Hírek




Összes hír

Kiskunhalas város polgármestereként szeretettel üdvözlöm Önt megújult honlapunkon.

Polgármesteri köszöntő

Kérem, engedje meg, hogy egy virtuális sétára hívjam és röviden bemutassam városunkat.
Kiskunhalas a világhírű csipkéjéről ismert. A csipkék királynője, a királynők csipkéje évszázados értékeivel immáron nem csak Magyarország, de a nagyvilág méltó büszkesége is. Nem csak egy alkotás, hanem Magyarország nagykövete is, hiszen számos kiválóság kapott halasi csipkét a magyar állam ajándékaként...

Tovább >> 

 

 

 

 

 


Történelem

Kiskunhalas - Az Európa Tanács Diplomájával, Díszzászlójával és Díszplakettjével kitüntetett város     Kiskunhalas a Duna-Tisza közén, Budapesttől 140 km-re délre, a Homokhátságon található. A város intézményi, közigazgatási központ és közlekedési csomópont. A napfényes vidék természeti különlegessége a homokbuckás táj. Halast valamikor tavak, mocsarak övezték, a neve is innen eredhet.     „Halas hatalmas”, szól a közkeletű mondás. S valóban, az egykor nagy kiterjedésű pusztaváros múltja és kultúrája igen változatos képet mutat.     Már az őskorban éltek itt emberek. Több település nyomát is megtalálták itt a kutatók. A halászat, a vadászat és a földművelés is megélhetést biztosított az ittenieknek. Az ókortól hadi- és kereskedelmi utak épültek ki a környéken. Állandóan éltek emberek ezen a területen. Szarmaták, avarok és kelták nyomait is megtalálni.     A honfoglaló magyarság is meglelte itt az otthonát. Számos középkori település nyomát lelni még ma is meg. Sok templom épült a mai város területén és környékén. A tatárjárás megritkította a lakosságot, de a betelepülő szilaj kunok új lendületet adtak a vidéknek. 1366-ban említik először a helység nevét az oklevelek. Ekkoriban vásár- és búcsújáró várossá lett Halas. A török korban többször is elpusztult, de a 17. század elején újratelepítették. A térség legnagyobb református mezővárosává nőtte ki magát. 1703. október 5-én a Rákóczi szabadság harc egyik legvéresebb csatája itt zajlott le. 234 kuruc maradt a csatatéren, emlékükre állították a Búsuló kuruc szobrát.     A Habsburgok a többi jászkun településsel együtt eladták a Német Lovagrendnek. Ez a megaláztatás és „idegen uralom” nem tetszett az itt élőknek, ezért önmegváltási mozgalmat indítottak, amely igen nagy sikert eredményezett. 1745. május 6-...