Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra  2019. június 25. | Ma Vilmos napja van.
Elektronikus ügyintézés

Kulturális örökség

11
06
2019

Thorma János a 19. század végén és a 20. század első harmadában megújuló magyar művészet egyik jelentős festőművésze volt. 67 éves életútja három korszakra osztható. A határoló dátumok 1887 (festői tevékenységének indulása) és 1912 körül (oldottabb képeinek kezdete).
Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Gyermekkorát szülővárosában és Jászberényben töltötte. A család 1884-től lakott Nagybányán. Az érettségit követően 1887–1888-ban Budapesten, a Mintarajziskolában Székely Bertalannál tanult. 1888–1890-ben Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott. 1891-ben, 1893-ban és 1895-ben Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1893–1896 között alkotta leghíresebb művét, a rendkívüli alapossággal készült Aradi vértanúkat, a legnagyobb méretű magyar történeti képek egyikét. A Petőfit és az 1848-as témát nagyon tisztelő Thorma másik híres képét a Talpra magyar! címűt, 1898-tól évtizedekig festette.
1896-ban Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi Grünwald Béla és Réti István társaságában részt vett a nagybányai művésztelep megalapításában. A telepnek élete végéig egyik leghívebb tagja maradt. 1902 után az iskola tanára, melyet 1913-tól nagyrészt egyedül vezetett, 1917-től a Nagybányai Festők Társaságának elnöke. Lelkes munkássága akadályozta meg a háború után a művésztelep teljes széthullását. 1927-ben vonult vissza a művészneveléstől. Az objektív ábrázolás mellett az oldottabb képek is érdekelték. Első mestere, Székely Bertalan tanítása legalább olyan nagy nyomot hagyott benne, mint a nagybányaiakat vezérlő elvek. A plein-air inkább csak késői korszakában foglalkoztatta. Nagybányán halt meg 1937. december 5-én.
Thormát élete első felében a származása, az itt maradt rokonság, az édesanyjával itt töltött hetek, s később az évenként rendszeresen megismétlődő látogatások kötötték Kiskunhalashoz. Leginkább unokatestvérénél és férjénél lakott. Meg is festette Berki Antal és felesége portréját 1895 körül. Ebben az időszakban Thorma elkészítette Kiskunhalas egyik jeles polgárának, Bessenyei Istvánnak a portréját. Kiskunhalas város 1902-ben a Kossuth centenáriumra Thorma Jánost, a város híres szülöttét kéri fel, hogy Kossuth Lajos életnagyságú portréját megfesse. Kiskunhalassal kapcsolatba hozható még két jelentős korai képe is. A Szenvedők és az Október elsején című művei halasi helyszínt és alföldi viseletet ábrázolnak. Kiskunhalason a római katolikus temető bejáratát (a kapu, a fasor, a jobbra lévő gyalogút) és a vasútállomáson a fa raktárépületet pontosan úgy festette le, ahogy ma is látható.
Korai korszakában az 1890-es évektől az 1910-es évekig festette ismert korai és történeti témájú műveit. Ezeken a realizmus, naturalizmus, szimbolizmus és a szecesszió jegyei keverednek. Hangos sikereket ért el velük Budapest, München, Párizs, Saint Louis kiállításain. Leginkább ezt a korszakát ismeri az érdeklődő műélvező.
Thorma művészetében az 1910-es évek elejétől következett be változás. Sokat alkotott, kiszínesedett képeire a harmóniakeresés a jellemző, de erről a magyar művészettörténet keveset tud. Ennek egyik oka, hogy Nagybánya a trianoni határokon túlra esett, s e miatt Thorma nem tudott közvetlen, szoros kapcsolatot tartani Budapesttel, a magyar művészélettel.
