvari részén tornác fut végig. Az elkészített terveket Dobó Kálmán jegyezte, a kőművesmester Sárközy Sándor volt. A Csipkeházat 1935. június 23-án avatták fel. Az épület, amely a munkaterem és múzeum funkcióit is ellátta, kicsinek bizonyult, ezért 1939-ben az „L” alakú tömb mellé annak fordított mását helyezték el, és a kettőt egy nyitott tornácfolyosóval kötötték össze. A Latabár Károly iparművész tervei szerint kibővített, alápincézett, az ablakokig téglából, azon felül vályogból épült Csipkeházban állandó csipkekiállítás és múzeum nyílt, valamint újabb termeket kapott az időközben megnövekedett, közel száz fő állandó alkalmazottat foglalkoztató csipkeműhely is. Még ugyanebben az évben a halasi Csipkeház a Magyar Háziipari Egyesülés tagja lett. A legújabb bővítés immár a végleges és a mai formájában mutatja a Csipkeházat. 1997-ben egy legyező alakú traktussal bővült. Az ívelt boltozatú, karzattal ellátott új épületszárny a korábbi épület tengelyében, a déli falhoz csatlakozik. Farkas Gábor, Bozsódi Csaba, és Venczel Tamás tervezők sikeresen kapcsolták össze a régi és az új épületrészeket. A régi, falusi ház jellegű Csipkeházat egy korszerűen eklektikus stílusú, ám spirituális hatású térrel bővítették. Ennek eredményeképpen a funkcióknak megfelelően külön választották a munkaszobákat, a csipkemúzeum helyiségeit, valamint a legyező alakú szárnyban kialakított konferencia- és kiállítótermet.
Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai