Kiskunhalas

Földrajz

 


Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől délre 130 km-re, a Homokhátság legmagasabb részén fekszik. A város közigazgatási területe 228 km2. Közlekedési csomópont. Vonzáskörzetébe a tőle 20-30 km-re lévő települések tartoznak. A tanyákkal tarkított vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj.

 

 

 

A várost valamikor tavak, mocsarak, övezték, a „Halas” név is ebből ered. Mára ebből csak a Sóstó maradt meg, bár a Csetényi Park tórendszere is a vízivilág megmentését célozza. A hajdani mocsárvilág maradványát őrzi még a „Fejeték” láprétje, ahol védett növények sokasága látható. A homok dűnék jellegzetes növényei a tarka sáfrány, pókbangó, naprózsa, homoki kikerics, szibériai nőszirom.

 

   

  

 

A környék faunája is gazdag. Fokozottan védett madár a szalakóta, gerle, gyurgyalag, ugartyúk.

 

   

 

   

 

 Az erdőkben, ligetekben őz, vaddisznó, szarvas, nyúl, mókus, borz, róka él. Védett a vidra, lápi póc, mocsári teknőc, vízisikló. Az erdősültség az erdő- és vadgazdálkodásnak teremt kedvező feltételeket.

 

  

 

A mezőgazdasági területek gabonafélék és kapás növényeket termesztéséhez adottak. Tradicionális a szőlő-gyümölcs termesztés. Hazai viszonylatban jelentős a kőolaj és földgáz vagyon. A város gyógy- és termálvíz kincsét a strandon ismerhetik meg a fürdőzők és a gyógyulni vágyók.