A mester 1937-ben bekövetkezett halála után kevés önálló kiállításon mutatták be műveit. Választott szűkebb hazája Nagybánya és Erdély 1938-ban rendezett tiszteletére kiállítást. (1938. október 4. Nagybánya, Thorma János emlékkiállítás; 1938. október 10. Kolozsvár, Thorma János emlékkiállítás) Gyűjteményes tárlatát Budapesten, a Nemzeti Szalonban rendezték 1939. november 26. – december 10. között. Itt 73 festménye kapott helyet.
Kiskunhalas mindig büszke volt híres szülöttére, tisztelettel adózott emlékének. 1940-ben megvásárolták a Talpra magyar! festményt. 1951-ben Thorma Jánosról nevezték el a város múzeumát. Születése 90. évfordulójára bővítették a múzeumot a Thorma Képcsarnokkal (1960). Attól kezdve ott állandó kiállításon szerepeltek Thorma képei. Ebben a teremben rendezték a centenáriumi kiállítást is, ekkor leplezték le Búza Barna szobrászművész Thormát ábrázoló mészkő domborművét a múzeum homlokzatán (1970). 1975-ben Thorma posztomusz díszpolgári címet kapott. A 122. évforduló évében adományozta Kiskunhalasnak Mozer Ilona szobrászművész Thorma János bronz mellszobrát, amit 1992-ben állítottak fel. A Thorma életművében fontos 1848–1849-es forradalom és szabadságharc másfél százados évfordulója alkalmából a kiskunhalasi múzeum könyvet jelentetett meg Thormáról (Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998), elkészült két hatalmas történelmi festményének restaurálása és felavatták Szabó Vera szobrászművész a mestert ábrázoló bronz mellszobrát a múzeum előterében (1999). A 130. évfordulót Thorma konferenciával és emlékkiállítással ünnepelte a múzeum. Ekkor 44 festményét lehetett látni Kiskunhalason (2000). 2012-2013-ban a Thorma János Múzeum Kiskunhalason és további hat helyszínen (Kecskemét, Nagybánya, München, Stuttgart, Berlin, Budapest) nemzetközi Thorma vándorkiállítást szervezett. Ennek folytatása volt 2013-ban a kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás és 2014-ben a pécsi Thorma tárlat. A Thorma vándorkiállítás további következménye a 2013-ban aláírt Bay Gyűjtemény adományozási szerződés és ennek eredményeként 2017-ben a Thorma János Múzeumban megnyílt Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet című állandó kiállítás.
Természetesen Thorma életét legjobban az eddigi legfontosabb róla szóló munkákból lehet megismerni (Radocsay Dénes: Thorma János. 1954; Réti István: Thorma János. = Réti István: A nagybányai művésztelep. 1954. 173-209; Ez új kiadásban 2001. 87-105; Dévényi Iván: Thorma János. 1977.) A Thorma Jánossal foglalkozó könyvek 1997-től szaporodtak meg. (Bay Miklós – Boros Judit – Murádin Jenő: Thorma. 1997; Murádin Jenő: Thorma János 1848-as képei. 1998; A 2000-ben megrendezett Thorma János konferencia 2003-ban megjelent tanulmánykötete; A Thorma vándorkiállítás albuma 2012-ben; Sümegi Györgytől a két Thorma levelek és dokumentumok kötet 2012-ben és 2016-ban; Thorma Gábor: A Thorma család krónikája. 2012; A kolozsvári Thorma János és pályatársai, tanítványai kiállítás katalógusa 2013-ban; A Thorma János nagy album és festmény műjegyzék 2015-ben.)

