Van hozzáférése? | lépjen be
Váltás az akadálymentes honlapra2017. december 14. | Ma Szilárda napja van.

01. Vári Szabó István

Polgármester 1872. november 20. – 1891. január 19., 1893. július 23. – 1903. január 28.

Kiskunhalason született 1827. augusztus 16-án. Édesapja Vári Szabó István seborvos, édesanyja Thorma Julianna. Iskoláit Kiskunhalason kezdte, majd 1843 őszén elvégezte a 2. humanitatis iskolát. Innen Kecskemétre, majd Pozsonyba ment, ahol elvégezte a jogi egyetemet. Pozsonyban tagja volt a Pozsonyi Magyar Társaságnak. 1845-ben jogász lett Késmárkon. Iskoláit kitűnő eredménnyel végezte el. Irodalmi pályázaton 3 db aranyat nyert. Joggyakornokoskodott 1848. június 6-ig Pozsonyban és Pesten, majd a hadbírói pályára lépett. A hadnagyi tiszti rangot alighogy magkapta, kitört a szabadságharc. Ez időben édesapja támogatását kevesellte, elkeseredve közkatonának állt be a Vása gyalogezredbe, ahol később ezredkadét lett, s 1848 őszén Jellasich ellen vonult. Mint hadnagy átkerült a honvédséghez, részt vett a pákozdi, schwecháti, nagyszombati csatákban, majd Komáromon, Budán át Szolnok, Tokaj, Debrecen felé csatározva Arad, Temesvár ostromában. A szenttamási ütközetben tanúsított vitézségéért emlékérmet kapott. 1849 elején, mint a 38. honvéd zászlóalj századosa, kapitány volt az aradi táborban Vécsey tábornok parancsnoksága alatt, egészen a vár elfoglalásáig. Innen a táborral Temesvár alá vonult és részt vett az ottani küzdelmekben. Július végén zászlóalját Damjanich parancsnoksága alatt az aradi várőrségbe osztották be, és így ismét Aradra jutott. Augusztus 7-én Kossuth Lajos Erdélybe küldte az ellenség táborán keresztül Bemhez egy irattal, amelyben Bemet az összes magyar haderő vezérévé nevezte ki. Ugyancsak ő vitte a vesztett temesvári csata első hírét Kossuthnak a csata napján. A vár eleste után elfogták, és mint honvéd századost Bécsbe vitték, ahol 11 hónapig a Dolgozóházba zárták. Világos után besorozták osztrák közlegénynek és Olaszországba vitték, ahonnan 600 pengő forint váltságdíj ellenében elbocsátották. Hivatalos pályáját 1852-ben kezdte meg Kiskunhalason. Először városi aljegyző, majd árvaszéki jogtudó, megyei tiszti ügyész, közjegyző, városi törvényszéki elnök, főjegyző lett. Közben házasságot kötött Debreceni Reginával, akinek korai halála után ismét megnősült. 1857. augusztus 2-án feleségül vette a 21 éves, Sárbogárdon született Mészöly Esztert, Mészöly Lajos közbirtokos leányát. A város főbírája volt ekkor. 1864-ben a Magyar Földhitel Intézet Igazgató Tanácsa felvette a jászkun-kerületi vidéki bizottmány öt tagja közé. A Jászkun kerület tiszteletbeli táblabírája lett 1867-ben. Ő volt 1857-ben I. Ferenc József jászberényi fogadtatásakor a jászkun lovasbandérium parancsnoka. Megalapította többekkel 1873-ban a helybeli takarékpénztárt, melynek 30 évig volt elnöke. Bittó igazságügyi miniszter 1872-ben, mint halasi ügyvédet, a szabadkai törvényszékhez nevezte ki bírónak, de Vári Szabó István a kinevezést nem fogadta el. 1872-ben Kiskunhalas rendezett tanácsú város lett. A régi kun önkormányzati szervek helyére polgármesteri hivatalt szerveztek. 1872. november 20-án polgármesternek választották meg Vári Szabó Istvánt, mely tisztséget 1891. január 19-ig töltötte be. Ekkor készült el Kiskunhalas rendezett tanácsú város szervezeti Szabályrendelete és Ügyrendje, új társadalmi hetilap indult Halasi Újság címmel, elkezdődött a Felső-Bodoglár, Tajó- és Balotapusztákon az iskolaépítés. Elkészült a város Tűzrendészeti Szabályrendelete, a Kihágási Szabályrendelete, Lakbérleti Szabályrendelete, és Építkezési Szabályrendelete. A képviselőtestület Kmeth Sándorról – aki a szegény iskolás gyermekek felruházására 10.000 forintos alapítványt tett – egy utcát nevezett el. 1876-ban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez került a város. Megalakult a Tűzoltó Egylet. A polgármester 16 db utcai lámpát rendelt a közvilágítás céljára. Több fúrott kút létesült a városban, valamint a csatornázás is megindult. A város képviselő-testülete által 1891-ben kiírt polgármesteri állásra együtt pályázott Tóth Kálmánnal. A szavazásnál a leadott szavazatokból 85 dr. Tóth Kálmánra, míg 64 Vári Szabó Istvánra esett. Így nem választották meg polgármesternek. Bejegyeztette magát az ügyvédi kamaránál, s ezzel újra megkezdte régen abbahagyott ügyvédi működését. 1893. július 17-én ismét beadta pályázatát a város polgármesteri állására. Ketten voltak pályázók, Vári Szabó István és Silling Ede. A választáskor leadott 154 szavazatból 89-et Vári Szabó István, míg 65-öt Silling Ede kapott, Így ismét a város polgármestere lett 1893. július 23. és 1903. január 28. között. Ekkor alakult meg a Halasi Munkásképző Egylet, a posta kérésére az utcák nevet kaptak, a Vida család emlékkeresztet emeltetett Kiskunhalas-Alsószálláson a műút mellett, Markovits Mária kézimunka műhelyt nyitott és megkezdték varrni a Dékáni Árpád rajztanár által tervezett csipkéket. Megalakult a Halasi Villamossági Részvénytársaság. Vári Szabó István polgármester a közügyek terén szerzett érdemeiért 1900-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A református egyház főgondnoka volt 1901. február 13-tól 1905. október 15-ig. Korabeli sajtók szerint munkás, józan, takarékos ember volt egész életében, s élén vagy tagjai közt volt minden üdvösebb társadalmi mozgalomnak. Gyermektelen család volt, mint ügyvéd halt meg 1906. szeptember 25-én, és 28-án temették el a régi református temetőben.

Hasznos információk
Segélyhívó telefonszámok, felnőtt és gyermek háziorvosi rendelők
elérhetőségei, továbbá a helyi gyógyszertárak, közszolgáltatók,
közigazgatási intézmények, közjegyzők, tömegközlekedési
kirendeltségek, egyházak adatai
Helyi busz menetrend
Kiskunhalas Város helyi menetrend szerinti
autóbusz járatainak menetrendje
Adóslista
Önkormányzatunk felé adóhátralékkal
rendelkező cégek és magánszemélyek listája
Ebrendészet
Önkormányzati ebrendészet információi,
felhívásai, átvehető kutyák fényképes listája
Lakossági bejelentő
Véleménye, vagy problémája van? Írjon nekünk!
Vásárnaptár
Országos kirakodó-, autó-, termény-, állat-
és kutya vásár, továbbá zsibvásár időpontjai