11
06
2019

A citeraegyüttes 1972-ben alakult meg Kiskunhalason. Az alapítás óta eltelt több, mint 45 év alatt számos sikert ért el, így például többször is kiváló, illetve arany okleveles minősítést kaptak a különböző országos szakmai vetélkedőkön. A sok hazai fellépés mellett több külföldi meghívásnak is eleget tettek. Többek között játszottak Németországban, Lengyelországban, Erdélyben, és Lettországban is.
A zenekar tagjai a hagyományőrzést tekintik legfontosabb feladatuknak. Zenei repertoárjukban főleg alföldi népdalok, közte szülővárosuk, Kiskunhalas és környékén gyűjtött dalok szerepelnek, de szívesen játszanak más tájegység zenei anyagaiból gyűjtött dalcsokrokat is.
A zenekar a városi rendezvények, ünnepi műsorok, megemlékezések állandó fellépője. A csoport felnőtt tagjai és a reményteli utánpótlást képező gyerekek minden héten próbálnak, frissítik és bővítik népzenei és népdal repertoárjukat. A Szilaj citerazenekar rendszeresen szervez citeramajálist Kiskunhalason, ahova számos településről érkeznek vendégek az egész napos programra.
A zenekar vezetője Szűcs Sándor. Sikereiket abban látják, hogy a zenélésben, citerázásban örömüket lelik, és elhivatottságnak vallják azt.
A Szilaj citerazenekar a környékbeli, sőt határon túli citerás kapcsolatokat is életben tartja, ápolja, a jó viszonynak köszönhetően egymás rendezvényein rendre fellépnek.

11
06
2019

A Szivárvány Bábszínház Alapítvány 1996 óta folyamatosan működő közhasznú szervezet. A báb iránt érdeklődő, a játszva tanulás elvét elfogadó gyermekek- és felnőttek közössége, akik a SULIEXPO díját is magukénak tudhatják.
A szép magyar beszédért és a kulturális örökség ápolásáért elismerést kapták 2008-ban. Céljuk a bábszínházi élmény, hagyományőrzés, képességfejlesztés és ismeretnyújtás. Tevékenységeik közé tartozik komplex tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése 6-14 éves gyermekeknek, ifjúsági programok, bábos játszóházi foglalkozások szervezése.
Az alapítvány programjainak szervezője, ötletgazdája Fejes Erzsébet óvodapedagógus.

11
06
2019

Az 1993-ban alakult társaság célja a Kiskunhalas városához kötődő tekintélyes személyiségek emlékének, szellemi örökségének ápolása, az általa alkotott értékek közkinccsé tétele; nemes eszméiknek és a nemzeti művelődési hagyományoknak méltó és példaadó képviselete. A társaság ezen törekvése kiterjed egyrészt a tudós akadémikusok körére, másrészt művészekre, lelkes lokálpatriótákra, akik egykoron, illetőleg napjainkban munkálkodásukkal, életművükkel gyarapították a város szellemi közösségét. Mindezen célok érdekében előadásokkal, rendezvényekkel vesznek részt Kiskunhalas kulturális életében. A Szilády Áron Társaság 1994-ben megalapította a „Pro Iuventute” pedagógiai díjat. A Társaság ezt a díjat Kiskunhalas összes iskolájában azoknak a tanároknak adományozza, akik a tanulóifjúság választása szerint a legnagyobb áldozatot hozva, a legtöbbet tette az ifjúság neveléséért és oktatásáért, akiknek a diákok a legtöbbet köszönhetnek. Szilády Áron születése és halála évfordulóján (március és november) minden évben konferenciát szerveznek. Évente buszos országjárást, legációt szerveznek a tagság részére.

11
06
2019

A Szilády Áron Gimnáziumban végzett diákok 1991. november 6-án alakították meg az Öregdiákok Baráti Körét. Céljuk az Alma Materhez való kötődés, kapcsolat erősítése, az iskola fejlesztésének és oktatási feladatainak segítése, támogatása. Évente díjazzák a jó tanulók, jó sportolók tevékenységét, kiadják az év diákja címet, és jutalmazzák az iskola hírnevét öregbítő diákokat. Évtizedekig dr. Viszmeg Sándor látta el a vezetői feladatokat. Jelenleg dr. Bognárné Nagy Éva az elnök.

11
06
2019

A mészkőből készült szobrok a római katolikus templom főhomlokzatán találhatók. A felállítás éve: 1770. A szobrokat és a készenálló templomot 1770-ben áldotta meg Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére Keresztúri Erdélyi József csongrádi főesperes, félegyházi plébános. A szobor tulajdonosa a Római Katolikus Egyház.

11
06
2019

Szilády Áron 1837. november 3-án született Ságváron, és Kiskunhalason 1922. március 20-án hunyt el. Református lelkész, akadémikus és Kiskunhalas város országgyűlési képviselője 1865-1878 között. A szobor felállítási idején, 1927-ben a Kossuth utca és a Táncsics utca kereszteződésénél állt. 1968-ban helyezték jelenlegi helyére, a Szilády Áron utca 1. szám alá. A szobor 100 cm magas, talapzata 210 cm. Felirata: Szilády Áron 1837-1922  református lelkipásztor, az MTA tagja, a város országgyűlési képviselője 1865-1878-ig. Az ünnepségen beszédet mondott Dr. Thuróczy Dezső polgármester. A szobor áthelyezése a város és egyház vezetőinek részvételével kisebb ünnepség keretében történt. A szobrot Malisák László helyezte át. Kiskunhalas Város Önkormányzata a tulajdonos.  A posztamensre a bővített feliratot 1997-ben Szanyi Béla kőfaragó véste rá. Szilády Áron 1922. március 20-án hunyt el. Sírja a régi református temetőben található.

11
06
2019

A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör azok számára alakult, akik szeretik a kertet, a növényeket, akik elfogadják a közösség szellemiségét. Rendszeres programjaik között szerepelnek szakmai előadások, bemutatók, kirándulások, kiállítások, amelyek témája természetszerűleg kapcsolódik a kertészkedéshez. A Szathmáry Sándor Kertbarát Kör évtizedek óta kiállítja a legszebb terményeit a város lakói számára. Névadójuk lakóházán emléktáblát avattak 2010-ben.
A Kószó József által irányított, 2016-ban alakult egyesület a kiskertes termelés hagyományait ápolja, őrzi. Felkelti az érdeklődést, ráirányítja a figyelmet a kertészkedés örömére, gazdasági előnyeire. Megőrzi, illetve életre kelti a kertészkedéshez kapcsolódó hagyományokat.

11
06
2019

A Petőfi-szobor a Református Imaház és a központi buszpályaudvar közötti téren található. Az 1978. szeptember 17-én felállított szobrot bronzlemez domborítással hegesztették. A Képzőművészeti Világhét rendezvényei keretében avató beszédet mondott: Dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök diákok, tanárok, meghívott vendégek és a város lakossága, mintegy 100 fő előtt. A szobrot Mihály Gábor városunk ösztöndíjas szobrásza készítette. Maga a szobor 160 cm magas, a talapzat pedig 43x75x190 cm méretekkel rendelkezik, amely téglából épült. A talapzaton található réztáblán a következő felirat olvasható: Petőfi Sándor. Alkotó: Mihály Gábor szobrászművész. Felállítva: 1978. A szobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.
Mihály Gábor Petőfi-szobra az egyik legkiválóbb szobrászművészeti alkotás a Kiskunságon. Ezzel az alkotással a szobrász méltó emléket állított a 19. század egyik legnagyobb magyar költőjének, Petőfi Sándornak.

11
06
2019

A mellszobor, amelyet Andreas Papachristos készített a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium előtt áll. A bolgár mészkőből készült szobrot 1976. május 10-én állították fel. A talapzata 40X40X144 cm méretekkel rendelkezik, maga a mellszobor 66 cm nagyságú. A felirat a talapzaton: II. Rákóczi Ferenc 1676-1735. Rákóczi születésének 300. évfordulója (1996) alkalmából avatták fel a mellszobrot. A mellszobor tulajdonosa Kiskunhalas Város Önkormányzata.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai